Franz Kafka: Az átváltozás

I.        Helye a XX. század világirodalmában

II.        Franz Kafka pályaképe:

1.      Vázlatos életrajza

2.      Munkássága

III.     Az  Átváltozás

1.      Keletkezése

2.      Címmagyarázat

3.      Műfaja

4.      Kafka és a főhőse

5.      Szerkezete

6.      Értelmezése

I.                    A 20. század első felének jelentős írója, a kor alapvető életérzésének, az elidegenedésnek a legautentikusabb alkotója.

II.                   1; 1883-ban született Prágában németül beszélő, zsidó kereskedő családban. Jogot tanult a prágai egyetemen, 1906-ban jogi doktorátust szerzett. 1922-ig egy biztosítótársaságnál dolgozott. Tuberkulózisban szenvedett 1924-ben halt meg.

2; Elbeszéléseket és regényeket írt.

Első írásai 1908-ban jelentek meg.
Legismertebb elbeszélései: Az ítélet, A fegyencgyarmaton, Az átváltozás

Regényei a következők:Amerika, A per, A kastély

Regényei befejezetlenek.

Kafka barátját arra kérte, hogy írásait halála után égesse el.

Max Brod a kéziratokat kiadatta. A művek a II. világháború után lettek világhíresek.

            Kafka úgy érezte, hogy az ember magára hagyottan és kiszolgáltatottan él egy olyan világban, amelyet nem ért. Az ember szakítani akar a világgal, szabadulni akar miden kapcsolattól, másrészt kapcsolatokat keres, hogy visszataláljon a világba, de ezek a kapcsolatok kudarcra vannak ítélve.

            Műveinek közös jellemzője, hogy a szerző minden t hős nézőpontjából láttat. Hősei egy abszurd fordulat következtében egy másik világban találják magukat. A szerző nem magyarázza, hanem újraalkotja a világot. Az abszurdum leírásában tárgyilagos. Műveiben a groteszk látásmód érvényesül. Alkotásai többértelműek.

III.     1, Az Átváltozás 1912-ben keletkezett (1915!!!)

2; A mű címe egy olyan sorsfordulatra utal, amely jól ismert a magyar és a világirodalomban. Az átváltozás tényét a szerző már az első mondatban közli, amelyből a cselekmény kibontakozik. Valaki felébred és egészen más állapotban találja magát.

3; Az Átváltozás műfajilag elbeszélés, mert rövid terjedelmű prózai alkotás, melynek egyetlen központi hőse van, az események bevezetéstől a megoldásig kitérő nélkül zajlanak.

Már az indításban kiderül, hogy az írás főhőse Gregor Samsa, aki meglepetéssel veszi tudomásul, hogy bogárrá változott. A bonyodalom kifejtésében, a végkifejletben és a megoldásban arról szerzünk tudomást, hogy a főhős fokozatosan leépül és elpusztul.

4; Gregor emlékeztet a szerzőre. Életkörülmények azonosak, felnőtt kereső férfiként, mindkettő együtt él családjával. Kafkának három húga volt, de őszinte kapcsolat csak a legkisebbhez fűzte. Ehhez hasonló Gregor ragaszkodása is zenét kedvelő lánytestvéréhez.

Már a novella első mondatában találkozik az olvasó a fantasztikummal, az átváltozással. A fiatal férfi emberből, bogárrá változott. Ahogy a takarítónő őt említi „ganajtúró” lett. Hogy mi az oka ennek a metamorfózisnak nem tudjuk meg. Ettől a perctől kezdve mindent úgy láttat az olvasójával a szerző, ahogy a „féreg” tudatában megjelenik. Érdemes kiemelni, hogy sámjra magányost jelent cseh nyelven.

Megtudjuk Gregorról, hogy családját eltartó maradi kispolgár volt. (Kafka is támogatta anyagilag szüleit) Szellemi érdeklődését teljesen kitöltötte az újság olvasása és a menetrend tanulmányozása. A megváltozott helyzetben, a főhős gyorsan pusztulni kezdett, teljesen leépült. A takarítónő lapátra söpörte tetemét s a család megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy megszabadult ettől a furcsa tehertől.

