V/5 A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS GYAKORLATI OKTATÁS MUNKAHELYEI, IRÁNYÍTÓI ÉS OKTATÓI

1945-1998

A KÉPZÉST IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ HATÓSÁGOK

Bevezető

Az emlékkönyv I-V. fejezetében részletesen megismerhetjük az ipari szakképzés 300 éves történetét, ahol a fejlődés minden fontosabb eseménye szerepel. Megismerhetjük azokat a személyeket, akik iskolai, vállalati és munkáltatói szinten sokat tettek azért, hogy Hódmezővásárhelyen a jellegzetes mezőgazdasági termelés mellett az ipari termelés is azonos szintre emelkedjen. Ez a fejlődés az ezredfordulóra be is következett, sőt magasabb szintre is emelkedett. Ehhez nagyban hozzájárult az elméleti oktatást meghatározó modern új intézet felépülése, felszereltsége, valamint a létesülő intézeti és vállalati tanműhelyek szaporodása és felszereltségének korszerűsödése.

Az elméleti és gyakorlati oktatás irányítását és felügyeletét az eltelt évek alatt az alább felsorolt minisztériumok és hivatalok látták el annak megfelelően, hogy az adott társadalmi berendezkedés mit igényelt illetve várt el.

A: Felsőbb szinten az alábbi minisztériumokhoz tartozott az iskola:

Közoktatásügyi és Művelődési Minisztérium (1883-1920)

Iparügyi Minisztérium (1920-1998)

Munkaügyi Minisztérium (1945-1998)

Könnyűipari Minisztérium (1953-1955)

MTH Munkaerő Tartalékok Hivatala (1946-1955)

Az iskola hovatartozását meghatározta az iskola elnevezése is. Ezek voltak:

Ipartanoda (1883-1920)

Ipari Tanonciskola (1920-1945)

Ipari Szakmunkásképző Iskola (1945-1993)

Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola (1993- )

B: Középszinten a települési hivatalok:

Csongrád Megyei Tanács Ipari és Művelődési Osztálya

Csongrád Megyei Önkormányzat: Szeged

Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Hódmezővásárhelyi Iparegylet, KIOSZ és IPOSZ

CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS ÉS ÖNKORMÁNYZAT

Hódmezővásárhelyen

Szegeden

Szakképzést irányító, segítő, és felügyelő dolgozók:

Név	Beosztása	Adatai
Kovács Imre	elnökhelyettes	V
Tóth Sámuel	ipari osztályvezető-helyettes	V
Vörös József	munkaügyi főelőadó
Lehmann István	ipari osztályvezető, Városi Tanácselnök-helyettes.
Dr. Frank József	Megyei Önkormányzat elnöke
Novák István	Szeged főépítésze

	Kovács Imre 1940-ben tett bádogos-fémnyomó szakmunkásvizsgát, 1947-ben lett fémnyomó mester, majd 1965-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazda diplomát szerzett. A Csongrád Megyei Tanács Ipari Osztályának vezetőjeként, majd a MT elnökhelyetteseként sokat tett a szakmunkásképzés korszerűsítéséért. Több kormánykitüntetés, köztük három Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Aktívan sportolt, a labdarúgásban ért el eredményeket.
	Vörös József munkaügyi főelőadó (Hódmezővásárhely, 1928.) Végzettsége: 1950: Tanítóképző: kántortanító, Szeged, 1951: Kereskedelmi Főiskola, Szeged, Munkahelyei: 1950-52: katonai szolgálat, 1952-56: Csongrád Megyei Tanács: munkaügyi főelőadó, 1956-72: HÓDIKÖT: üzemszervező, revizor, 1972-88: Vízügyi Igazgatóság Tisza-Marosszögi VÍzg. Társulat, 1988-tól: nyugdíjas. Tagsága: 1960-tól különböző sportköröknél intéző, szakosztályvezető, Máltai Szeretetszolgálat szervezője, irányítója. Kitüntetései: Könnyűipari Minisztérium Kiváló Dolgozója, háromszoros Kiváló Dolgozó. Érdeklődési területe: sport, rászorultak segélyezése.
	Lehmann István Hódmezővásárhelyi Városi Tanács elnök-helyettes (Budapest, 1941.) Végzettsége: Budapesti Műszaki Egyetem: 1964: építészmérnök, 1973: mérnök-közgazdász, 1976: városrendezési szakmérnök, 1984: politikai főiskola. Munkahelyei: Hódmezővásárhelyi Tanács: 1964-68: városi főmérnök, 1968-74: osztályvezető főmérnök, 1974-88: elnök általános helyettese, Szeged Megyei Tanács: 1988-89: elnökhelyettes, 1989-90: tanácselnök, 1990-99: Csongrád Megyei Önkormányzat elnök. 1999-től nyugdíjas. Fontosabb tagságai: 1964-tól kosárlabda szakosztály tagja, 1997-98: Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió elnöke, 1997-99: CSM. Területfejlesztési Tanács és Dél-Alföldi Regionális Tanács elnöke, 1992-től: Magyar Autóklub: délalföldi elnök, Mérnökkamara: elnökségi tag. Kitüntetése: 1970-96 között négy kormány, nyolc miniszteri, öt társadalmi szervezeti, két városért, valamint két sport és egy szakszervezeti elismerésben részesült. A fentiek közül a Magyar Honfoglalás 1100 éves évfordulójára és a Feszty-körkép emlékérmei a legkiemelkedőbbek. Érdeklődési köre: történelem, politika, sport.
	Novák István DLA. Szeged város főépítésze (Budapest, 1938.) Végzettsége: 1961: Budapesti Műszaki Egyetem: építészmérnök. Munkahelyei: 1961-62: Pécs, 26. Sz. Építőipari Vállalat: építésvezető, 1962-90: Szeged, CSOMITERV: tervező főmérnök, 1990-95: Szeged, M és N építésziroda ügyvezető mérnök, 1995-től: Szeged városi főépítész. Tagsága: Dél-magyarországi Magyar Építészek Szövetsége: elnök, Magyar Építészek Kamarája: elnökségi tag. Kitüntetései: 1977 és 1981: Csongrád Megyei Alkotói-díj, 1983: Ybl Miklós-díj, 1988: Békés Megye Építész megyei díj, 1995: PRO-URBE Szegedért, 1997: Köln (IAKS AWARD) díj, 1998: DLA (művészetek doktora). Érdeklődési területe: Építészet, képzőművészet. Munkái: szakmunkásképző intézetek tervei: Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Kisvárda, Tatabánya, Pécs, Kecskemét, Budapest, Kiskunhalas, Szeged.

A Megyeház lépcsője

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VÁROSI TANÁCS MŰVELŐDÉSI

OSZTÁLYA, POLGÁRMESTERI KÖZOKTATÁSI HIVATALA

A városháza belső tere

Hódmezővásárhely Városi Tanácsa és Önkormányzata mint felügyelő, irányító és ellenőrző hatóságok az oktatási intézmények között fontosnak tartották a 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet építését. A tervezés időszakában 1969-től voltak olyan nézetek, amelyek az építkezés szükségességét megkérdőjelezték. Az intézet megvalósulása mellett támogatólag emeltek szót, és sokat segítettek az alább felsorolt városvezetők.

Az intézet felépülése után is minden segítséget megadtak az eredményes működéshez napjainkig:

Név	Beosztása	Adatai
Sajti Imre	városi tanácselnök	VI
Dr. Rapcsák András	polgármester
Dr. Dubecz György	Jegyző
Gál József	művelődési osztályvezető
Hegedűs Imre	osztályvezető	V

	Dr. Rapcsák András Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város: polgármester (Debrecen, 1943.) Végzettsége: 1969: Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar, 1969: Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem: okleveles fizikus, 1977-ben: egyetemi doktor, 1995: Budapesti Műszaki Egyetem: euró-mérnök. Munkahelyei: 1969-72: TITÁSZ, 1973-85: METRIPOND, 1985-88: Mérleg Kft: ügyvezető igazgató, 1990-től: polgármester, 1994-től: országgyűlési képviselő. Tagságai: GTE, Magyar Elektronikai Egyesület, Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, Magyar Mérnökakadémia, Páneurópa Unió Magyar Egyesülete, Pro Patria Egyesület. Kitüntetése: 1969, 1970: Kiváló Ifjú Mérnök, 1971: Iparági Dicsérő Oklevél, 1991: Gábor Dénes-díj, 1993: Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt, 1996: Debreceni Agrártudományi Egyetem díszpolgára. Fontosabb munkái: 16 saját és szerzőtársaival megalkotott szabadalom, mintaoltalom méréstechnika és automatizálás témában. Érdeklődési köre: szabályozástechnika, mérlegrendszerek gyártása, fejlesztése, innováció, település- és területfejlesztés, város- és társadalompolitika
	Dr. Dubecz György városi jegyző (Szeged, 1945.) Végzettsége: 1972: Szeged: felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus, 1986: József Attila Tudományegyetem: jogi doktor, 1988: jogi szakvizsga. Munkahelyei: Szegedi Ruhagyár, 1983-89: Szeged: közigazgatási előadó, 1989-91: Szeged: Városi Tanács: jogi osztályvezető, 1991- től Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat: jegyző. Tagságai: 1983-tól: Megyei Városok Jegyzői Kollégiuma, 1995-től: Magyar Közigazgatási Kar: elnökségi tag, 1994-től: Magyar Jogász Egylet Hódmezővásárhelyi csoportvezető, 1998-tól: Hódmezővásárhelyi Honvédség és Társadalom Baráti kör: elnök. Kitüntetései: Gyulai Erkel Diákfesztivál többszöri I. helyezett, Könnyűipar Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend bronz fokozata, Hódmezővásárhely Közigazgatásáért. Érdeklődési köre: közigazgatás, választásszervezés.
	Gál József művelődési osztályvezető Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Művelődési Osztályvezető (Hódmezővásárhely, 1938.) Végzettsége: 1957: Szeged, Tanítóképző: tanító, 1968: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok általános iskolai tanár, 1972: Szeged, József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar: pedagógiai előadó. Munkahelyei: 1957-64: Szentkirályi Ált. Iskola: tanító, 1964-68: Hódmezővásárhely Városi Tanács: alsó tagozatos szakfelügyelő, 1968-72: uo. tanulmányi felügyelő, 1972-90: uo. művelődési osztályvezető, 1990-98: Hódtói Általános Iskola: tanár. 1998-tól: nyugdíjas. Tagságai: több társaságnak és egyesületnek. Kitüntetése: 1968: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1975: Szocialista Kultúráért, 1977: Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1984: Úttörővezető Érdemérem, 1988: Tanács Kiváló Dolgozója. Fontosabb munkái: Nyolc helytörténeti könyv társszerzője. Érdeklődési köre: pedagógia, környezetvédelem.

