|
|
 |
|
Környező városok |
ZIRC - távolság Jásdtól 15 km
A Magas-Bakony szívében a Cuha-patak mentén fekszik, az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosa. 1182-es alapítása III. Béla nevéhez fűződik. A király francia cisztercitákat hívott, s a betelepült rend tagjai hozták létre bakonyi apátságukat. A franciáktól a XIII. század elején a porosz cisztercita szerzetesek vették át az irányítást. A török hódoltság idején az apátság és a falu is elpusztult. 1700-as évek elején érkeztek újra ciszterciek, akik a régi építőkövek felhasználásával építették fel az új monostort és a templomot. A régi templomból csak egy pillért tartottak meg, melynek rajza ma szerepel Zirc város címerében.
A város és a látnivalók központját az apátsági épületegyüttes alkotja. A ciszterci bazilika, a bazilika minor legértékesebb látnivalója a Szűz Máriát ábrázoló oltárkép, a Wagenmeister freskók, a koncert orgona és a faragott berendezések.
Reguly Antalnak a város nagy szülöttének nevét viseli az épületegyüttesben található Műemlék Könyvtár, mely 65000 kötetes ősnyomtatvány-, könyv-, és folyóirat ritkaságokat őriz az 1700-as évekből.
Ugyanez az épület ad otthont a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak. Az állandó kiállítás bemutatja a Bakony botanikai, zoológiai és geológiai kincseit, élőhelyek szerint csoportosítva a környék növény- és állatvilágát.
A szintén Reguly nevét viselő néprajzi múzeum a népi kismesterségek műhelyeivel egy épületben található a „foglalkoztató házzal”, ahol a gyerekek és felnőttek betekintést nyerhetnek a fazekas-, szövő-, kosárfonó- és egyéb népi mesterségek műhelytitkaiba.
A nemzetközi ritkaságokat tartalmazó Agrárműszaki Gyűjtemény XIX. századi erő és munkagépeket mutat be.
A barokk templom alapkövét 1732-ben rakták le, lerombolva a XII. századi templom még álló falait.
Az arborétum országosan védett természetvédelmi terület. A cisztercita apátság angolkertjéből alakult ki a botanikus kert, a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek megmentésére. Az ország legmagasabban fekvő arborétuma, melynek célja a Bakony őshonos növényeinek gyűjtése és bemutatása (például a ma is élő 400 évesre becsült kocsányos tölgy). Napjainkra a Magyarország területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinenséről származó olyan fás és lágyszárú növények gyűjteménye. A természetvédelmi területen mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a sárga- és vörösfenyő, a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa és a kocsányos tölgy és egyéb ritkaságok, melyek között nem kevés a több száz éves példány.
|
|
|
|
|
