Bodajk a Móri-árok peremén fekszik. Nevét a népi nyelv szerint Bodok, vagyis a Vértes hegytől kapta. Anonymus megemlíti írásaiban, hogy Bodajk és környéke több települését Árpád vezér a honfoglaláskor saját nemzetsége javára foglalta el. Ezt követően a vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye lett.
Bodajkot az egyik legősibb Mária kegyhelynek tartják.