Iparegylet–Ipartestület–KIOSZ –IPOSZ

1867-ben a céh-rendszer patriarchális világában alapították meg az Iparegyletet Kovács Imre és társai.

Az első székház a Mária Valéria utcán

Az 1884. évi Ipartörvény előírásának megfelelően 1886-ban hozták létre Megyelka József szabómester elnökletével az Ipartestületet.

Az Ipartestület elnökei a II. világháború kezdetéig a következők voltak:

Név	Időszak
Megyelka József	1889-1892
Patócs István	1892-1894
Csotó N. István	1894-1898
Pitzer Sándor	1898-1902
Tóth József	1902-1920
Kurzslicz Károly	1921-1926
Kun Béla	1927-1932
Takács Ferenc	1932-ben
Koller László	1933-1939

Az Iparegylet vezetőségi tablói

A háború után 1948-ban alakult meg a KIOSZ

A kisipari képzés szervezői, segítői:

Név	Időszak	Adatai
B. Szűcs István	1948-1952	VI
Patócs József	1952-1981
Juhász Imre	szakosztályvezető
Albert József	1981-1992	VI

Patócs József elnök (Hódmezővásárhely, 1915. - Hódmezővásárhely, 1991.) Végzettsége: 1940: cipészmester, Munkahelyei: 1940-ig tanuló, segéd, 1940-50: önálló cipészmester, 1950-81: kisiparosok helyi titkára. 1981-től: nyugdíjas. Tagsága: Kisiparosok Megyei Szervezete: vezetőségi tag. Kitüntetése, elismerései: Könnyűipar Kiváló Dolgozója, hazai és külföldi jutalomutazások. Érdeklődési köre: virágkertészet, szakmai ismeretek bővítése.

Juhász Imre (Fábiánsebestyén, 1936.) Végzettsége: géplakatos, diesel motorszerelő, Budapesti Műszaki Egyetem: 127 megmunkáló gépre érvényes biztonságtechnikai vizsga. Munkahelyei: Pankotai Állami Gazdaság, Hódgép, Metripond, Közúti Igazgatóság, Hódgép, 1971-től: önálló iparos. Mint kisiparos kb. 40 m^2-es műhelyben kezdte el a többnyire szolgáltató, majd termelői tevékenységet. 1976-ban kezdte meg a különböző implantátumok gyártását. A cég 1997. óta KFT-ként működik és ma már Magyarország legnagyobb protézisgyártó üzemeként tartják számon. A PROTETIM két telephellyel rendelkező, mintegy háromezer négyzetméter alapterületen elhelyezkedő, közel 100 főt foglalkoztató cég. Jelenleg kb. 400 féle terméket gyárt, lehetővé téve szinte az összes fontos anatómiai ízület pótlását.

Az IPOSZ megalakulásától:

Elnökök:

Név	Időszak	Adatai
Kosár Béla	1992-1997
Szabó Károly	1997-től

Kosár Béla IPOSZ elnök (Hódmezővásárhely, 1934. - 1997.) Végzettsége: 1951: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: szobafestő-mázoló szakmunkás, 1965: mestervizsga. Munkahelyei: 1951-65: Bútoripari vállalat, 1965-97: önálló kisiparos. Tagságai: KIOSZ megyei választmányi tag, hódmezővásárhelyi választmányi tag, Csongrád Megyei Mestervizsga Bizottság: elnökhelyettes, 1992-től: Hódmezővásárhelyi Ipartestület: elnök, Csongrád Megyei Kézműves Kamara: tag. Kitüntetése: 1978: KIOSZ oklevél, 1979: Társadalmi Munkáért oklevél, 1981: Kiváló Kisiparos bronz fokozat, 1985: KIOSZ (25 év) jubileumi ezüst gyűrű, 1995: IPOSZ-díj. Érdeklődési köre: természet, sport, horgászat.

Szabó Károly (Szombathely, 1942.) Végzettsége: 1963: gimnáziumi érettségi, 1965: Budapest: autóvillamossági műszerész, 1975: Szeged, Rózsa Ferenc Technikum: technikus, mestervizsga: autószerelő és autóvillamosság-szerelő szakmákban.

A felsorolt elnökök, titkárok, alelnökök valamennyien sokat tettek az iparosok érdekeinek védelméért, a város iparának felvirágoztatásáért.

A szakképzés ügyét a felsoroltak mindig kiemelten támogatták, elsősorban: Garzó Imre, Megyelka József, Kruzslicz Károly, B. Szűcs István, Patócs József, Albert József, Kosár Béla és napjainkban Szabó Károly.

Az Ipartestület és jogutódai az elmúlt száz év alatt több kiállításon mutatták be az iparosok termékeit, működtettek iparos daloskört és szakmai továbbképzésben is részesítették tagjaikat.

Az IPOSZ kiállítási munkáiból

Kerámiaipari termékek

Orvostechnikai üzem térdprotézisei

Városi szinten az intézet vezetése és megbízott dolgozói

Intézeti tanműhely

Épült 1974-ben a Munkaügyi Minisztérium beruházásával. Korszerű felszereltsége a géplakatos, gépi forgácsoló, autószerelő, ív- és lánghegesztő kabinetjei a szakmák alapképzésére kiválóan alkalmasak. Az első éves tanulók itt ismerkednek meg a szakmák alapkövetelményeivel. A második évben már átkerülnek az őket szerződtető vállalatokhoz, ahol a szakmával és a termeléshez szükséges speciális követelményekkel találkoznak. A harmadik évben részt vesznek a magasabb szintű vállalati termelésben, ahol felkészülnek a vállalati követelmények ellátására.

A tanműhelyt irányítók és vezetők

Név	Beosztása	Vezetési időtartam	Adatai
Molnár László	gyakorlati oktatás- tanműhely vezető	1965-79	V
Ferenczi Pál	gyakorlati oktatás- tanműhely vezető	1979-97	V
Rácz Ferenc	gyakorlatioktatás-vezető	1979-83	V
Pap Sándor	gyakorlatioktatás-vezető	1983-96	V
Molnár Géza	Ipari Szakképző és Szolgáltató KFT.	1996-	V
Rácz Imre	gyakorlatioktatás-vezető	1997-	V

Tanműhelyi szakoktatók

Név	A tanított szakma	Tanítási időtartam	Adatai
Balogh Sándor	esztergályos	1986-97	V
Domonkos József	esztergályos	1964-94	V
Fekete Gábor	hegesztő	1979-96	V
Knapecz Ferenc	géplakatos, kar. lak, autószerelő	1969-95	V
Kóti István	autószerelő	1982-	V
Mészáros Zoltán	géplakatos, karosszéria-lakatos, hegesztő, vízvezeték-szerelő		:
Molnár Zoltán	géplakatos	1967-96	V
Nagy Mihály	esztergályos	1970-89	V
Olajos József	géplakatos, mechanikai műszerész	1984-96	V
Rácz Imre	géplakatos, gépi forgácsoló	1979-97	V
Takács Tibor	géplakatos, mechanikai műszerész, autószerelő	1975-94	V
Vajda István	géplakatos, hegesztő	1961-93	V
Zaka Imre	géplakatos, karosszéria-lakatos, vízvezeték-szerelő	1975-95	V

A 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolából a privatizáció után önállósult vállalkozások:

A vállalkozás neve	Vezetője	Székhelye	Profilja
Ipari Szakképző és Szolgáltató KFT.	Molnár Géza	Bajcsy Zs. 7-9.	tanműhely: vasipar, építőipar, faipar
HÓD-MENZA KHT.	Faddi László	Bajcsy Zs. 70.	élelmezés
Perle Oktatási és Szolgáltató BT.	Holmann Zoltánné	Kassa u. 2.	tanműhely: ruhaipari

A KÉPZÉST TANMŰHELLYEL ELLÁTÓ VÁLLALATOK

ALFÖLDI PORCELÁNGYÁR

Az agyagipari hagyományokra épülve 1965-ben hozta létre a gyárat a Finomkerámiai Ipari Művek. Egymás után jöttek létre a különböző gyáregységek:

A termelés kezdete	Az üzemrész megnevezése	Az üzemrész vezetője	Termékei
1963	Szaniter gyáregység	Dr. Kozma Béláné	Fürdőszoba berendezések
1968	Edény gyáregység	Oswald Valter	Vendéglátó porcelánedények
1972	Kalocsai festőüzem	Kovács József	Dísztárgyak, étkészletek
1973	Burkolólap	Kovács József	Falburkoló anyagok
1973	Majolikagyár	Fazekas Gábor	Díszműtárgyak, edények

A Szaniter gyáregységben 1967-től állítanak elő termékeket exportra is. 1968-ban kezdte meg a termelést az Edénygyár. Háztartási és vendéglátó-ipari edényeket gyártanak. 1968-ban indult meg a termelés a Tűzállóanyag gyáregységben, az égetéshez szükséges termékek gyártását végzik. 1973 óta működik a Burkolólap gyáregység, amely évi másfélmillió m² csempét biztosított az építőipar számára.

