A győri Fa- és Fémipari Szakközépiskola 1901 október 28-án kezdte meg működését és 25 évvel később, egy 38 férőhelyes internátussal egészítették ki.

Tekintettel arra, hogy az internátust olyan tanulók részére hozták létre, akik messze vidékről valók, kollégiumunk története itt indul, bár jóllehet hivatalosan csak 1970-ben avatták kollégiummá.

Adatunk van arra, hogy az 1928/29-es tanévben 34 tanulót helyeztek el. Közülük az év folyamán kettő kimaradt.

Az internátusi ellátás magába foglalta a lakást, a fűtést, a világítást, ágyneműt és annak mosását, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezést. Az ellátási díj 45 Pengő volt.

Teljes kedvezménybe részesült 3 tanuló, melyet a minisztérium volt hivatva oda ítélni, kétharmad kedvezménybe részesültek további hárman. Tizenketten fél kedvezményt élveztek, egyharmad kedvezményben ismét 3 diák részesülhetett, ez utóbbiakat az iskola állapíthatta meg a tanulók tanulmányi előmenetelét és szociális rászorultságát figyelembe véve. Ezért a legtöbben megsokszorozták szorgalmukat.

Az 1930/31-es tanévben már 49 tanuló nyert elhelyezést az internátusban. A vidékről naponta bejáróknak menzát adott az iskola. Volt még tejakció is,  amelyet 14 diák részére állapított meg rászorultság alapján az iskola orvosa, további 10 ifjú pedig ingyen tizórait kapott a tanév folyamán Győr város jóvoltából.

Ezekben az években Aknaszlatinai György Ede okleveles gépészmérnök volt az igazgató.

Nagy tisztelettel gondolunk vissza Ozora Ferenc okl. gépészmérnök tanárra, aki az első internátusi felügyelő volt. A tanár úrnak a következő feladatokat kellett ellátnia az 1932/33-as tanévben: internátusi felügyelő volt, és az első osztály főnöke, az iskolában cserkész parancsnok, az elsősöknek magyar nyevtant, a harmadikosok-nak szakrajzot tanított, valamint az elsősök, másodikosok és a harmadikosok részére tornát. A fentiek mellett még heti 2 órában játékdélutánt vezetett.

Szlavonics Ferenc tanár úr 1945-48 között vezette az internátust és 1951-1969-ig matematikát tanított.

Az internátusi hálóterem a mai iskolai könyvtárteremben volt, a tanulószobát pedig a könyvtárral szemben lévő tanterem helyén alakították ki. 1948-ban, a mai VOLÁN-pályaudvarral szemben álló katonai laktanya egyik romos épületében helyezték el a diákszállást. A diákok maguk tették lakhatóvá, villanyt, vízet szereltek be. Havi 5 Ft-ot kellett befizetni /aki tudott fizetni/ és otthonról hozták az élelmiszereket /liszt, zsír, burgonya/ .6 hónap multán önkényesen átköltöztek a Bisinger-sétány 16 sz. alá, tekintettel arra, hogy az itt lakó lányok a tanítóképzőben kaptak helyet.

A Kereskedelmi Szakmunkásképző épületében is voltak 1 évig.

 
Intézményünk az 1949/50-es tanévtől 1980 december 11-ig a Kálvária úton nyert elhelyezést. Itt vált 1970-ben kollégiummá, mivel megteremtődtek ehhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek. 9 hálószoba és 5 tanulóhelyiség szolgálta az iskola 135 kollégistájának igényét. Volt barkácsműhely, fotó-labor, az udvaron labdarúgó-, kosár- és röplabdapálya is. 1980-ban mégis el kellett költözni, mert életveszélyessé nyilvánították a kollégiumi célokat szolgáló épületszárnyat.

A Káptalan-dombon 1980.december 11-től 1985. október 3-ig működött az intézmény. A kollégiumhoz nem tartozott sem udvar, sem sportpálya. Az 5 év során folyamatosan építkezés is zavarta a nyugodt tanulást. Viszont a Káptalan-dombon alakult ki az a jól bevált rendszer, hogy a hálószobák egyben a tanulás, az öltözködés szinterei is lettek. A 600 személyes konyha - mely az intézményhez tartozott - lehetővé tette, hogy más iskolák is igénybe vegyék szolgáltatásunkat. Amíg az egyház vissza nem vásárolta a helyiségeket, a püspöki könyvtárt látogathatták a diákok is.

