Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte. "Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú." "Kíváncsi vagyok, hogy isten nevet-e azon, hogy tréfásan félrevezet." "A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be." "A magány fájdalmas, amikor az ember fiatal, de elbűvölő, amikor érettebb." "A kevés tudás veszélyes. A sok is." "A magány fájdalmas, amikor az ember fiatal, de elbűvölő, amikor érettebb." "Csak azt az életet érdemes végigélni, amelyet másokért élünk." "Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes." "Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség." "Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat." "Azért, hogy az emberek szerelembe esnek, nem a gravitáció a felelős."