A Nemzetközi Űrállomás (ISS) szabad szemmel is látható átrepülései
Magyarország felett
Az űrállomás naponta 16-szor kerüli meg a Földet.
(a keringési idõ 90 perc, vagyis 1,5 óra)
A pályamagasság: 431 km, sebesség: 27.600 km/h
Frissítve: 2024.03.16-án
A megjelölt időpontokban az űrállomás különösen fényesnek látszik.
A megadott értékek a
Csermajor feletti átvonulásokat jelzik - így az ország más földrajzi pontjairól nézve néhány másodperc eltérés lehetséges.
(A paramétereket folyamatosan frissítjük!)
A Curiosity (Kiváncsiság) marsjáró
A NASA következő marsi robotja augusztus 5-e éjszakáján precedens nélküli
landolást kísérel meg a Vörös Bolygón, melyet a szakemberek izgatottan
és igencsak aggódva várnak. Az egytonnás Curiosity (Kíváncsiság) – a NASA 2,5 milliárd dolláros Mars
Science Laboratory missziójának szíve – a Gale-kráterben ér majd Marsot. A landolás nem lesz egyszerű.
Tom Rivellini, az űrügynökség Sugárhajtású Laboratóriumának mérnöke a legfrissebb videóban
elmondta, a belépés, ereszkedés és landolás folyamatát a rettegés hét
perceként szokták emlegetni. „Szó szerint hét percünk van, hogy az
atmoszféra legfelső részéről a Mars felszínére érjünk, óránkénti 20 ezer
kilométeres sebességről nullára kell lassítanunk tökéletes
szekvenciában, koreográfiában és időzítésben – teszi hozzá. – A
számítógépnek ráadásul mindezt egyedül kell elvégeznie, nem kap
segítséget a Földről. Ha bármely folyamat nem megfelelően zajlik, az
egésznek vége.”
A Curiosity fő feladata
meghatározni, hogy a Gale-kráter területe képes-e vagy valaha képes
volt-e a mikrobiális élet hordozására. Feltérképezi a krátert és a
Mount Sharpot. Eme rejtélyes, öt kilométeres hegy a kráter közepén
található. A robot félig felmászik majd a képződményre, 10 különböző
készülékkel vizsgálja meg rétegeit, többek között kőzetszétválasztó
lézerrel és olyan eszközzel, mely a szerves összetevők - az
általunk ismert élet széntartalmú építőkockái - azonosítására
képes.
A Curiosity elsődleges
missziója a tervek szerint egy marsi évig tart, mely némileg kevesebb,
mint két földi év. A küldetés hosszabb is lehet. A NASA Spirit és
Opportunity robotja például jócskán meghaladta kezdeti, 90 napos
misszióját, miután 2004-ben landolt a bolygón. A Spiritet tavaly
nyilvánították „holtnak”, míg az Opportunity továbbra is vizsgálódik.
Magyar műhold a világűrben
2012. február 13-án (hétfőn), magyar idő szerint 11 órakor sikeresen fellőtték az első magyar
műholdat, amelyik kizárólag magyar munka eredményeként megépített MASAT-1
műhold (a neve a Magyar Satellite-ből áll össze).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül kifejlesztett
műhold típusát tekintve a parányi, ún. Cubesat műholdak közé tartozik. Ezek az
eszközök mindössze 10x10x10 centiméteresek, tömegük 1 kg. Helyet kapott benne
egy napelem, egy tápegység, egy kommunikációs egység, néhány szenzor és egy
vezérlőegység.
A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére a műholdban (VGA érzékelőlap, 640*480 pixel). Az első képek készítése sikertelen volt, de miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012 március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről.
Először repült a műhold pályára állításáért felelős Vega
rakéta is. Ez az első olyan szerkezet, mely egyszerre több pikoműholdat is
képes szállítani, így a magyar MASAT-1 mellett olasz, lengyel, spanyol, román
és francia eszközöket is felvitt az űrbe. Ezek közül azonban kiemelkedik a
MASAT, ugyanis a magyar műhold rendelkezik csak fél-aktív mágneses
stabilizátorral.
1061
nap a Föld körül
Misszióját
sikeresen végrehajtva péntekről szombatra virradó
éjjel megsemmisült - a Föld
légkörébe érve elégett - a Masat-1, Magyarország első
műholdja - közölte a missziót
irányító kutatócsapat szombaton.
A műhold
megsemmisülése feltehetően az előre jelzett időszakban,
péntek 23.15 és
szombat 0.45 között
következett be.
A Masat-1 visszatérése a Föld légkörébe ehhez hasonló lehetett
A kutatók
tájékoztatása szerint az utolsó online
csomag 21 óra 21 perc 43 másodperckor érkezett be
Argentínából, ezután nem észleltek
több jelet a Masat-1-ről.
A Masat-1 2012. február
13-án állt pályára, a műhold
megalkotásakor az volt a cél, hogy egy 10 cm-es
élhosszúságú kockába
integráljanak egy kilós rendszert, ami kibírja az
űrbeli körülményeket és folyamatosan
kommunikálni tudjon a földi
vezérlőállomással. A Masat-1-ben végül
helyet kapott egy kamera is.
A Masat-1 az utolsó
időszakában, melyet a föld körül keringve
töltött az adatgyűjtések mellett a “Goodbye
World!” üzenettel köszönt el mindenkitől.
Forrás: International Meteor Organization (www.imo.net)
Jelenleg
a világűrben
tartózkodó űrhajósok száma