1973-ban egyesült a Majolikagyár az Alföldi Porcelángyárral. Ezzel az ősi agyagipari termékek gyártása tovább bővült. 1972-ben létrehozták a Kalocsai Festőüzemet, ami lehetőséget biztosít a kalocsai népi motívumok továbbélésére, a kézi festés alkalmazására a dísztárgyakon és az étkészleteken.

A gyár vezetése hamar felismerte, hogy magasabb követelményeknek csak jól képzett dolgozók tudnak eleget tenni. Minden gyáregységnél kialakították a tanműhelyeket, és segítették az elméleti oktatást is. Évenként vettek fel porcelánfestő, korongos, kerámiakészítő szakmák képzésére tanulókat. A beiskolázottak száma elérte a 30 főt.

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Higi László	igazgató	-
Gál István	műszaki igazgatóhelyettes
Fazekas Gábor	gyáregység-vezető	V
Kovács József	gyáregység-vezető	-
Kandóné Pál Franciska	szakoktató	V
Sándor Piroska	szakoktató	V

Gál István műszaki igazgatóhelyettes (Hódmezővásárhely, 1930 - 1992.) Végzettsége: 1954: Műegyetem: gépészmérnöki kar. Munkahelyei: Budapest: Divattervező Iroda, Hódmezővásárhely: Csongrád Megyei Téglagyár, Szeged: Csongrád Megyei Tanács Ipari osztály, Hódmezővásárhely: Alföldi Porcelángyár. Sok kitüntetést kapott, közte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Érdeklődési köre: kerámiaipar.

A vállalat területén az 1990-es évek privatizációi után a következő vállalkozások jöttek létre:

	A vállalat megnevezése	A vállalatvezető, oktatási felelős
1.	Edénygyár RT. (francia érdekeltség)	Vilics Antal: ügyvezető igazgató Nagy Rébék Anna: szakoktató Kertész Katalin: szakoktató
2.	Burton-Apta KFT.	Schleiffer Ervin Varga Márton Herczeg Magdolna
3.	Villeroy and Boch RT.	Sebesi Bálint Szrenkáné Rózsa Éva Vidáné Kiss Erzsébet

Aluminiumszerkezetek Gyára

1887. március 5-én alapította vállalatát Grünfeld Jakab ércnyomó és bádogosmester.
A vállalatot 1949-ben államosították.

Az államosítás után a következő vezetők irányították a vállalatot:

A vállalat vezetője	Irányítási időszak
Balogh László	1948-1957
Bodré József	1957-1976
Földvári Sándor	1976-1989
Kenéz László	1990-1991
Nemes Imre	1991-1994
Tarsoly Erzsébet	1994-

Földvári Sándor igazgató (Hódmezővásárhely, 1933.) Végzettsége: 1957: Budapesti Műszaki Egyetem: gépészmérnök. Munkahelyei: 1957-60: MÁV gépjárműjavító reszortvezető, 1960-62: Csepel Művek: tervező mérnök, 1962-63: BKM. Tröszt: mérnök, 1963-76: Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat: főmérnök, 1976-89: Aluszerkezetek Gyára, Hódmezővásárhely: igazgató. 1989-től: nyugdíjas. Tagságai: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, METESZ. Érdeklődési köre: építészet, könnyűszerkezetes építés.

Tarsoly Erzsébet igazgató (Nagyszénás, 1954.) Végzettsége: 1975: főiskola. Munkahelyei: 1975-89: Hűtőgépgyár: külkereskedelmi üzletkötő, 1989-92: ALUKER: üzletkötő, 1992-93: kereskedelmi igazgató, 1993-94: BWT: ügyvezető igazgató, 1994-től: ALUCON igazgató. Tagságai: Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Osztály: elnök. Kitüntetése: 1977: Kiváló Ifjú Köz gazdász. Érdeklődési köre: külgazdaság, minőségbiztosítás.

A vállalat gyártmányai: épületbádogos munkák, fürdőszoba berendezések, alumínium edények, háztartási eszközök, tartályok és fémhordók, építőipari könnyűszerkezetes térelhatároló alrendszerek, alumíniumvázas lakótermek, állványrendszerek (PLETTAC).

A szakmunkaerő magas szinten történő képzése érdekében tanműhelyeket létesítettek. A Központi Szakképzési Alap támogatásával közel 9 millió Ft értékű, korszerűen felszerelt oktatóközpont épült a mindszenti üzemben. A tanműhely szakmai profilja a fémipari képzés. 1985-től géplakatos, hegesztő, könnyűszerkezet lakatosokat képeztek. Évente 15-20 tanuló gyakorlati képzését biztosította a vállalat kollektívája. Ezen kívül továbbképzés keretében képeztek minősített alumíniumhegesztőket, poliuretánhabos szendvicspanel készítőket.

A szakképzés gyakorlati oktatása segítésében mindig élen jártak:

Név	Beosztása	Adatai
Fölvári Sándor	igazgató
Tarsoly Erzsébet	igazgató
Balogh Gyula	szakoktató	-
Pölös Mihály	tanműhelyvető	VI

A Szakképzési Alap támogatásával létrehozott mindszenti tanműhely

A mindszenti ALUCON termelés közben

A privatizáció után létrejött üzemek, és azok vezetői:

Vállalt megnevezése	Vezetője	Gyártmánya
Panzió Kft.	Kiss László
ALUBAU Kft.	Babity Sándor	alumínium szerkezetek
ALUSTART Kft.	Bodrogi Gábor	termékgyártó és kereskedő
ALUCON Kft.	Tarsoly Erzsébet	fémszerkezet előállítása és forgalmazása
METALUCON Kft.	Asztalos Géza	fémszerkezet előállítása és forgalmazása

Autójavító Vállalat (AFIT)

A vállalat munkafelvevő irodája

1952-ben létesült azzal a feladattal, hogy a városban lévő gépkocsik karbantartásáról, vizsgáztatásról gondoskodjon. A személy- és tehergépkocsik, valamint a pótkocsik javítása meghaladja évente a 10.000 db-ot. Gépkocsi-alkatrész forgalmazását biztosító üzlettel is rendelkezett a vállalat. Állandóan bővítették és korszerűsítették a javítás feltételeit. A vállalat korszerű tanműhelyt biztosított az ipari tanulók oktatására, nevelésére.

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Makó Pál	igazgató
Knapecz Ferenc	szakoktató	V

Az Autóközlekedési Vállalat is több autószerelő, autóvillamossági-szerelő tanulónak biztosította a gyakorlati képzés helyét, megismertetve a szakma iránt érdeklődőket a buszok szerkezetéről, üzemeltetéséről, karbantartásáról valamint, kis- és közepes felújításáról.

AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT (VOLÁN 10.)

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Koncz Mihály	igazgató
Grúber Sándor	vizsgabizottsági elnök	-
Venkei András	oktatási felelős	-
Ferenczi Pál	szakoktató	V

Koncz Mihály igazgató (Hódmezővásárhely, 1922-1995.) Végzettsége: autószerelő. Munkahelyei: 1932: segéd, 1943-45: katonai szolgálatot teljesített, 1945-48: szakmájában alkalmazottként dolgozott, 1948-tól: Volán Vállalat igazgatója nyugdíjazásáig. A vállalat irányítása mellett nagy gondot fordított a tanműhely kialakítására, ahol az intézet szakoktatójának vezetésével készültek fel a tanulók a gyakorlati életre. Közülük többen a vállalat alkalmazottjai lettek.

Csomiép Vállalat

Hódmezővásárhelyi székhellyel működött, vállalva köz- és lakóépületek építését, karbantartását.

A kőműves és szobafestő tanulók képzésében nagy figyelemmel és hozzáértéssel vettek részt. A vállalat több ezer szak- és segédmunkást foglalkoztatott.

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Török István	igazgató	V
Juhász Károly	építészmérnök	V
Balázs György	szakoktató	V
Kispál János	szakoktató	V

DÉLÉP Vállalat

Csongrád megyében és Hódmezővásárhelyen is igen nagy építkezések tanúsítják több évtizeden át tevékenységüket. Középületek, bérházak, lakóépületek hirdetik a modern építéstechnikai eljárások alkalmazását. Több mint kétezer szakembert foglalkoztattak. A kisegítő dolgozókat, segédmunkásokat időnként szakmai tanfolyamokon készítették fel szakmunkásvizsgára. Képzést kőműves, szobafestő, ács szakmákban szerveztek.