A leépülés fokozatos volt. A bogárrá változással átlépett az állatok világába, de megtartott számos emberi tulajdonságot. Beszélt, gondolkodott és mélyen érzett. Ezeket a vonásokat lassan elveszítette. Először a hangját, de gondolkodni és érezni haláláig tudott. Közben felvette azokat a jellemzőket, amelyek a rovarokhoz kapcsolták. Jól érezte magát a sötétben, a piszokban, romlott ételekkel táplálkozott. Így egészséges emberi értékrendje eltorzult, groteszkül képtelen formát öltött. Az átváltozás képi kivetülése egy abszurdumig vitt hasonlat („olyan vagyok, mint egy féreg”) és metafora („féreg vagyok”). Ez is utal arra, hogy a szerzős és főhőse között erős a hasonlóság. Kafka naplójegyzetei arról vallanak, hogy tragikus diszharmóniában élt magával, ez is köti hőséhez.

5; Ha az első mondatot el tudjuk fogadni (a féreggé válás abszurd és furcsa, groteszk tényét) akkor ettől kezdve a novella klasszikus szerkezetű, lineárisan előre haladó. A bonyodalom kifejtésében a leépülés fokozatait ismerjük meg. Ennek tetőpontja az a mozzanat, amikor Gregor bogárként kimerészkedik a konyhába családjához. Az édesapja megdobja egy almacsutkával. Ez az esemény is utal arra, hogy Kafka nem volt jó viszonyban apjával. Főhősének pusztulását is közvetlenül az apa okozta, mert megsebezte a bogárrá változott fiát. A végkifejletben a leépülés egyéb mozzanatait ismerjük meg. A megoldás pedig lehangoló tény. Gregor elpusztult, a takarítónő lapátra söpörte, a család pedig megkönnyebbült.

Szerkezetileg az elbeszélés három nagyobb egységből épül fel.

Az elsőből megtudjuk, hogy milyen hatással van az átváltozás ténye a környezetére: a családjára és munkahelyi feljebbvalójára, a cégvezetőre. A család az első pillanatban megrendül, ezt követően azzal van elfoglalva, hogy eltitkolja a történéseket. Közben egyéb adatokat is megtudunk róluk:

-         anyagilag válságban vannak

-         ezért albérlőket tartanak

-         Gregor segíti őket

-         a lánygyermek vonzódik a zenéhez

-         ezt is a főhős támogatja

Gregor múltjáról pedig azt, hogy valóságos embergépként élt.  Körülbelül 26 évesként úgy élt mint egy robot. Hajnalban kelt, vidékre vonatozott, ha a munkája oda szólította. Máskor a városi munkahelyére sietett. Későn érkezett haza, bevonult szegényesen és igénytelenül berendezett szobájába. Ez ismétlődött emberi életében.

            A második rész arról szól, hogy a család milyen erőfeszítéseket tesz, hogy elfogadja Gregor másságát, de ez nem sikerül, a harmadik pedig arról, hogy lemondanak a csalástagok végképp Gregorról, aki végül elpusztul. A bejárónő talál rá a tetemére. A hátramaradottak pedig felszabadultan tervezgetik a jövőt.

            Az elbeszélés első részében még Gregor nézőpontjából látjuk az eseményeket, később egyre inkább előtérbe kerül a család látószöge, de még a főhősé is jelen van, de egyre inkább passzív megfigyelő szerep lesz az övé. Az utolsóban pedig végképp kívülről látjuk a történéseket. A cselekmény helyszíne Gregor szobájából áttevődik a nappaliba. Csak a befejezésben szembesülünk, tárgyilagos elbeszélői hanggal.

            6; Az elbeszélést sokan máshogy értelmezik. Az egyik szeriont Gregor bűnös volt, ezért bűnhődik. Nem tudta átlátni elviselhetetlen életét, s így nem tudott eljutni a változtatás gondolatáig sem, mielőtt még féreg volta megakadályozta volna döntési szabadságában.

            Egy másik megközelítésben az elbeszélés Gregor lázálma.

            Egy harmadik szerint „antimese” ahol a mesehős egyedüli lehetősége a tudomásulvétel.

            Más értelmezésekből még néhány:

-         Az átváltozás Gregor személyiség torzulásának a kivetítése

-          Az apa-fiú konfliktusról szól, melybe a szerző saját problémáját szőtte bele

-         Gregor emberként, nem emberhez méltóan élt. Ettől a rádöbbenéstől vált igazán emberré, de ezt már csak féregként tehette meg.

-         Az átváltozás lázadás a sors ellen.

-         Az átváltozás a teljes elidegenedést fejezi ki a világtól, a családtól, önmagától.