A KOMMUNIKÁCIÓ

A kifejezés a latin communicare (beszél, közöl) szóból ered. Ma azt a tevékenységet értjük alatta, amelynek révén kapcsolatban vagyunk a világgal.

Jellemzői:
- Információ átadás
- Nyelvhez köthető
- Alapvetően emberi tevékenység

(Az állati kommunikáció nem a gondolatok közlésére szolgál, hanem ösztönös, a túléléssel kapcsolatos kb. 15-25 fajta, genetikailag meghatározott üzenet a külvilág számára. Ezért az állati kommunikáció zárt rendszernek tekinthető.)

Az emberi üzenetek nyitottak. Valaki üzenetet küld, majd ahhoz viszonyul valaki, folytatja a gondolatsort, vitatkozik vele. Az ember folyamatosan cseréli közléseit, megszámlálhatatlanul sok jellel dolgozik. Ehhez nemcsak a nyelv, hanem a metakommunikáció, a képek, a rögzített jelek is rendelkezésre állanak. Sőt, üzeneteinket rögzíteni is tudjuk, így a múlt közléseivel (például hangfelvételekkel) is tudunk kommunikálni.

Az emberi kommunikáció működésének  alapján a Jacobson-modell ábrázolja:

Az üzenet kódolt (átalakított) szöveg, közlemény. A kódolást a feladó végzi, az átviteli csatornán keresztül továbbítja az üzenet vevőjének, aki azt dekódolja (megérti, visszafejti). Az átviteli csatorna a jeleket továbbító közeg (beszélgetésnél a levegő rezgése továbbítja a hanghullámokat, vagy távolabbi kapcsolat esetén telefonvonal és készülékek). Ha az adó és vevő között létrejött a működő átviteli csatorna, kommunikációs kontaktusról (kapcsolatról) beszélünk.
A kontextus szövegösszefüggést jelent. Ez az adó és vevő közös ismereteit, nyelvi kapcsolatát, értelmezési képességeit tételezi fel az adott témával kapcsolatban.

A kommunikáció fajtái

- Közvetlen: ha az adó és a vevő szerepe azonnal és folyamatosan cserélődhet a nyelv és a gesztusok segítségével. (beszélgetés).
- Közvetett: az információcsere adattovábbítón (médiumon) keresztül zajlik (telefon), vagy az információt rögzített jelekkel - papíron vagy más adathordozón - küldi a feladó. Ma ez gyakori formája a kommunikációnak. Kommunikációs eszközeink megszüntetik a távolságokat, gyors és közvetlen viszonyt alakítanak ki a távol levő partnerek között.

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

A közvetett kommunikáció modern eszközei tömegméretű információt tudnak közvetíteni.
A média a tömegkommunikációs eszközök együttese. (A média szó a latin médium = közvetítő szó többes száma.)
A sajtó, a rádió és a televízió olyan médiumok, amelyek:
- közvetett kommunikáció technikájával közölnek információkat
- ipari méretekben gyártanak információkat
- vevők tömege számára közvetítenek üzenetet
- működésüket egy-egy intézmény irányítja.

A média meghatározó területe az internet. Ez a rendszer egyirányú és több irányú közvetítésre is alkalmas (interaktív). Az adatközlés a médiumok bármely módjával történhet (szöveg, kép, hang, mozgókép), melyeket akár egyszerre is alkalmazhat, azaz multimédiás rendszer.
Az internetes tömegkommunikáció sokféle kultúra, nemzet sajátosságait, problémáit érinti, vagyis a globális kultúrát közvetíti. A globális kultúra az egész emberiség humánus, szellemi rendszere.

A NYILVÁNOSSÁG

A kommunikáció ma jelek és technikai rendszerek hálózata, amely nemcsak egy emberre, hanem emberek közösségére is hat. A kisebb-nagyobb közösségeket érintő információk nyilvános üzenetek.
A mai, modern nyilvánosság elve, hogy a társadalmi ügyeket övező kérdéseket szabadon, nyíltan kell megvitatni.
A demokráciában a polgároknak, akik széles körben, de választott képviselőik révén érvényesítik akaratukat, szükségük van arra, hogy:
- véleményüknek teret tudjanak adni
- véleményük eljusson a képviselőkhöz
- megismerjék és ellenőrizzék a képviselők munkáját
- véleményük hatással legyen a hatalomra.
A modern nyilvánosság ezen igények megvalósulása. A nyilvánosságnak eleinte közvetlen terei voltak: piacok, szalonok, kávéházak, klubok. A mai nyilvánosság jórészt a tömegkommunikációs eszközök médiumain keresztül történik.

Az internet által szervezett nyilvánosság ma a legnagyobb kiterjedésű közösségi forma. Fő jellemzői:
- Az információ szabadon áramolhat
- A virtuális közösség aktív kommunikációra készteti a résztvevőt, hiszen csak így tud bennmaradni a virtuális valóság terében.
- A net széles nyilvánosságot tud szervezni, ugyanakkor számtalan ötlet alapján is tudnak közösségek szerveződni. Az internet nyilvánossága így tehát nyilvánosságok rendszere,

A MÉDIA FUNKCIÓI

A média nagyon sok feladatok lát el:
- informál (információt közvetít)
- dokumentál (információt rögzít és megőriz)
- kultúrát közvetít (tanít, tudományt, művészetet továbbít)
- szórakoztat (filmek, zene)
- szolgáltat (időjárás-jelentés, útinform)
- piaci funkció (üzletek, áruk, reklámozása)

Az alapfunkciók néha jól elkülönülnek egymástól, legtöbbször azonban keverednek. Az informálás fontos, míg a szórakoztatás oldja a feszültséget. Ha keverjük ezeket az élményeket, a néző figyelme jobban birtokolható (és közben jöhet egy kis reklám is...).

FELADATOK:

1., Készíts néhány diából álló bemutatót a következő témában:
    A modern nyilvánosság a technikatörténet tükrében: a könyvnyomtatástól az internetig.
    A feldolgozás alapja az alábbi dokumentum legyen!

2., Készíts néhány diából álló prezentációt, amelyben az internetes média funkcióit foglalod össze!
     Szerepeljen mindegyik oldalon egy olyan web-hely címe és képe, amely az adott funkcióra jó példa lehet!