Montessori pedagógiája a népismereti oktatásban
Tereskén
A tereskei Óvoda és Általános Iskola Integrációs Bázisintézmény óvodája és iskolája egy épületben van, egy 150 éves kastélyjellegű épületben, melyet nagy zöld udvar vesz körül. Két településről járnak a gyermekek az intézménybe Szátokról és Tereskéről.
Tereskén kárpáti romák élnek, melyek 100 évvel ezelőtt települtek le a községben, őseik muzsikus és vályogvető cigányok voltak. Hagyományaikat nem ápolják, a nyelvet nem beszélik. Ők a XIV században megjelelő első népcsoport Magyarországon.
A szátokon élő romák beás népcsoport, a XX. Század elején érkeztek hazánkba, Szátokra pedig az ötvenes évek végén. Ők a teknővájó, vagy kanalas cigányok. Beszélik, a beás nyelvet, hagyományaikat őrzik.
Az óvodában már 80%, az iskolában 65%.a roma gyermekek aránya.
A cigány családokban felnövő gyermekek születésüktől más érték- és normarendszer szerint élnek, mint a nem cigány családok gyermekei. Ezek a szokások meghatározzák életútjukat, nehezítik óvodába, iskolába való beilleszkedésüket. Az elmúlt időszakbakban arra törekedtünk, hogy megismerjük szokásrendjüket, kultúrájukat, tudatosan segíthetjük a közösségbe való alkalmazkodásukat.
Mint tudjuk, a felnőtt életmódja főleg azon múlik, hogy milyen hatások érik hatéves koráig. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek már az óvodában, saját fejlettségi szintjüknek megfelelően megismerkedhessenek, belepillanthassanak a cigány kultúrába, szokásokba.
Farkas Endre a Gyerek cigány című pedagógiai tanulmányában röviden így fogalmazott: „Egyszóval egy másik kultúrával való megismerkedés nemhogy elszegényítené, fordítva, gazdagabbá tesz. Így még annak is, akinek sohasem lesz saját pedagógiai feladata a cigánygyermekek nevelése, a cigány kultúrával való megismerkedése annak is csak hasznára válhat. Értékesebb magyarrá tesz.”
A népismereti foglalkozásokkal célunk, hogy a 3 – 14 éves gyermekeknél a nevelési céloknak megfelelően gyakorolhassák a másság elfogadását. Az óvodában elkezdve, majd az iskolába folytatva a gyermekekben alakuljon ki egyfajta nyitottság, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. A meséket dramatizáljuk, verseket, eredetmondákat elemezzük, illusztrációkat készítünk. Arra törekszünk, hogy a foglalkozások anyaga megérintse a gyermekeket és azonosulni tudjanak a művek szereplőivel.
Az óvodai népismereti foglalkozási anyagból kiragadnék néhány példát:
Cigány népköltészetből néhány példa:
Rövid párbeszéd:
„Liza, Liza, Liza, Merre jártál Liza?
Kint jártam az erdőben, gombácskákat szedtem.”
- Fejleszti a kommunikációt
- Az erdőről beszélgetve, megismerjük az erdőt, erdei állatok, madarak, emlősök, rovarok, növények…
- A természet szeretetére, tiszteletére nevelés
- Megmintázzuk a kosár gombát
- Megszámoljuk a gombákat, kinek van több, kevesebb
- A gombáinkat, sorba rendezzük nagyság szerint, kisebb, nagyobb
- Lerajzoljuk az erdőt sok fával, a gombaszedő Lizával
- A szerepjátékba bevisszük, főzünk stb.
Mondóka
Szalad, szalad a Gyíkocska,
Szalad utána kis Gyurka,
De elbújik a gyíkocska,
Üres marad Gyurka marka.
- Fogócskázunk, eljátsszuk a mondókát
- Ismereteket szerzünk a gyíkról
- Megmintázzuk, lerajzoljuk, fessük…
- A sziklakertünk lakója, vigyázunk rá tiszteljük
Egy rövid vers:
Laksa Manush: A Barátom
Ki ez az ugra-bugraság,
E pörgő-farkú tarkaság?
Úton ki ugat, ki ám?
Csakis ő, a kiskutyám.
Saját neve van: Barátom.
Játszunk, hempergünk egymáson.
Fekete a pofácskája
Mint a purdé orcácskája.
Fülét cibálják, nincs harag,
Gyerekeket meg nem harap.
És csontos rág, ha éhes,
A meleg tejecskéhez.
- Nagyon kedvelik a gyermekek ezeket a rövid állatokról szóló verseket.
