A Nemzetközi Űrállomás (ISS) szabad szemmel is látható átrepülései
Magyarország felett



Az űrállomás naponta 16-szor kerüli meg a Földet.
(a keringési idõ 90 perc, vagyis 1,5 óra)
A pályamagasság: 431 km, sebesség: 27.600 km/h

Frissítve: 2020.12.31 -én



A megjelölt időpontokban az űrállomás különösen fényesnek látszik.
A megadott értékek a Csermajor feletti átvonulásokat jelzik - így az ország más földrajzi pontjairól nézve néhány másodperc eltérés lehetséges.


ISS Live - Az űrállomás aktuális pozíciója

(A paramétereket folyamatosan frissítjük!)




A Curiosity (Kiváncsiság) marsjáró

Interaktív panorámakép a Marsról (Opportunity rover)

A NASA következő marsi robotja augusztus 5-e éjszakáján precedens nélküli landolást kísérel meg a Vörös Bolygón, melyet a szakemberek izgatottan és igencsak aggódva várnak. Az egytonnás Curiosity (Kíváncsiság) – a NASA 2,5 milliárd dolláros Mars Science Laboratory missziójának szíve – a Gale-kráterben ér majd Marsot. A landolás nem lesz egyszerű.

Tom Rivellini, az űrügynökség Sugárhajtású Laboratóriumának mérnöke a legfrissebb videóban elmondta, a belépés, ereszkedés és landolás folyamatát a rettegés hét perceként szokták emlegetni. „Szó szerint hét percünk van, hogy az atmoszféra legfelső részéről a Mars felszínére érjünk, óránkénti 20 ezer kilométeres sebességről nullára kell lassítanunk tökéletes szekvenciában, koreográfiában és időzítésben – teszi hozzá. – A számítógépnek ráadásul mindezt egyedül kell elvégeznie, nem kap segítséget a Földről. Ha bármely folyamat nem megfelelően zajlik, az egésznek vége.”

A Curiosity fő feladata meghatározni, hogy a Gale-kráter területe képes-e vagy valaha képes volt-e a mikrobiális élet hordozására. Feltérképezi a krátert és a Mount Sharpot. Eme rejtélyes, öt kilométeres hegy a kráter közepén található. A robot félig felmászik majd a képződményre, 10 különböző készülékkel vizsgálja meg rétegeit, többek között kőzetszétválasztó lézerrel és olyan eszközzel, mely a szerves összetevők  - az általunk ismert élet széntartalmú építőkockái -  azonosítására képes.



A Curiosity elsődleges missziója a tervek szerint egy marsi évig tart, mely némileg kevesebb, mint két földi év. A küldetés hosszabb is lehet. A NASA Spirit és Opportunity robotja például jócskán meghaladta kezdeti, 90 napos misszióját, miután 2004-ben landolt a bolygón. A Spiritet tavaly nyilvánították „holtnak”, míg az Opportunity továbbra is vizsgálódik.

Curiosity Live

A Curiosity által küldött képek, aktuális információk

Interaktív panorámakép a Marsról (Curiosity rover)

Interaktív módon vezetheti a marsjárót (Curiosity rover)


Magyar műhold a világűrben


2012. február 13-án (hétfőn), magyar idő szerint 11 órakor sikeresen fellőtték az első magyar műholdat, amelyik kizárólag magyar munka eredményeként megépített MASAT-1 műhold (a neve a Magyar Satellite-ből áll össze).



A Masat-1 fellövése

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül kifejlesztett műhold típusát tekintve a parányi, ún. Cubesat műholdak közé tartozik. Ezek az eszközök mindössze 10x10x10 centiméteresek, tömegük 1 kg. Helyet kapott benne egy napelem, egy tápegység, egy kommunikációs egység, néhány szenzor és egy vezérlőegység.

A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére a műholdban (VGA érzékelőlap, 640*480 pixel). Az első képek készítése sikertelen volt, de miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012 március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről.


Először repült a műhold pályára állításáért felelős Vega rakéta is. Ez az első olyan szerkezet, mely egyszerre több pikoműholdat is képes szállítani, így a magyar MASAT-1 mellett olasz, lengyel, spanyol, román és francia eszközöket is felvitt az űrbe. Ezek közül azonban kiemelkedik a MASAT, ugyanis a magyar műhold rendelkezik csak fél-aktív mágneses stabilizátorral.



1061 nap a Föld körül


A Masat-1 hangja (forrás: ha3hj)

Misszióját sikeresen végrehajtva péntekről szombatra virradó éjjel megsemmisült - a Föld légkörébe érve elégett - a Masat-1, Magyarország első műholdja - közölte a missziót irányító kutatócsapat szombaton.

A műhold megsemmisülése feltehetően az előre jelzett időszakban, péntek 23.15 és szombat 0.45 között következett be.


A Masat-1 visszatérése a Föld légkörébe ehhez hasonló lehetett

A kutatók tájékoztatása szerint az utolsó online csomag 21 óra 21 perc 43 másodperckor érkezett be Argentínából, ezután nem észleltek több jelet a Masat-1-ről.

A Masat-1 2012. február 13-án állt pályára, a műhold megalkotásakor az volt a cél, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy kilós rendszert, ami kibírja az űrbeli körülményeket és folyamatosan kommunikálni tudjon a földi vezérlőállomással. A Masat-1-ben végül helyet kapott egy kamera is.


A Masat-1 az utolsó időszakában, melyet a föld körül keringve töltött az adatgyűjtések mellett a “Goodbye World!” üzenettel köszönt el mindenkitől.



Masat-1



Magyarok tervezték a Rosetta leszállóegységének agyát


A Phiale landolása az üstök felszínére



Az aktuális légiforgalom Magyarország felett




Forrás: International Meteor Organization (www.imo.net)

Jelenleg a világűrben tartózkodó űrhajósok száma


Tartják a frontot a magyar számítógépek az ISS-en


A Voyager-1 és a Voyager-2 aktuális távolsága a Földtől és a Naptól








Pulit a Holdra!





Kérjük, tekintse meg honlapunkat is!





Titkos küldetés...
A küldetésről mindent elárul, ami az asztronauta sisakján tükröződik (Csermajor tanügyi főépülete).
"Huston, van egy problémánk!
.… mert Csermajort magára hagyták."...
www.csermajor.atw.hu