A vállalat építette a 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetet, ami akkor az ország egyik legkorszerűbb oktatási építménye.

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Juhász Károly	főmérnök	V
Gál Mihály	építésvezető	VI/B
Somogyi Lajos	brigádvezető, oktató	VI/B
Juhász István	szakoktató	V
Kirtyán Béla	szakoktató	V
Péter Miklós	szakoktató	-

Dél-magyarországi Gázszolgáltató Rt.

Hódmezővásárhely

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
Lenkei István	üzemegység-vezető
Kékesi János	üzemegység-vezető	V

Lenkei István üzemegység-vezető (Budapest, 1925.) Végzettsége: 1963: Budapest: Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar. Munkahelyei: 1942-47: Hódmezővásárhely, Mérleggyár: vasesztergályos, 1949-70: Mérleggyár: tervezőmérnök, 1970-72: Vas-Fémipari Szövetkezet: mérnök, 1972-86: DÉGÁZ: üzem egységvezető. Tagsága: Vasas Szakszervezet, sportkör, Bélyeggyűjtők Szövetségének megyei titkára, Kitüntetése: 1954: Kiváló Újító, 1960-70-ig hat alkalommal Kiváló Dolgozó, 1985: Tűzbiztonsági Érem arany fokozat, 1986: Munka Érdemrend arany fokozat, 1992: Független Demokratikus Magyarországért Emlékérem, 1995: Nemzeti Ellenállásért Emléklap. Érdeklődési köre: sport, bélyeggyűjtés.

Vegyesipari majd Fémtechnikai Vállalat

A vállalati homlokzat

Akik legtöbbet tettek a képzés színvonalának emelése érdekében:

Név	Beosztása	Adatai
István József	igazgató
Ádám Gyula	igazgató

István József igazgató (Szentes, 1933.) Végzettsége: érettségi, 1954: Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem: ipari közgazdász, 1979: szakközgazdász. Munkahelyei: 1962-69: pártmunkás, 1969-72: Fémtechnikai Vállalat: igazgató. Tagsága: Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezet: vezetőségi tag. Kitüntetése: 1986: Örvös Lóránd-díj, 1988: Pro-Urbe-díj Hódmezővásárhelyért, 1989: Szakmai Alkotói kormánykitüntetés.

Ádám Gyula igazgató (Debrecen, 1941.) Végzettsége: 1959: Gépipari technikum: gépésztechnikus, Miskolc, 1964: Nehézipari Műszaki Egyetem: gépészmérnök, 1968: Budapest, Testnevelési Főiskola: vívómester. Munkahelyei: 1970-91: Fémtechnikai Vállalat: igazgatóhelyettes, 1991-től: uo. igazgató, 1992-től: uo. ügyvezető igazgató. Tagsága: Csomorkány Vívó Egyesület: alelnök. Kutatási területe: kapuk, ipari és különleges ajtók, térelválasztók fejlesztése, tervezése, gyártása, értékesítése.

Fogtechnikai Vállalat majd VIVODENT Fogászati kft

Laborbelső, ahol a szakképzést biztosította a vállalat

Az oktatás segítői:

Név	Beosztása	Adatai
Komáromi József	vállalatalapító
Szűcs Dezső	vállalatvezető	V

A vállalat a II. világháború után jött létre, Komáromi József, Erdélyből áttelepült fogtechnikus szervezésével. A városi Dózsa sportkör labdarugó szakosztályi feladatai mellett látta el a fogtechnikai feladatokat is.

A szakképzés a vállalat bővítését követően kezdődött el. Hosszú idő óta évenként tíznél több tanuló gyakorlati képzését vállalják. Ezzel a vásárhelyi igényeken kívül Magyarország délkeleti, Jugoszlávia északi területének képzési igényét látják el Szűcs Dezső fogtechnikus mester irányításával.

Komáromi József vállalatalapító (Budapest, 1919-81.) Végzettsége: 1936: fogtechnikus segéd, 1941: mesterlevél. Munkahelyei: 1941-44: Budapest: fogtechnikus segéd, 1944-45: Mezőtúr, 1945-46: Románia, 1946-51: kisiparos Hódmezővásárhely, 1951-ben a vállalatát államosították, 1953-tól: Fogtechnikai Szövetkezet tagja, 1953-81: Fogtechnikai Vállalat vezetője. Tagságai: HTVE sportegyesület labdarugó, kisebb csapatoknál edző. Kitüntetései: 1969, 1974, 1978: Egészségügy Kiváló Dolgozója. Érdeklődési köre: sport: labdarúgás, vízipóló, nagy szerepet vállalt a vásárhelyi, megyei fogtechnikus tanulók képzésében és a szakma modern technológiáinak bevetésben. 1984-ben két fiával újraindította a „Komáromi" önálló vállalkozást

Kiváló tanítványok munka közben

Becsei Béla, Juhász Katalin

A koponya ép fogakkal

Gorzsai Állami Gazdaság

Hódmezővásárhely

Az irodaépület

A tanulók elhelyezést is kaptak

Az oktatás segítői:

Név	Beosztása	Adatai
Dr. Horváth Sándor	igazgató
Berta Gyula	mérnök	VI/C

dr. Horváth Sándor igazgató (Tótkomlós, 1923.) Végzettsége: 1945: Közigazgatási Főiskola Nyíregyháza, 1975: Jogtudományi Egyetem, Szeged. Munkahelyei: 1942-44: Tótkomlós: jegyző-gyakornok, 1946-49: Hódmezővásárhely: Gorzsai Állami Gazdaság: igazgató, mezőgazdasági szakértő, 1949-72: osztályvezető, 1972-84: igazgató. 1984-től: nyugdíjas. Tagságai: 1949-84: MEDOSZ. Kitüntetései: 1955: AG. Kiváló Dolgozó, 1959: Munka Érdemrend, 1967: Gorzsai Állami Gazdaság Kiváló Dolgozó, 1978: Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Vállalat Kiváló Dolgozója, 1980, 83: Munka Érdem arany fokozata. Érdeklődési köre: természet, sport, mezőgazdaság.

Megérett kalászok

A gépi aratás

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ÁLLAMI GAZDASÁG

Az irodaépület udvara

A Hódmezővásárhelyi HÓD-MEZŐGAZDA Rt. jogelődjének (Tangazdaság) az 1966-67-es tanévtől kezdve van állandó szerződése a 602. Sz. hódmezővásárhelyi és a makói 603. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetekkel a szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében. A Tangazdasággal autószerelő, mezőgazdasági gépszerelő, autó-villamossági műszerész és lakatos szakmákban jött létre együttműködés. A Tangazdaságban a tanulók felügyeletét és nevelését évente 20-30 tanuló részére biztosították. A rászorultak részére szállást és ellátást is biztosított a gazdaság.

A gyakorlati oktatást a vállalat részéről Csikós János és Versegi János látták el 1967-97-ig. Pósa Lajos mezőgazdasági gépésztechnikus 1986 óta irányítja a gyakorlati oktatást. A gyakorlati képzést a 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet részéről Vajda István szakoktató irányította és felügyelte.

Az oktatás segítői:

Név	Beosztása	Adatai
Nagy Sándor	igazgató
Csehó Péter	igazgató	V
Egyed Béla	vezérigazgató
Nagy Elemér	igazgatóhelyettes
Csíkos János	szakoktató
Pósa Lajos	szakoktató
Vajda István	iskolai szakoktató	V

