Géza fejedelem 970-997 Taksony vezér fia. Apja halála után 972-ben lett fejedelem. Uralkodása kezdetétől elszánt, céltudatos lépéseket tett a pogány törzsi rend felszámolására, az európaitipusú államiság megalapozására. A két nagyhatalom közül (Bizánc, Német Birodalom) az utóbbit választotta. 973 húsvétján tizenkét úrból álló küldöttséget menesztett Quedlinburgba, I. Ottóhoz. Megállapodás született a keresztény hittérítés engedélyezéséről, német papok behívásáról. Géza és családja elöl járt a jó példával, maga és családja is megkeresztelkedett. Mindezt taktikai megfontolásból tette, ő maga élete végéig megtartotta pogány hitét. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt válaszolta, elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy két istennek áldozzon. Géza felesége, Sarolta erős egyéniségét tekintve méltó férjéhez. A források szerint "az egész országot kezében tartotta, férjét, s ami férjéé volt maga kormányozta." Géza az ellene lázadókat megtörte, hogy "az istentelen szokásokat eltörölje... kezei vértől voltak szennyezettek." Mindezzel elérte, hogy életében biztsítani tudta fia utódlását, s ezzel megteremtette az államszervezés folytatásának lehetőségét.                                                          Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.