Az Empire Online hosszas interjút készített Jason Isaacs színésszel (Lucius Malfoy) a 2006. évi Sony Ericsson Emipre Díjosztóján.



Hello!
(rámutat a diktafonra): Ez mi?

Felvételt készítek az Empire részére.
Ja, azt hittem az egy telefon! Kissé meglepődtem.

Hát persze. Titokban felvételeket készítek a mellkasodról.
Oh, rendben.

Borotválod?
Már borotváltam a mellkasomat. És te?

Természetesen. Ezért olyan sima és puha.
Nagyszerű. Biztos vagyok benne, hogy a selyem fenségesen hatna rajta.

Na igen. És milyen újra itt lenni?
Nagyszerű. Nem lenne az igazi, ha én nem lennék itt. Először úgy tűnt, nem fogok tudni eljönni; úgy volt, hogy forgatok, de aztán törölték és örülök, hogy eljöhettem. Mivel eddig minden évben adtam át díjat, végül múlt héten ismét felkértek, hogy jöjjek. Ez egy jó érzés.

Milyen díjat adsz most át?
Én adom át a Különlegesen Kiemelkedően Mesés Közreműködés díját, melyet az Empire szerkesztői antidemokratikusan szavaztak meg.

És mi van Harry Potterrel?
Nem tudom. Elkezdték nélkülem. Mint az életemben oly sok mindent. Még a forgatókönyvet sem olvastam. Őszintén szólva, azt sem tudom, mi fog történni. Azt tudom, hogy végül börtönben kötök ki - de ez nem nagy titok.

Malfoy visszatér az 5. filmben?
Nem tudom. Jobb, ha Davidet kérdezed (Heyman, Potter producer). Hát remélem, nem tudnám elviselni a gondolatát sem, hogy valaki más hordja a Paris Hilton parókámat, de hát az ember soha nem tudhatja. ( ezt egy percre se vegyétek komolyan, Jason szokásához híven hülyéskedik :DD )

Ezek szerint különleges kapcsolatod van a parókáddal?
Igen. A parókát felváltva hordom Paris Hiltonnal, az ő beleegyezésével. Persze sokkal tovább tart leszedni rólam a nap végén, mert tetszem magamnak, és a Sweet énekesének képzelem magam. És nem is olyan nagyon hosszú, inkább dögös. Most hiányzik. Szeretem azt a parókát. Nem vagyok az álruhák híve, szinte ugyanúgy nézek ki állandóan, kivéve a Harry Pottert, ahol végre hordhatom ezt a különleges parókát.

És a Good folytatódik?
Igen. Good visszatér. Tavaly találtunk egy fantasztikus színészt, de kevés volt a pénzünk. Minden rendelkezésre állt az utolsó apró részletig, amikor Hugh Jackmannek el kellett mennie az X-Men 3 forgatására, és nekem is közbejött egy másik film. Ezen a héten már megvan minden pénz a folytatáshoz. Ugyan nincs színészünk, de sokan jelentkeztek a feladatra.

Mi van azzal a fontos feladattal, ami annyira érdekelt?
Ó az egy nagyon jó forgatókönyv. Eleve egy jó dráma az alapja, és egy nagyon-nagyon jó forgatókönyv készült belőle, és nagyon új és más és van egy nagyon jó rendezőnk is. A mű a 30-as évekbeli Németországról szól, de tulajdonképpen mégsem, hanem arról, hogy mit tegyek, ha körülöttem az emberi jogokat semmibe veszik? Mert ez történik. Mit tegyenek az amerikaiak, ha a patriotizmust mellőzik, amikor nem érdekli őket, hány embert tartanak Belmarshban bezárva? Mi van azokkal, akik a szociális hálóból kiesnek? Emiatt igazán kortárs a darab - nem ismerlek Téged, de részemről a fél életemet morális ígéretek között töltöttem, amelyekhez próbálom tartani magam, amikre nem szívesen emlékszem, és amiktől tartok, hogy a gyerekeim rákérdeznek. "Miért van ilyen nagy kocsink?" "Miért van az összes lámpa felkapcsolva?"

Akkor ez egy lehetőség, hogy mindezen dolgokra koncentráljunk?
Nagyon könnyű olyan filmeket készíteni, amelyek egy olyan időről szólnak, ahol áldozatok is vannak, de ez engem biztonságérzettel tölt el. Könnyű olyan filmet készteni, amelyről általánosságban azt gondolhatod: "Nos, én nem vagyok rossz, tehát jó vagyok" de ez egy olyan film, ahol a jó emberek elsodródnak és egy visszataszító rezsim szívében találják magukat, és ha belenézel a tükörbe, remélhetőleg elég provokatív lesz, hogy visszafogd magad. Mindannyiunknak kontrollt kellene gyakorolnunk magunkon.

Forrás: Lumos.hu

Fordítás:gulyasg