|
|
 |
|
Csesznek |
CSESZNEK - távolság Jásdtól 15km
Csesznek neve valójában szláv eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással.
A honfoglalás után a Bakonyerdő, s ebben Csesznek is királyi birtok volt, amelyben a mindenkori bakonyi ispán rendelkezett a király nevében. A falu neve először 1372- ben fordult elő írásban. Később vámhegyként szerepelt. Ezen időszakból csak azt tudjuk biztosan, hogy a vár alatt az őrség adózásra nem kötelezett tagjai élték mindennapjaikat.
A települést önálló jobbágyfaluként 1747-ben említik először. Csesznek falu történetéhez szervesen kapcsolódik a Csesznek vár története. A történelmi időkben, a bakonyi erdőispánság területén, stratégiai helyen, fontos közlekedési útvonalak találkozásánál, védelmére és ellenőrzésére a gerincvonulat legmagasabb részén emelték immáron több mint 700 esztendeje Csesznek várát. Az 1260-as évek táján épült vár egykét toronyból és az övező falakból állhatott. Ezek maradványait a ma is álló Felsővár délnyugati része alatt találta meg az 1967-69 között végzett régészeti feltárás.
A faluból szinte minden irányban indulnak túraútvonalak, szebbnél szebb ösvényeken: A Kőárok vagy az Ördögárok sziklái, a Gizella- barlang, a Zörög- tető meredek, helyenként csak gyalogosan járható útjai. Hosszabb sétaút vezet Vinyére a Kőpince- forráshoz, az Ördögrétre a Betyár- barlangokhoz, Porva-Csesznekre és a Cuha- völgyi tanösvényhez. Természetvédelmi terület a várhegy, valamint Gézaháza parkkertje. Piciny gyalogúton vezet az út a Bakony talán legszebb sziklaképződményéhez, a Kőmosó-szurdokhoz.
A település nevezetességei:
-
Cseszneki vár
-
A várhegy
-
Helytörténeti Múzeum
-
Millenniumi kert
-
Kőmosó-szurdok, Török-fürdő
-
Katolikus templom és a Dunántúl legrégibb harangja.
|
|
|
|
|