	Egyed Béla vezérigazgató (Hódmezővásárhely, 1949.) Végzettsége: 1974: Gödöllői Agrártudományi Egyetem: agrármérnök, 1981: Gödöllői Agrártudományi Egyetem: szakmérnök. Munkahelyei: 1974-77: Gorzsai Állami Gazdaság: gyakornok, agronómus, telepvezető, 1977-80: Rákóczi Szövetkezet: telepvezető, 1980: Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság: szarvasmarhatelep-vezető, vállalati biztos, igazgató, 1993-tól: HÓDMEZŐGAZDA Rt: vezérigazgató. Tagságai: 1990-től: Országos HOLSTIN-FRIZ Tenyésztők Egyesülete: tag, 1999-től: elnök, 1995-től: Csongrád Megyei Agrárkamara: alelnök, 1998-tól Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. igazgatósági elnök, 1998-tól Szegedtej Rt. felügyelő bizottsági tag. Kitüntetései: 1983: Állami Gazdaságok Kiváló Dolgozója, 1985: a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság Kiváló Dolgozója, 1988: MÉM-kitüntetés, Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje. Érdeklődési köre: lótenyésztés.
	Nagy Elemér agrármérnök, igazgatóhelyettes (Hódmezővásárhely, 1931.) Végzettsége: 1949: PM. Számviteli Bizottság, Budapest: mérlegképes könyvelő, 1958-63: Agrártudományi Egyetem, Debrecen: agrármérnök. Munkahelyei: 1949: Derekegyházi Állami Gazdaság: könyvelő, 1950: Állami Gazdaságok Csongrád Megyei Központja: pénzügyi előadó, 1951: Újvárosi Állami Gazdaság: főkönyvelő, 1952-53: Csongrád Megyei Állami Gazdaságok Trösztje, Hódmezővásárhely: revizor, 1953-61: Állattenyésztési Technikum Tangazdaság: főkönyvelő, 1962-93: Állami Gazdaság Tangazdasága: igazgatóhelyettes. Tagságai: 1963-tól: Szakszervezeti Vadásztársaság: tag, ellenőrző bizottsági elnök. Kitüntetései: Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (háromszor), Kiváló Dolgozó (négyszer). Érdeklődési köre: vadászat.
	Csíkos János szakoktató (Hódmezővásárhely, 1941.) Végzettsége: 1960: Mezőtúri Mezőgazdasági Gépipari Technikum: technikus, 1978: DATE MG. Főiskolai Kar, Mezőtúr: üzemmérnök. Munkahelyei: 1960-62: gyakornok, gépműhelyi technikus, főgépész, 1962-64: katonai szolgálat, 1965-70: szakoktató a 601. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél, 1971-77: gépjármű-technikus, 1977-94: központi gépműhelyvezető, 1994-től: vállalkozó. Megbízásai: szakmunkás-vizsgabizottsági tag. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó, Miniszteri Dicséret. Érdeklődési köre: természetszeretet, gépjárműipar területeinek megismerése, szakmai ismeretek tág területe.
	Pósa Lajos szakoktató A vállalatnál, mint mezőgazdasági gépésztechnikus 1986 óta látja el szakoktatói feladatát. A tanulók köréből az autószerelő szakmában évente négy, a gépjármű-villamossági műszerész szakmában kettő, míg a mezőgazdasági gépszerelő szakmában nyolc tanuló tartozott felügyelete és ellenőrzése alá.

Működésben a jól karbantartott gépek:

az arató-cséplő,

a gabona utókezelő gépei.

Csongrád megyei Gépjavító Vállalat (HÓDGÉP)

Kalmár Zsigmond gyáralapító

A Rostagyár a Jókai utcán

Alapítása 1899-re tehető. Ebben az évben telepedett le Kalmár Zsigmond (1860-1941) Hódmezővásárhelyen és hozta létre a Rostagyárat a Jókai utcában.

A gyár a fénykorát az első világháború előtt érte el. A 100 alkalmazottal készült gabonarostákat exportálta Szerbiába, Olaszországba, Romániába és a balkáni államokba.

A II. világháború után a Rostagyár működése mellett egymás után szerveződtek a gépállomások, gépjavító vállalatok, műhelyek. Így jött létre előbb a Kutasi Úti Gépállomás, majd 1948-ban a 70. Magyar Traktorállomás. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, együttműködve a gépállomásokkal, javításokkal foglalkozott. Szentesről Vásárhelyre települve a volt Rostagyárban javítóüzemmé alakult, majd a Rárósi út mentén új, korszerű gépállomásként működött. 1952-ben bontakozott ki az Erzsébeti úti nagy beruházás eredményeként a korszerű gépek javító üzeme, a HÓDGÉP.

Légi felvétel az Erzsébet úti központról

Itt már a Diesel-motorok nagyjavítása mellett új termékeket is előállítottak. Készültek különböző célokra pótkocsik, tápkocka-készítő gépek, aprójószág-kopasztó és tollfeldolgozó gépek, személygépkocsi (Puli) és a teherszállítás kiegészítő (kamion) elemei, valamint más termékek.

A javító és a gyártmányok előállítási munkái egyre több kiválóan képzett szakembert kívántak, ezért a vállalat korszerű tanműhelyeket üzemeltetett. A gyakorlati oktatás feltételeinek magas színtű biztosítása mellett mindig segítették a 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet elméleti oktatását is.

A kialakított tanműhelyekben esztergályos, géplakatos, hegesztő, villanytekercselő (elektrolakatos), és általános lakatos szakmára képezték a jelentkező tanulókat, évente két-háromszáz főt.

A vállalat főépülete az Erzsébeti úton

A vállalatok közül a HÓDGÉP adta a legtöbb pénzügyi és szakmai segítséget, hogy korszerű előadótermek, szaktermek valósuljanak meg a iskola építése során. Ennek érdekében kiemelkedő szerepet vállaltak az alábbi vállalati vezetők:

Név	Beosztása	Adatai
Nyámádi Gábor	igazgató
Horváth Árpád	főmérnök
Szabó Mihály	oktatásvezető
Farkas Ferenc	tanműhelyvezető
Antal Gergely	szakoktató	V
Balogh Sándor	szakoktató	V
Bere István	szakoktató	V
Domonkos József	szakoktató	V
Kerekes József	szakoktató	V
Knapecz Ferenc	szakoktató	V
Lázár Sándor	vállalati szakoktató	V
Magony István	szakoktató	V
Marton Lajos	szakoktató	V
Ifj. Molnár László	szakoktató	V
Molnár Zoltán	szakoktató	V
Nagy Mihály	szakoktató	V
Ormos Ferenc	szakoktató	V
Palócz Imre	szakoktató	V
Szabados János	szakoktató	V
Takács Lajos	szakoktató	V
Vajda István	szakoktató	V
Varga András	vezető szakoktató

	Nyámádi Gábor igazgató (Solt, 1923.) Végzettsége: 1964: Közgazdasági Technikum, Gépipari Technikum: gépésztechnikus. Munkahelyei: 1942-48: katonai szolgálat, hadifogoly, 1948-49: Solti Gépállomás: traktoros, 1949-50: Bács-Kiskun Megyei Gépállomások: revizor, Kecskeméti Gépjavító Vállalat: tervező, előadó, igazgató, 1952-83: Csongrád Megyei Gépjavító Vállalat, majd HÓDGÉP vállalat: igazgató. 1983-tól: nyugdíjas. Tagsága: Szakszervezet, Gépipari Tudományos Egyesület. Kitüntetése: 24 különböző kitüntetést kapott. Ezek közül a legjelentősebb: PRO-URBE Vásárhelyért, több miniszteri kitüntetés, Munka Érdemérem arany fokozat, Honvédelmi Érdemérem, Szabadság Érdemérem, GTE Emlékérem. Érdeklődési köre: a gazdasági, piaci, technológia, élet változatos területe, vállalatirányítás elméleti kérdései és az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák megismerése. Külön véleményem: A tanműhelyben azok munkáját tartom a legfontosabbnak, legértékesebbnek, akik tanítványaiknak a szakmai ismeret, a szakma szeretete mellett az emberi értékek megbecsülésére, tisztességre, igazságosságra is igyekeztek mintát mutatni, ilyen gondolkodásra, életszemléletre megtanítani. Ez sok esetben eredményes volt. A vállalat tanulói közül sokan szép, eredményes életpályát futottak be.
	Horváth Árpád főmérnök (Budapest, 1932.) Végzettsége: Győr, 1952: Gépipari Technikum, 1957: Agrártudományi Egyetem: gépészmérnök. Munkahelyei: RÁBA: művezető, műszaki ellenőr, technológus, MÉZŐGÉP Tröszt: műszaki vezető, főmérnök, műszaki igazgató, vezető igazgatóhelyettes. Nyugdíjas. Tagsága: Agrár Egyesület, Anyagmozgatási Szakosztály elnöke, Gépipari Tudományos Egyesület Területi elnök. Kitüntetései: Munka Érdemérem bronz, ezüst fokozata, Gépipari Tudományos Egyesület műszaki fejlesztéséért és az újítások támogatásáért elismerés. Érdeklődési köre: Anyagmozgatás logisztikájának ismertetése és gyakoroltatása tanítványaimmal
	Szabó Mihály műszaki vezető, mb. főmérnök, MEO vezető, műszaki tanácsos (Hódmezővásárhely, 1929.) Végzettsége: 1965: DATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki kar: okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, 1981: Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző: műszaki minőségellenőrző mérnök. Munkahelyei: 1953-55: Megyei Tanács VB. Építési Osztály: vezető technikus, 1955-56: Növényvédő Állomás: műszaki vezető, 1956-1982: Csongrád Megyei Gépjavító Vállalat majd HÓDGÉP: technológus, mb. főmérnök, üzemvezető, Diesel-motorfelújítás technológiai vezető, technológiaifejlesztés-vezető, műszaki ellenőrzés főosztályvezető, 1983-89: Gorzsai Állami Gazdaság: főmérnök, műszaki tanácsos. 1989-től: nyugdíjas. Tagsága: 1963-96: Gépipari Tudományos Egyesület, 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Szakmunkás Vizsgabizottság: tag, elnökhelyettes. Kitüntetései: hat esetben Kiváló Dolgozó, kétszer Minisztériumi Dicséret, az NDK-ban „Q1" minősítés. Érdeklődési köre: mezőgazdasági gépek, gépkocsik üzemeltetése, felújítása, alkatrészeinek javítása, minőségbiztosítás a gyártásban, javításban. Szakmai továbbképzés, labdarúgás, és a sport minden területe.
	Farkas Ferenc tanműhelyvezető (Hódmezővásárhely, 1940.) Végzettsége: 1959: vájár, 1967: géplakatos, 1971: gépipari technikus, Munkahelyei: 1964: vájár, 1964-67: HÓDGÉP: géplakatos, 1967-69: személyzeti osztályvezető és gyakorlatioktatás-vezető, 1969-89: tanműhelyi ügyintéző és vezető, 1989-95: gyakorlati-oktatásvezető. 1995-től: nyugdíjas. Tagsága: 1956-71: ifjúsági szervezet, 1972-85: szakszervezet, 1969-86: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Szakmunkás Vizsgabizottság: elnökhelyettes. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó három alkalommal, Minisztériumi Kiváló Dolgozó, 1980: Munka Érdemrend bronz fokozata. Érdeklődési köre: ifjúsági és társadalmi kérdések.