- Beszélgetünk az állatokról, ismeretek bővítése
- Élmények a kutyákról, mesélnek a gyermekek
- Rajzoljuk, mintázzuk, síkbábot készítünk
- Bábozunk
- Memória játékot játszunk a kutyus képekkel
- Hasonlóságot, különbséget keresünk
- Igaz – hamis állításokat mondunk a kutyáról
Az elmúlt héten meséltem „A nyúl és a fülbevalók” című láncmesét.
- dramatizáljuk a mesét, ez egyben kommunikációs fejlesztés
- Figyelem és emlékezet fejlesztés, a mese elmondása
- Mese illusztrációt készítünk, rajzolunk, festünk, gyurmázunk….
Montessori pedagógiája, a módszerek, az alapelvek, az új nevelői attitűd megvalósítása segítette, hogy a gyermekek köré olyan környezet alakítottunk ki, amelyben minden érzékszervével tapasztalatokat, ismereteket szerezhet, amelynek felszereltsége biztosítja a gyermek örömteli játékát, fejlesztését, ismeretszerzését, szabadon választott játékos tevékenység által.
A csoportszobában ott van a nagy világtérkép, melyen a gyermekeink végigkísérik a cigányság vándorútját, Indiától – Európáig – Magyarországig.
A szokásokat, eljátsszuk, hagyományokat továbbvisszük, beöltözünk cigány népviseletbe és vidám órákat töltünk így játszva.
A foglalkozások anyaga a cigány népköltészetből, cigány írók, költők, mesemondók műveiből állítottam össze. A cigány szokásokkal, hagyományokkal, mesterségekkel folyamatosan ismerkednek meg a gyermekek.
A népismereti foglalkozásoknál Montessori módszereit alkalmazzuk, és a foglalkozásokat az óvodai nevelési folyamat egészébe beillesztjük, általában komplex foglalkozásokra törekszünk, összekapcsoljuk a foglalkozási ágakat: irodalom, ének, ábrázolás külsővilág tevékeny megismerése.
A mesék a versek az állatokról, a természetről szólnak.
Montessori pedagógiája nagy hangsúlyt fektet a másság elfogadásának a nevelésére, a tolerancia fejlesztése a mindennapi életben az ismeretek elsajátításának segítségével.
Ehhez kapcsolódik a növények, állatok szeretete, gondozása, védelme, a természet szeretetére nevelés
Az óvodában a cigány népköltészet és a cigány költők verseiből sugárzik az állatok a természet szeretete. A cigányság közel áll a természethez.
A családpedagógia és a fejlesztő pedagógia mellett fontosnak tartottam, hogy elvégezzem a romológiát, hogy minél jobban meg tudjam ismerni a romák hagyományait, kultúráját.
Fontos ez számomra, ezért, mert kisgyermekeket nevelve a leglényegesebbnek tartom munkám során azt, hogy szeressük és értsük egymást. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ne ismerjük az eredetüket, szokásaikat, hagyományaikat. (Montessori is erre az ismeretszerzésre biztat) Hiszen nem lehet azt mondani, hogy a roma kultúra rosszabb, alacsonyabb szintű lenne, mint más népek kultúrája, csak más.
Csak akkor kaphatunk átfogó képet a roma kisebbségről, ha nem csupán a jelenüket, követjük nyomon, hanem betekintünk a múltjukba is. A cigányság eredete, származási helyének, vándorlásainak megismerése, megismertetése fontos feladatunk.
A cigány népismeret oktatása révén megőrződnek a hagyományaikban, hiedelmeikben, hitvilágukban rejlő értékek. A zene a tánc segítségével az irodalmi és képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatjuk a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, és ez segítheti a cigányságra jellemző érték- és normarendszer megismerését.
Montessori: A gyermekben megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének a vágya.
Megtanulják megcsodálni a természet minden teremtményét: az égen a holdat, a csillagokat, a földön a bogarakat.
A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történik:
- dramatizálás
- szituációs játékok
- megfigyelés
- ritmusgyakorlatok
- különféle manuális tevékenységek
Egyik tanár kollégánk azt mondta:
- Az óvodában ne a bolygókat tanítsák, hanem neveljenek!
Erre mi azt válaszoltunk írásban és kitettük a hirdetőtáblára:
- a Montessori pedagógiájának a lényege, hogy nem tanítunk, hanem engedünk tanulni.
Az iskolában is tovább folytatom a népismereti foglalkozásokat. Külön az alsósoknak és külön a felsősöknek, heti egy órában
Az 1 – 4 osztályban óvodai foglalkozásokra alapozva, azt tovább fejlesztve, ismeretük
tovább bővül a cigány gyermekirodalomra jellemző művekkel, a mesemondási szokásokkal, a cigány közösségben. Felismerik a cigányság kötődését a természethez
A meséket, eredetmondákat dramatizáljuk és illusztrációkat készítünk.
