Szinopszis: a film rövid cselekményének összefoglalója
A forgatókönyv játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Bár a hasonlóság igen jelentős, mégsem célszerű összekeverni a szövegkönyvvel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja.
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:
1. Az
irodalmi forgatókönyv
két szövegrészből áll:
A
leíró, instrukciós rész,
amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a
szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a
szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását és
általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését.
Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre,
vagy a kameramozgásokra.
A másik szövegrész a
szereplők
neveit,
és utána az ún. dialógusok (szövegek)
szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó
változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv
lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő
leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként,
olvasmányélményként is megállhatja a helyét.
Dokumentumfilmeknél a dialógus leírása hiányozhat.
2. A
technikai forgatókönyv
az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma,
megkötései jóval feszesebbek az irodalmi
forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik:
baloldalt az
instrukciós rész
jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a
beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései,
tervei szerepelnek.
A jobb
oldali rész a hangé:
itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de
a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai
forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján
rendszerint a film rendezője írja, esetleg a
forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával.
A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.
Más szempontú csoportosítás:
Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg.
Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.