A Rárósi úti tanműhely

A tanműhely átrendezés közben (1970)	A tanműhely bővítése (1971)
Az SZKT elméleti és	gyakorlati versenye (1971)
Hegesztő versenyző	A verseny értékelése

Hódmodell Ruhaipari Szövetkezet

Hódmezővásárhely

A vállalat homlokzati képe a Teleki (volt Vorosilov) utcán

A II. világháború után a szövetkezetek közül elsőként alakul meg. Rendelésre kezdetben felsőruházat készítésével foglalkoztak. Később orkánkabátokat is gyártottak. Gyorsan fejlődött a szövetkezet, ahol rendelésre férfi és női ruhákat igény szerint készítettek. A szakmai utánpótlást önálló tanműhelyben képezték ki, kiváló szakoktatók irányításával.

Név	Beosztás	Adatai
Krupiczer Ferenc	szövetkezeti elnök, Szakmunkás Vizsgabizottság elnöke
Kandó Imre	szövetkezeti elnök, Szakmunkás Vizsgabizottság elnöke
Tóth Vilma	szövetkezeti elnök
Helembai Imre	szakoktató, tanműhelyvezető.
Dzsipoff Károlyné	szakoktató, tanműhelyvezető, óraadó: textilipari szakmai tantárgyak.
Kismolnár Terézia	tanműhelyi szakoktató, tanműhelyvezető-helyettes.

		Krupiczer Ferenc szövetkezeti elnök (Temesvár, 1920 - Hódmezővásárhely, 1994.) Végzettsége: Közgazdasági Technikum: érettségi, 1964: szabóipari mestervizsga. Munkahelyei: 1947-től: Férfi- és Női-szabó KTSZ, majd a vállalat névváltoztatása után HÓDMODELL Ruhaipari Szövetkezet, 1951-től: szövetkezeti elnök, 1975- től: nyugdíjas. Tagságai: SPARTACUS Sportegyesület: tag, Városi Szövetkezeti Bizottság: elnök, Csongrád Megyei Ipari Szövetség (KISZÖV): vezetőségi tag, OKISZ küldött, Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége: tag, majd az Ellenőrző Bizottság tagja. Kitüntetései: Kiváló Dolgozó. Érdeklődési köre: történelem, bélyeggyűjtés.
		Tóth Vilma szövetkezeti elnök (Hódmezővásárhely) Végzettsége: 1966: gimnáziumi érettségi, 1974: Közgazdasági Technikum: érettségi, 1980: Felsőfokú számviteli szakképesítés. Munkahelyei: 1966-tól: HÓDMODELL Ruhaipari Szövetkezet: fizikai alkalmazott, könyvelő, belső ellenőr, 1989-től: szövetkezeti elnök. Tagságai: 1960- 75: SPARTACUS kézilabda sportegyesület: tag (NBI/B), 1998-tól: Csongrád Megyei Iparszövetség Felügyelő Bizottság: tag. Érdeklődési köre: magyar gazdaság helyzete, fejlődési lehetőségei, ruházati ipar fejlődése, pénzügy, sport.
	Helembai Imre szakoktató, tanműhelyvezető (Hódmezővásárhely, 1922.) Végzettsége: 1936: Polgári Iskola, Hódmezővásárhely, 1939: Tanonciskola, Hódmezővásárhely: férfiszabó-segéd, 1964: Szeged: szakoktatói tanfolyam. Munkahelyei: 1939-40: szabósegéd kisiparosnál, 1940-43: Budapest: szabósegéd, 1943-46: katona, majd hadifogoly, 1946-59: szabósegéd kisiparosnál, 1959-78: Szabóipari Szövetkezet, majd a tanműhelyben: szakoktató. 1978-82: Hódmezővásárhelyi Szolgáltató Ház: üzletvezető. 1982-től nyugdíjas. Kitüntetése: 1972: a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója. Tagsága: munkahelyi vezetőségi tag. Érdeklődési köre: A szakma újdonságai, a szakmunkásképzés eredményei, szakképzés fejlődése. A KTSZ a szakmai képzést kiemelt feladatnak tartotta, így az SZKT országos versenyein tanítványaink kiemelkedő szinten szerepeltek. Kiváló tanítványai: Becsei Sándor, Domján Julianna (műszaki tanárként több évig a szakma elméleti tanára), Földházi Katalin, Gyepes János, Horváth Sándor, Oláh Ida, Takács Ferenc.
	Kismolnár Teréz ruhaipari szakoktató, tanműhelyvezető (Hódmezővásárhely, 1941.) Végzettsége: 1958: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: női-szabó, szabászati tanfolyamokon (Szeged, Budapest, Balatonboglár) vett részt. Munkahelyei: 1958-60: Ruhaipari KTSZ: szakmunkás, 1960-77: részlegvezető, 1977-93: szakoktató, 1993-tól: nyugdíjas. Tagsága: 1958-1993: szakszervezet. Elismerése: több esetben pénzjutalmat kapott. Érdeklődési területe: a szakma fejlődése, a divat változásai, kiállításokra való felkészítés és részvétel.
	Dzsipoff Károlyné vizsgabizottsági tag, érettségi elnök (Szentes) Végzettsége: 1968 Budapest: Könnyűipari Műszaki Főiskola. Munkahelye: 1968-tól: HÓDMODELL Ruhaipari Szövetkezet. Kitüntetése: 1972: Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Érdeklődési köre: háztartás.

Ruhaiparban alkalmazott gallérmodellek

Kokrongyár –Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár–(HÓDIKÖT)

Hódmezővásárhely

Kokron József, a gyár alapítója

Ebben a Jókai utcai házban kezdte meg a termelést a Kokrongyár

Kokron József (Nagyősze, 1860 - Hódmezővásárhely, 1923.) 1889-ben nyitotta meg harisnyakötő és szövő műhelyét a Teleki utcán. 1891-től fokozatosan bővítette műhelyét, berendezte korának megfelelő gyártó eszközökkel.

Ma a Budapesti Ipartörténeti Múzeumban található Európa első fából készült kötőgépe, amit Kokron József vásárolt gyárába

Nagy gondot fordított a fejlesztés mellett a szakemberek képzésére, tanoncokat szerződtetett, és segédeket alkalmazott. A XX. sz. első évtizedeiben a havi munkáslétszám meghaladta a 25 főt. A két világháború között fiai, József és Károly vezették az üzemet. Jelentős fejlődés tapasztalható ebben az időszakban, annak ellenére, hogy a fejlesztés igen nagy járulékos kiadásokat (szállítási, szerelési, átképzési) jelentettek. A működési kiadások fedezetére Takarékpénztári hiteleket vettek fel. Minden lehetőséget megragadtak vagyonuk bővítésére. Továbbra is nagy gondot fordítottak a tanoncok képzésére, 1899-1945 között 95 kötszövő és 17 harisnyakötő tanulót szabadítottak fel, úgy, hogy 1939-től Kötszövő Iparostanonciskolát működtettek négy évfolyammal külső óraadó tanárok bevonásával.

Az elkészült gyárépület régen…

és az államosítást követően

1945 után Takács Ferencnek, a Szociáldemokrata Párt vezetőjének köszönhetően nem került sor az üzem jóvátételi leszerelésére, kiszállítására, hanem 1948-ban államosították, és országos irányítással a tervgazdálkodás útjára lépett.

A gyár termelése és a munkaerő létszáma fokozatosan növekedett 1982-ig, a vidéki telephelyekkel meghaladta a 4000 főt.

A makói úti HÓDIKÖT vállalat főbejárata a hetvenes években

A tanulók képzésének érdekében mindig példát mutattak és anyagilag is segítették a szakképzés korszerűsítését, a tanműhelyt modern gépekkel szerelték fel.

Név	Beosztás	Adatai
Árvai Jenő	vezérigazgató
Pál Rozália	vezérigazgató
Villányi László	vezérigazgató
Szénási István	termelési igazgató
Aszalai Sándorné	oktatási felelős
Körömi Albertné	tanműhelyvezető	V
Barna Lászlóné	szakoktató	V
Böjti Lászlóné	szakoktató	V
Bodor Józsefné	szakoktató	V
Illi Dezső	szakoktató
Hézső Gyula	szakoktató	V
Kállai Sándor	szakoktató
Keresztes Mihály	szakoktató	V
Koczka Ferencné	szakoktató	V
Molnár Isvánné	szakoktató	V
Nagy Julianna	szakoktató	V
B. Nagy Ferenc	szakoktató	V
Patócs Józsefné	szakoktató	V
Süli Ferencné	szakoktató	V
Szabó Jánosné	szakoktató
Vörös Józsefné	szakoktató

Mérleggyár-METRIPOND

Hódmezővásárhely

A Mérleggyár épülete (a volt Bauer malom 1951-ben)

1949-ben kormányhatározatra telepítették a SVHEMBER-féle Mérleggyárat Budapestről Hódmezővásárhelyre. A gyárral 130 munkás, 25-30 műszaki és adminisztratív személyzet érkezett. A mérleggyártásra alkalmas embereket iparitanuló-képzéssel és átképzéssel biztosították. 1951-53 között befejeződött a letelepedés, és a termelés beindult. A kezdeti favázas mérlegek gyártását a vasvázas, majd a modern elektromechanikus mérlegek gyártása követte. Rátérve az elektromos és az optikai mérlegek gyártására az export-igény rohamosan növekedett. Az igények kielégítése érdekében Fehérgyarmaton gyáregységet létesítettek 1969-ben.

