Az európai naiv festészet egyidős a felvilágosodás körében megfigyelhető, az
ember érzelmi és társadalmi létet új szemszögből interpretáló nézetek
megjelenésével. A korszak egyik mérvadó szemlélete a Saint-Just–i értelemben
vett „új boldogság keresés” az emberi egyéniség dominanciáját hangsúlyozta. Így
kezdődött el az a folyamat, amely a XIX. századi francia naiv festészet
kibontakozásához vezetett. Az 1880-as évek második felében a Salon des
Independence – kiállításain ismertté vált Henri Rousseau, a hivatása nyomán
„vámos Rousseau”- ként emlegetett festő neve. Rousseau megjelenésével
párhuzamosan a világkiállításoknak köszönhetően Európa egyre jobban megismerte a
távoli, primitívnek tartott kontinensek népi kultúráját, amelyek hatása a XX.
század kezdetén a modern irányzatok, a kubizmus, az expresszionizmus
művészetében is megmutatkozott.
Magyarországon a naiv művész kifejezést az 1920-as évek kezdetén elsőként
Benedek Péter parasztfestő alkotásai kapcsán használta a „magyar őstehetségeket”
saját galériában összegyűjtő Bálint Jenő. Az európai roma képzőművészet
történetét tekintve, Franciaországban és Magyarországon bontakozott ki és
terjedt el a leggazdagabb formában.
A hazai roma alkotóművészet történte a XX. század közepéig vezethető vissza,
a korai időszakban csupán egyes alkotók munkásságra épül. Húsz évvel később, az
1970-es évektől kezdődően váltak meghatározóvá a roma képzőművészet két fő ága,
a népi ihletésű művészet, azaz a naiv és spontán expresszív tendenciák, valamint
a hivatásos művészet körébe sorolható jelenségek. Az elsőként említett
csoportba, a naiv roma festők körébe tartozik Járóka János. Művészete
közvetlenül, távolságtartás nélkül idézi fel az emberi lét történéseit, az
örömet, a bánatot, a saját környezetében megfigyelt érzelmek széles skáláját.
Festészetében a roma hagyomány tisztelete mellett mélyen él a zene szeretete.
Zenekari művészként tett utazásai során felfedezett látványosságok gazdag lírai
élménytartalommal jelennek meg, „színakkordokkal” komponáló, erőteljes kontúrral
és narratív részletezéssel megfestett vásznain. Műveinek ikonográfiáját
tekintve, a hagyományos roma témavilág mellett művészetében számos vallásos
tematikájú alkotást is megtalálhatunk. A naiv festészet jellegzetes
gesztusrendszerével megfestett szenteket ábrázoló portréi és Krisztus
Pantokrátort, a bizánci művészet ítélő Krisztusát mutató ikon másolata
figyelemre méltó alkotások.
Járóka János rendszeresen részt vesz képzőművészeti pályázatokon, az Amator
Artium Országos Képző- és Iparművészeti Tárlaton – számos díjat nyert -, a
megyében és Győrben rendezett önálló és csoportos kiállításokon.
E gondolatokkal ajánlom szíves figyelmükbe Helena Gomez és Járóka János közös
tárlatát.”
J. J.
Fotók: Molnár György
Grászli Bernadett művészettörténész megnyitója
2008. július 10-én hangzott el.