Montessori pedagógiájának azok a tényezői, mint:
- a másság elfogadása
- a tolerancia
- minden ember értékének a megbecsülése és
- képességeinek a színre, fajra, nemre, vallásra való tekintet nélküli megfelelő foglalkoztatás biztosítása a népismereti foglalkozásokban jól érvényesül. .
A békés egymás mellett élésre való nevelés jelentősége is megnőtt.
Montessori pedagógiájában a természet szeretetére és védelmére nevelés is kiemelkedő feladatként szerepel. (A roma gyermekek közel állnak a természethez, nagy az érzelmi kötődésük! )
A kisiskolásoknak a népismereti foglalkozásokat úgy kezdjük szeptemberben, hogy a Földünk lakóiról szerzünk sok – sok ismeretet.
Tudják, hogy sokféle nép él a világon és azoknak ugyanazok a szükségletei, mint nekünk.
Érezzék át, hogy minden kis élőlény a világmindenségnek része és ők maguk is beletartoznak a világmindenségbe.
- Minden gyermek más, a mi feladatunk, hogy folyamatosan, őszinte érdeklődéssel legyünk fogékonyak az érzelmeire, érdeklődésére, és gondolkodásmódjára, gyermekenkénti eltéréseire, kommunikációs és non-verbális jelzéseire.
- Szükség van a gyermeknek arra az érzésre, hogy ő mássága miatt fontos a csoportnak, meg kell találni azt a tevékenységbeli képességét, amelyben ő kitűnhet, és az kohéziós erőt biztosít számára.
Néhány példa a foglalkozásokból:
A cigány nép eredetmondája
Egy szegény asszonynak tizenhét gyermekek volt. Egyszer betért házába a Szent Isten és így szólt hozzá:
- Mutasd meg nekem a gyermekeidet, hogy megáldhassam őket!
Mivel a szegény asszony nagyion szégyellte magát, hogy olyan sok gyermekek van, csak tízet mutatott meg közülük, az istennek, a többit elrejtette.
Isten megáldotta a tíz gyermeket, ezekből lettek a gazdagok.
A hét gyermek pedig, akiket az anyjuk elrejtett Isten áldása elől, sohasem tudott gazdagságot szerezni
Ennek a hét gyermeknek a leszármazottjai a cigányok.
Versek, melyben csodálatosan fejezik az örömüket, bánatukat:
Romka Demeter: Énekeljetek, cigányok!
Énekeljetek, cigányok,
Táncolni megyek.
Öröm, jókedv vár tirátok,
Ha énekelek.
Aki dalol, aki táncol,
Boldog és szabad,
Boldogságot, egészséget
Csak az ének ad.
Rostás Farkas György:
Jöttem megéhezve ÖLELÉSRE
Szép emberi szóra, Csókra
Arcomon még az ütések sebe
De szívemben a MEGBOCSÁJTÁS üzenete.
5 – 8 osztályban már törekszünk a történetek valóságtartalmának felismerésére. Önálló véleményalkotásra a halott művek szereplőiről, cselekményéről.
A sorsfordulóhoz kapcsolódó szokások ismeretrétét összevetjük a lakóhely hagyományaival. Az irodalmi művekhez illusztrációkat készítünk.
Szemelvényeket olvasunk, értelmezünk. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzeteket összehasonlítunk a cigányság mai életformájával
Feldolgozásra kerül a felsősökkel:
A vándorlás története,
A cigány történelem.
A hagyományos cigány mesterségek
A roma holokauszt
A cigányság helyzete Magyarországon és Európában a II. világháború után
Roma hagyományok, szokások
Azzal, hogy minél jobban megismerik saját kultúrájukat, erősödik identitásuk is.
Az író Lakatos Menyhért szavaival zárnám ezt a rövid cigány népismereti bemutatkozásunkat:
„Nincs itt fűszál, fa, de talán egy szál virág sem,
melyben ennek a népcsoportnak a hamvait ne lehetne megtalálni…..
Nekünk magyarországi romáknak nincs más hazánk,
csak ez (…) mert része vagyunk a nemzetnek, mint erdőnek a szélső fa.
Adassék meg hát nekünk is, hogy szülőföldünket hazánknak mondjuk.
Mert nem kivenni akarjuk belőle a részünket, hanem, hozzátenni önmagunkat.”
Mede Mária Paula
vezető óvónő
2009.09.21.