A felépült Mérleggyár

A vállat termékeiből:

1951-ben

1975-ben

A 25 éves jubileumi METRIPOND-plakett

Mindig kiemelt feladatnak tekintette a gyár vezetősége az iparitanuló-képzést. Folyamatosan alakították ki a vállalati tanműhely részlegeit, és vonták be a szakoktatókat a képzésbe. Korszerű tanműhelyben képezték a fiatalokat a fémipari alapfogalmak megismerésére, majd a mérlegkészítő, hegesztő, lakatos, esztergályos, öntő, szerszámkészítő, fényező szakmák elsajátítására. A hatvanas években a kiképzett tanulók száma évente elérte a 100-120 főt. A későbbi időkben a képzésbe bevont tanulók létszáma fokozatosan emelkedett annak megfelelően, hogy a feladatok ellátására milyen szakmai igény merült fel.

A vállalat helyet adott az évenként megrendezett Szakma Kiváló Tanulója versenyek megyei döntőjének a hegesztő, szerszámkészítő és mérleglakatos szakmákban. Az iskola felépítéséhez, korszerűsítéséhez, szaktermek kialakításához, valamint a szakmai szemléltető eszközök gyarapításához sok tárgyi segítséget nyújtott.

A 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Metripond vezetői az eredményes oktatás és képzés érdekében mindig jó kapcsolatot tartottak fenn. Ennek következetes megvalósítói voltak:

Név	Beosztás	Adatai
Fótos József	igazgató
Deli Pál	főmérnök	-
Kövesdi Gyula	fejlesztési mérnök
Czuczi István	vállalati oktatási feleős	V
Pap Sándor	szakoktató	V
Szalma Gyula	szakoktató	V
Szász Dezső	szakoktató	V

Fótos József igazgató (Tiszalök, 1922.) Végzettsége: 1956: mérlegképes könyvelő (PM.), 1960: Budapest, Műszaki Egyetem: gépészmérnök. Munkahelyei: 1950-60: Állami Ellenőrzési Központ főosztályvezető-helyettes, 1961-63: Budapesti Vas és Fém- ipari Tröszt: főmérnök, 1963-84: Hódmezővásárhely: Mérleggyár: igazgató, vezérigazgató. 1984-től: nyugdíjas. Tagsága: 1963-84: Műszaki és Természettudományi Egyesület. Megbízása: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: Szakmunkás Vizsgabizottság: elnök. Kitüntetései: 1975: Magyar Köztársaság Érdemérem ezüst fokozat, 1983: Magyar Köztársaság Érdemérem arany fokozat. Mellékfoglalkozásai: 1961-63: Budapesti Műszaki Egyetem: gyakorlatvezető tanár, 1964-67: Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola: szakrajz, technológia, mechanika tantárgyak óraadója.

Czuczi István szakoktató, vállalati oktatási felelős (Hódmezővásárhely, 1936.) Végzettsége: 1954: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: mérlegkészítő szakmunkás, 1964: Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola: gépésztechnikus, 1976: munkavédelmi szaktechnikus. Munkahelyei: 1954-56: Hódmezővásárhely, Mérleggyár: mérlegkészítő szakmunkás, 1957-64: műszaki ellenőr, 1964-75: oktatási felelős, 1975-94: munkavédelmi felelős. 1994-től: nyugdíjas. Tagságai: szakszervezet, 1962-től: METESZ, Mérleggyári Sportkör, 1965-től: Szakmunkás Vizsgabizottság: vállalati tag. Kitüntetései: 1960-70 között többször Kiváló Dogozó, 1964: Kohó- és Gépipari Minisztérium Kiváló Dolgozó, 1970: Munka Érdemrend ezüst fokozat. Érdeklődési területei: a szakma, sport és az ifjúság nevelése. Kiváló tanítványai: Füleki József, Kérdő Sándor, Korom Rozália, Szokolai Károly, Domján Ernő.

Tanulói életképek:

Mérlegpontosítás

A vállalatot az 1990-es évek után kisebb üzemek, vállalatok vették át.

A vállalat megnevezése:

Konstmide KFT.

Porfém Bt.

Kerámia Bt.

HÓD-MENZA Kht.

Metri-Soft Kft.

Metripond Plus

Metripond M. Mérleggyártó

Metripond Kft. Elektron.

Gallyas Mérlegüzem

Alfaterv Mérlegüzem Gmk.

MARY CIPŐGYÁR

(MINÓ)

Név	Beosztás	Adatai
Szöllősi Sándor	gyáregységvezető
Détár Katalin	szakoktató
Ács Jánosné	szakoktató
Meggyaszainé Szakáll Erzsébet	szakoktató

Termelői szalag, ahol tanulóink elsajátították a szakma gyakorlati ismereteit

Művészek Majolika és Agyagipari Telepe

Majolikagyár

A Majolikagyár "ősi" állapota

Elődje az Állami Agyagipari Gyakorló Műhely, amit 1898-ban alapítottak, 1907-ben megszűnt. A Majolika Telepet 1912-ben hat fős társulat: Kallós Ede, Endre Béla, Smurák József, Tornyai János, Rubleczky Géza, Weisz Mihály alapította azzal a gondolattal, hogy megmentsék a népművészet több évszázados kincsét, és tovább fejlesszék. Csatlakozott a társulathoz Pásztor János, Medgyessy Ferenc. 1924-ben Barta Károly műpártoló belépésével részvénytársasággá alakult a telep.

A két világháború között ajándéktárgyak és díszáruk mellett falburkoló lapokat is gyártottak. Termékeik előbb belföldön, majd külföldi kiállításokon is megjelentek. A munkások száma a II. világháború után elérte a 140 főt. Kiváló szakembereknek köszönhető, hogy a Majolikagyár révén a vásárhelyi kerámia szellemi világa alaposan kitárult. Közülük feltétlenül meg kell említeni: Szabó Sándor, Mónus Ilona, Kajári Gyula, Végvári Gyula, Fekete János, Fábri Dezsőné és Ferenczi Béni művészeket. 1960-ban a Csongrád Megyei Tanácshoz tartoztak, majd 1973-ban egyesültek a FIM Alföldi Porcelángyárral.

A Majolikagyár mindig nagy gondot fordított a korongosok és az írókázók nevelésére. Az oktató-nevelőmunkát mindig a legjobb szakemberekre bízták. Ebben élen jártak: Fazekas Gábor gyárigazgató és Kajári Gyula művésztanár.

A Majolikagyár jelenleg

Név	Beosztás	Adatai
Fazekas Gábor	gyárigazgató
Fekete János	főmérnök	-
Kajári Gyula	grafikus, iparművész	V
Végvári Gyula	iparművész-tervező

Fazekas Gábor gyárigazgató (Kötegyán, 1940.) Végzettsége: 1963: Veszprém, Vegyipari Egyetem: vegyészmérnök. Munkahelyei: 1963-92: Majolikagyár: üzemmérnök, főmérnök, gyáregység-vezető, igazgató. 1992-től: nyugdíjas. Tagságai: 1957-63: KISZ, 1963-92: szakszervezet. Kitüntetései: 1971: Kiváló Újító, 1965-90: tíz alkalommal Kiváló Dolgozó, 1982: BM Tűzbiztonsági Aranyérem, 1983: ÉVH Kiváló Dolgozó, 1986: Munka Érdemrend kormány-kitüntetés. Érdeklődési köre: finom-kerámia, majolikagyártás, termelésirányítás, munka- és üzemszervezés, szakmunkások továbbképzése. Megbízásai: 1970: az ÉVM megbízásából a felnőtt képzés részére tankönyvet írt, Szakmunkás Vizsgabizottság: elnök.

Végvári Gyula keramikus művész (Debrecen, 1935.) Végzettsége: 1958: Iparművészeti Főiskola, Budapest: kerámia szak. Munkahelyei: 1958-67: Majolikagyár: tervező művész, 1974-82: Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola, Szeged: kerámia szaktanár, 1982-től szabadfoglalkozású keramikus művész. Tagságai: 1958-től: Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége, Magyar Keramikusok Társasága. Kitüntetései: 1967: Munkácsy-díj, 1965: Faenza aranyérem, 1972: Alkotói-díj, Tornyai-plakett. Érdeklődési köre: ipar- és képzőművészet. Fontosabb munkáiból: Szeged: Mars-tér előcsarnok „G", kerámiaplasztikák, kerámia kompozíciók és faliképek. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményben több alkotása is megtalálható.

A gyár termékeiből:

Medgyessy Ferenc terve (1913)	Tanulói vizsgaremek (1980)

Kajári Gyula tanár tervei alapján készült majolikatárgyak

Vásárhelyi Agyagipari rt.

