|
|
 |
|
Szentkút |
Hazánk egyik legjelentősebb, legrégebbi középkori, virágzó szent helye. Ma is a Bakony leglátogatottabb búcsújáróhelye. A Szentkút csodatévő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert (a veszprémi Püspöki Levéltárban láthatóak). Évről évre ezrek és ezrek keresik fel, főleg szeptember 12-én Mária neve-, és május 24-én Mária, a keresztények segítése búcsúnapján.
Már a kora vaskortól áldozóhely a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett áldozó őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették Isteneiket.
A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régebbi, azaz a XII-XIII. századból eredeztethető. A zarándokok lelki gondozását a Szent György bencés apátság szerzetesei látták el 1543-ig.
A török korban szinte minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn, így a fakápolna létezésén kívül semmit nem említenek a csekély számú iratok. Ez a kor és az azt követő évek nem kedveztek a fejlődésnek. A háborús állapotok után a földesúr protestáns lett, a bencések nem jöttek vissza.
1780-tól van lelkipásztor Jásdon, aki viszont eltávolítja a Szentkútnál élő remetét kuruzslás vádjával.
1825-ben Klesovits Márton plébános a fakápolnát lebontva átépítteti, Zichy gróf segítségével barokk rokokó stílusban megépül a mai kápolna. 1837. augusztus 6-án szentelik fel, bejárata fölött ma is látható a család címere.
1934. szeptember 12-én áldják meg a Faller Jenő bányamérnök által tervezett krétamészkő szószéket és a 3 m belső átmérőjű, 2,5 m mélységű faragott vörös kő Szentkutat.
A legjelentősebb építések Dr. Kögl Lénárd plébánossága alatt (1961-1980) történnek. Elkészült a bolgár mészkő, 6m magas, modern stílusú Mária szobor, az almádi mészkőből lévő szembemiséző oltár, a szószék, vízkút és keresztút.
A terepet rendezték, fával beültették. 1985-ben elkészült a kápolna tetejének rézborítása.
  |
|
|
|
|
