A kisváros Hajdú-Bihar megye keleti peremén, közvetlenül a román államhatár mellett, szép erdős - ligetes környezetben fekszik. 1970. július 1-én, az addig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. Írott forrásaink közül 1291-ben a Váradi Regestrum említi először. 1552-ben Báthori András birtokolta, 1614-ben Sólyomkő váruradalomhoz tartozott. Nagyléta 1712-1871 között Biharország 17 mezővárosának egyike. Vértes első írásos említése 1435-ből ismert. A XVII. század folyamán elpusztult, 1772-ben települt újra. A község híres volt a salétromfőzéséről. Létavértes kistérség - központi szerepkörét kedvező földrajzi fekvése, lakosságának száma és jól kiépült infrastruktúrája határozza meg. Városi címét 1996. júl. 1-én kapta vissza. Jelentős személyiségei: Irinyi János vegyész, a zajtalanul gyulladó gyufa feltalálója, és testvére Irinyi József, az 1848-as Márciusi Ifjak ismert alakja. Itt található az országban egyetlen, élővíz fölé épített vízi vágóhíd, benne a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai. Figyelemre méltó a nagylétai görög katolikus templom ikonosztázionja, a barokk stílusban berendezett református templom. A város központjában áll Kossuth Lajos egész alakos bronz szobra, a Szent István díszkút, valamint a Mátyás király ivókút.

Megközelíthető országúton és vasúton. Debrecen jó technikai színvonalú repülőtérrel rendelkezik. Budapestről a 4-es főúton (Szolnokon át), illetve az M3-as autópályán majd a M 35-ös autópályán érhető el Debrecen. Innen a 4814. számú Debrecen-Bánk-Létavértes útvonalon (24 km) megtételével érkezünk Létavértesre.

Vasúton a debreceni Nagyállomásról induló rendszeres vonatjáratokkal, vagy a Debrecen Külsővásártérről induló menetrendszerű autóbusz járatokkal lehet eljutni a településre. Létavértes 2004. júliusától közúti határátkelőhely Románia (Székelyhíd) felé, így a közlekedés a határon túlra is megoldott.

A lakosság többségének megélhetését a mezőgazdaság biztosítja. A kedvező talajadottságoknak köszönhetően a kukorica, búza, árpa, burgonya mellett hagyománya van a torma paprika-, uborkatermesztésnek. A város északi határában, a nyírségi homokon kifejlődött monokultúrás tormatermesztés (hungaricum), hazánkban egyedülálló. A város északi határában három nagy szőlőtermő zártkert található A gazdák őrzik a szőlőkultúra több évszázados hagyományát. A műemlék jellegű 100 - 150 éves pajták a népi építészet remekei. Említést érdemel a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripari üzemek közül az 1918-1920 között épült malom, ami a legkorszerűbb pneumatikus technikával lett felszerelve. Számtalan társas vállalkozás végzi a helyi mezőgazdasági termékek felvásárlását és feldolgozását: tormaüzem, húsüzem, kereskedelmi vállalkozások. Létavértesen található a Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet, ahol a banki tevékenységeket lehet lebonyolítani.