A nyomtatott sajtó jelentősége a 19. században kezdett kiemelkedni. Ekkor a technikai fejlődés eredményeként egyre nagyobb példányszámban lehetett kiadványokat terjeszteni, a hírterjesztés egyre nagyobb jelentőséggel bírt. A mindenkori hatalom érezte e nyilvánosság politikai szerepét, ezért erősen cenzúrázta a sajtót (vagyis beleszólt abba, hogy mi jelenhessen meg).
A nyomtatás az automata szedőgépek és a papírgyártási technológiák fejlődésének köszönhetően egyre olcsóbb lett. A fényképezés lehetővé tette a vonzóbb címlapok megjelentetését.

A sajtó az olvasás, a műveltség valamint a szórakozás területén nagy változást hozott. Figyelve az olvasók igényeit, egyre többféle kiadvány, műfaj jött létre. A lapok egy része a tájékoztatást tartotta fő feladatának, a magazinok a különféle életmódokhoz, érdeklődési területekhez nyújtanak információkat. A kép- és fotóregények a könnyen olvasható, könnyen fogyasztható történetek műfajai.

A NYOMTATOTT MÉDIUM JELLEGZETES ÁBRÁZOLÁSI ESZKÖZEI

Az újságok felépítésükkel, megjelenésükkel is üzennek.

- Közéleti napilapok
Az írás hordozza a legfőbb információt. A címek nagybetűsek, kiemeli a fő információt, majd a szöveg kisebb betűmérettel, kidolgozottan tárja elénk azt. Általában kevés képet közölnek, a fotók az első oldalon levő vezércikket emelik ki. Hangneme semleges, tájékoztató jellegű. Általában rovatokra tagolódik, amely téma szerinti csoportokba rendezi a cikkeket és egyéb írásokat. A képek a szövegeket illusztrálják, azt erősítik, a kép és a szöveg jól elkülöníthető. Naponta vagy rövidebb időközönként jelennek meg.

- Bulvársajtó
Jellemző a képek, nagybetűk színes kavalkádja. Gyakran kiemeli a szereplők magánéletét és a szenzációs eseményeket mutatja be. Gyakran hatásvadász elemekre épül. A szövegek jobban hatnak az olvasó érzelmeire, sok kérdést, felkiáltást, indulatszót tartalmaznak. A lap szerkezetileg vegyes témájú cikkek, hírek kavalkádja. Sokféle, színes, figyelemfelkeltő keret és kép, a szövegek gyakran a képen vannak. Időszakos kiadványok, hetente vagy havonta jelennek meg, bár vannak naponta megjelenő ilyen újságok is.

Mindkét forma más módon szól a valóságról. Míg a közélet hírei a napilapokban az első oldalon szerepelnek, a bulvársajtó nem ezeket az információkat tartja elsődlegesnek.

FELADATOK:

1., Rajzolj néhány kockából álló képregényt!

2., Állíts össze címeket osztályotok napi eseményeit alapul véve! Az eseményeket kétféle címmel tálald: az egyik módon úgy, ahogy egy bulvárlap, másik módon úgy, ahogyan egy közéleti napilap oldalain jelenne meg!

3., Készíts szövegszerkesztőben egy táblázatot, amelyben összehasonlítod a közéleti napilapok és a bulvárlapok főbb jellegzetességeit!