Hódmezővásárhely

1950. december 19-én alapította meg 9 fazekasmester Agyagiparosok Háziipari Szövetkezete néven. Az alapítás óta Szántó Imre, Kovács József, Surányi András és Gyarmati Béla voltak a vezetői. 1975-ben egyesült a Kerámia Szilikát Szövetkezettel és Agyag- és Szilikátipari Szövetkezet néven Surányi András igazgatásával működött a vállalat tovább. Termékeik - mázatlan virágcserép, köcsög, kerámiatárgyak, műszaki és tűzálló kerámiák - keresettek bel- és külföldön egyaránt.

A szövetkezet 1977-ben elindította a korongos, írókázó tanműhelyét, ahol kerámiaformázó és porcelánfestő tanulók gyakorlati képzését kezdték el. 1977-93 között 31 korongos és 34 írókázó tanuló vizsgázott le. Azóta évenként általában 6-6 fő tanulót készít fel a szakmunkásvizsgára a vállalat.

A privatizáció után változott a szövetkezet elnevezése, de gyártmányprofilja nem:

1993-tól Vásárhelyi Agyagipari Szövetkezet, vezetője: Cseri Jánosné elnök,

1998-tól Agyagipari RT. Vezetője: Török Sándor igazgató.

A szakképzés korszerűsítésében mindig élen jártak, az iskolának sokat segítettek:

Név	Beosztás
Surányi András	elnök
Nagy Béláné Csizmadia Margit	tanműhelyvezető népi iparművész
Török Ferenc	szakoktató
Garai Sándorné	szakoktató

Nagy Béláné Csizmadia Margit tanműhelyvezető, népi iparművész (Hódmezővásárhely, 1944.) Végzettsége: 1961: 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: porcelánfestő szakmunkás (kitűnő eredménnyel), 1975: Népművészeti Akadémia, 1997: Iparkamara: gyakorlati oktatók továbbképzése. Munkahelyei: 1961-73: Majolikagyár: írókázó szakmunkás, 1973-93: Agyagipari Szövetkezet: csoportvezető és gyakorlatioktatás-vezető, 1993-tól: Agyagipari RT: gyakorlatioktatás-vezető. Tagságai: Délalföldi Népművészeti Egylet Népi Iparművészeti Tanács: bírálóbizottsági tag. Kitüntetései: 1980 és 1983: Nívó-díj, 1980: Művelődési Minisztérium Kiváló Dolgozó, 1981: Népi Iparművész cím elnyerése, 1984: Munka Érdemrend (bronz), 1984: Gerencsér pályázat: III. díj, 1992: Nemzetközi Fesztivál: arany-plakett. Érdeklődéi köre: A vásárhelyi népi kerámia, tojásfestés, gyöngyfűzés hagyományainak megismertetése az ifjúsággal. Kiemelkedő tanítványai: Imre Ernő és Fekete Lajos korongosok.

Garai Sándorné Szemenyei Mária szakoktató (adatai a kiváló tanítványok között)

Jubileumi korsó (Garai Sándorné adománya az iskolának)

Villanytelep- DÉMÁSZ rt.

Hódmezővásárhely

Üzemi épületrendszer

1898. augusztus 16-án kötött szerződés, valamint 1899. január 16-ai minisztériumi jóváhagyás után 1899. december 28-án 16 órakor Rákos Rezső igazgató engedélyével Bíber Ákos főgépész az első bekapcsolást elvégezte. Ugyanis ekkor helyezték üzembe az RVKVSZ tröszt által létesített villamosművet a „Villanytelep"-et.

Két generátor kb. 55.000 méter hosszúságú vezetéken és 35 transzformátoron keresztül eljuttatta az áramot 87 fogyasztó 1700 magán és 655 közvilágítási célú izzólámpájához. 1928-ban lett tulajdonos a Központi Gáz és Villamossági Rt. 1948-tól a Szegedi Üzletigazgatóság irányítása mellett működött 1962-ig.	A gépház
1966-70 között kirendeltség funkcionált. 1970-től Üzemigazgatósággá alakult, és átvette a hódmezővásárhelyi, makói, szentesi, orosházi, mezőhegyesi kirendeltségek irányítását. 1991. december 31-től DÉMÁSZ RT. néven működik tovább.	A felújított irodaépület
A vállalat mindig nagy gondot fordított a szakmunkások utánpótlására. Az 1950-es évek után a kirendeltségeken tanműhelyeket hozott létre. A hódmezővásárhelyi tanműhelyben képezték a villanyszerelő, lakatos, hegesztő, tanulókat. Évente 10-15 tanuló szakmunkásvizsgát tett, ők elsősorban a vállalatnál dolgoztak, de néhányan a szakmai kereslet miatt más munkahelyet választottak. A szakképzés korszerűsítése érdekében az iskolát is mindig segítette a vállat, ellátta szemléltető eszközökkel. A szakmunkás-vizsgákat mindig példamutatóan készítették elő és bonyolították le.

Név	Beosztás
Farkas Ferenc	üzemigazgató
Erdei Sándor	villanyszerelő szakoktató, tanműhelyvezető
Nagynémedi Pál	iskolai szakoktató

Farkas Ferenc üzemigazgató (Baja, 1928.) Végzettsége: 1947: Szeged, Állami Felső Ipariskola: gépésztechnikus. Munkahelyei: 1947-52: Baja, DÉMÁSZ: technológus, 1952-59: Kalocsa: üzemvezető, 1960-65: kivitelező csoportvezető, tervosztályvezető, 1966-70: Nagykőrös, DÉMÁSZ: üzemigazgató, 1970-89: Hódmezővásárhely, DÉMÁSZ: üzemigazgató. 1990-től: nyugdíjas. Megbízása: 1970-90: Szakmunkás Vizsgabizottság: elnök. Tagságai: 1960-tól: Magyar Egylet Helyi csoport: elnök, 1972-től: METESZ IB: elnök, hódmezővásárhelyi és megyei elnökségi tag. Kitüntetései: 1963: a Nehézipar Kiváló Dolgozója, 1970: Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata, 1970: Ifjúságért Érdemérem, 1983: Honvéd. É. É. 10, 15, 20, 25 év után, 1980: Kiváló Munkáért.

Erdei Sándor villanyszerelő szakoktató, tanműhelyvezető

SZÓRVÁNY KÉPZŐHELYEK

Kisipari Termelő Szövetkezetek

Az 1945-47 közötti időben kisiparosokból szerveződtek. Elsősorban a város lakosságának szolgálata érdekében, termékeikkel mind belföldi, mind a külföldi igényeket elégítettek ki. Folyamatosan bővítették termékeik skáláját, és növelték az alkalmazottaik számát is. Bekapcsolódtak a tanulóképzésbe annak eredményessége érdekében, tanműhelyeket hoztak létre. Szakoktatóikat a legkiválóbb szakmunkásokból választották ki a vállalatvezetők.

Cipőipari Ktsz.

Hódmezővásárhely

Elsősorban megrendelésre papucsokat, szandálokat és cipőket gyártottak és javítottak. A század első felében elődjeként a cipőipari vállalatot alapították meg 1918-ban. Kiváló vezetőik és mestereik irányították a vállalat termelését. Ezek közül kiemelkedett:

Név	Beosztás	Adatai
Olasz Sámuel	papucsosmester, gyakorlati oktató	-
Vörös Elek	cipészmester, gyakorlati oktató, szakrajz óraadó	-
Török István	papucsosmester, gyakorlati oktató, szakmai ismeret óraadó	-
Mucsi József	cipészmester, gyakorlati oktató	-
Járai Imre	szakrajz, szakmai ismeret óraadó	V
Tóth Ferenc	szakmai ismeret óraadó	V

Elektrofém Ktsz.

Hódmezővásárhely

Csillárokat, világító és infra szárítóberendezéseket gyártottak, és javításait végezték. Kezdetben kerékpárokat, motorokat, később rádiókat és televíziókat is javítottak. A szakmunkásképzésben a vezetőik is részt vettek.

Név	Beosztás	Adatok
Gyaraki Mihály	Szakmunkás Vizsgabizottság elnöke	-
Tóth Imre	villanyszerelő szaktárgyi óraadó és a vizsgabizottság tagja	V

Építőipari Ktsz.

Hódmezővásárhely

1925-től működött, mint Építőipari Rt. Megalakulása után kezdetben lakóházakat, később középületeket és bérházakat építettek. Ellátták az iskolák, óvodák és lakóépületek karbantartását is. Kiváló vezetőik voltak, közülük többen az elméleti oktatásban is részt vállaltak.

Név	Beosztás	Adatai
Id. Szűcs Dezső	vizsgabizottság elnöke	-
Nagy Sándor	vállalati tanulófelelős	-

Fodrász Ksz.

Hódmezővásárhely

1946-ban alakult kisiparosokból, felvállalva a férfi- és női fodrászat ellátását és szakmai utánpótlás nevelését. Mindkét szakmából sok tanulót képeztek ki az alábbi vezetők:

Név	Beosztás	Adatai
Kenéz István	KIOSZ vezetőségi tag	-
Rossi Viktor	vizsgabizottság elnöke	-
Horga György	Elnök, szakmai elméleti óraadó	V
Kérdő Sándorné	szakmai-, anyagismeret óraadó	V