Ady
Endre: Őrizem
a
szemed.
Már
vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok
pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már
vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem
tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
|