1985. október 3-tól 1989. május 23-ig, a jelenlegi helyünkre történt költözésig az Amadé L. utcára kellett költöztetni a kollégiumot, szükségmegoldásból. A reggeli és ebéd az iskolában, a vacsoráltatás pedig a 401-es Szakmunkásképzőben volt megoldható.

A kollégium jelenlegi épülete, Mester utca 24 helyén kisgyermek intézmények -bölcsöde, óvoda- voltak. Ezekből alakítottak ki 80 férőhelyet középiskolai fiúk részére. Itt már sikerült a diákok többségét 4 ágyas szobákban elhelyezni. Az épületeket udvar, sportpálya, zöldterület veszi körül. A törmelék-dombok helyén ma parkok, virágágyások, emlékfák, rózsakert, kerti tó díszlik és egy villanyvilágítással ellátott, este is használható bekerített sportpálya, melyek mind az itt lévő diákok, tanárok közös munkáját dícsérik.

Ozora Ferenc 1932 - 1938

Dr.Halmai István

Kovács József

Szlavonics Ferenc 1945 - 1949

Karl Géza

Dusnoki István

Dr.Bajomi Miklós 1951 - 1956

Simon Ferenc 1957 - 1963

Jancsovics Antal 1963 - 1968

Kothaj József 1968 - 1971

Kömlei Kázmér 1971 - 1973

Szerencse László 1973 - 2000

Csupán 10 éve állapodott meg a kollégium. A kialakult feltételek, a megfelelő tanári kar, a jobb beiskolázás azt eredményezték, hogy a kollégium messze felülmúlja az iskola egyre növekvő tanulmányi átlagát, neveltségi szintjét, a tanulók általános műveltségét. 4,36-os tanulmányi átlag az iskolai 4,06-tal szemben, kevés a fegyelmezetlenség, a baj megelőzésére helyezzük a hangsúlyt, és a szülőkkel, osztályfőnökökkel, iskolai tanárokkal összefogva oldjuk meg a problémákat.

Az országosan is kiemelkedő iskolai továbbtanulási gyakoriságot a kollégium folyamatosan 20 %-kal szárnyalja túl. A kollégiumban 10 év óta szinte minden tanuló rendelkezik szinházbérlettel, rendszeresen járnak tárlatokra, művelődési előadásokra, könyvtárba.

Különösen 1989-et megelőzően  számos nevelőtanár cserélődött az intézményben.

Szilágyi Ferenc, Csárics Ede, Juhász András meghaltak, Zala István, Pális Ferenc és Szíj Zoltán nyugállományba vonultak. Dr.Rácz Sándor, Sáhó András, Bedécs Gyula, Cseri Csaba, Csuta Tibor, Jávori Tibor és Füstös János más munkahelyre kerültek.

Saját iskolánkban tanítanak főáállásban Domonkos László, Póda László, Sipos Jenő és Tihanyi György tanár urak.
 

A többszöri költözés során mintegy 50 fővel csökkent a kollégiumi férőhelyek száma .

Az oktatási szerkezet változásai pedig az utóbbi években azt eredményezték, hogy a kollégiumban öt évfolyamnak kell helyet biztosítani, mert érettségi után az egyetemre felvett tanulók többsége még egy évig itt marad és megszerez különböző végzettségeket a technikusi képesítő mellett, így számukra kollégiumi elhelyezésről kell gondoskodnunk. Jelenleg 92 tanuló van a kollégiumban, a közös helyiségeket is lakószobává alakítottuk. Az igényeket még így sem tudjuk kielégíteni, mert Tapolcától Kiskunmajsáig jelentkeznek iskolánkba tanulók.

Ezúton mondunk köszönetet azoknak a társintézményeknek, amelyek eddig is befogadták, és reméljük ezután is fogadják azokat a diákjainkat, akiket saját kollégiumunkban nem tudunk elhelyezni.

1986-ban Dr. Rácz Sándor már fakultatíve foglalkozott a kollégiumban számítástechnikával. A következő tanévben indult az iskolában a számítástechnikai oktatás többek között az ő vezetésével.

A minőségre való törekvés megkövetelte a kollégium számítógépes felszerelését és az internetre történő csatlakozását