Philip Schofield and Fern Brittain interjúvolta meg Jason Isaacs-et 2006. november 8-án, az ITV1 This Morning című műsorban.

Philip vezette be Jasont, említve a Hazafi-beli szerepét Mel Gibsonnal, és a Harry Potter-beli Lucius Malfoy karaterét is. Egy klipet is mutattak, amikor Lucius találkozik Harryvel a Czikornyai és Patzában, a Titkok kamrája részben.

Fern: Nos, Jason, épp most fejezted be a forgatást.

Jason: Igen, pénteken végeztünk. Sajnos pár évre elpakolhatom a parókámat egy dobozba. Nagyon szomorú. Iszonyú szomorú volt elbúcsúzni a kölyköktől és a rendezőtől, de a parókától igazán szívettépő volt búcsúzni.

Fern: Beszéljünk kicsit a HP-mozikról, sok mindenről lehet Veled kapcsolatban, de maradjunk ennél a témánál kicsit. Ez a harmadik film, amiben benne vagy, a Főnix Rendje és Lucius kinézetét Te magad találtad ki. (Jason bólint : igen, ahogy mondod)

Jason: Ez akkor történt, amikor mentem a másodikra készültem először, és már mindent kitaláltak, hogyan nézzen ki Lucius Malfoy.

Fern: Nem mondhatsz ilyeneket mindenki előtt!

Jason: Hé, nem azt mondtam, hogy a második menetemre készültem! Van különbség!
Na, szóval, amikor a Titkok kamrájában készültem forgatni, azt mondták nekem, hogy valamiféle szürkés hajat képzeltek el Malfoynak és egy halszálkás zakót. Én meg feltettem a kérdést, hogy: Miért? Erre azt válaszolták, hogy mert ő egy üzletember. Erre én: Két dolog.Hátralévő életemben soha nem fogok varázslót játszani valószínűleg,

ezért hadd válasszam én ki a jelmezét. A másik, hogy Lucius utálja a muglikat. Akkor miért öltözne úgy, mint ők?!
Erre megkérdezték: mégis, mit akarsz? Mi az elképzelésed?
Én kértem egy hosszú, szőke parókát.
Ők: mi? Micsoda? Dehát attól olyan leszel, mint…
Erre én: Olyan leszek, mint Dumbledore, vagy bármelyik másik varázsló.
Szóval ők aztán rám adták ezt a szőke parókát, a halszálcsíkos zakót felváltotta a hosszú bársonykabát. Amikor a rendező először meglátott, megkérdezte, ez meg micsoda. Én feleltem, hogy én így képzelem el Lucius Malfoy-t. Aztán amikor kértem, hogy lehessen egy botom, akkor meg megkérdezte, hogy valami baj van a lábaimmal? Mondtam, hogy dehogy, csak sokkal impresszívebbek lesznek a gesztusaim egy elegáns bottal.
Chris épp egy jelenet közepén tartott, de rábólintott.

És ez mára Lucius Malfoy védjegyévé vált.
És nem hiszem el, hogy eladták mindezt. Komolyan hihetetlen, folyton olvasok árverésekről, és volt olyan eset, hogy valaki csak pár dolgot vihetett be a szobájába vagy fel a repülőre, és ezek a következők voltak: cigaretta, alkohol, napszemüveg és Lucius Malfoy botja. Egyszerűen hihetetlen!

Fern: Ez fantasztikus!

 

Fern és Philippe együtt: Mennyiért szállították a botot?

Jason: Nem volt soha a sajátom a bot, pénteken megpróbáltam elcsórni pénteken, de senkinek nem volt épp kéznél egy.

Philip: Szóval Chris Columbus, aki ugye az első és a második film rendezője volt, rábólintott ezekre a mágikus dolgokra, s aztán Te kisétáltál és becsuktad a ajtót?

Jason: Igen, valahogy így. Az első jelenetemet vettük fel utoljára a drága Richard Harris-szel és Daniel-lel. Ahogy kipenderültem a szobából - aki viselt már ilyen hosszú parókát, az tudja, hogy kissé nehézkes királynős tartást ad - Chris mondta, hogy ne felejtsem el becsukni az ajtót. Erre én azt mondtam, hogy nem lehetne, ha mondjuk simán varázslattal csuknám be, mondjuk meglendítem a kezem? Chris azt válaszolta, hm… de…
Nagyon menő lesz, gondoltam.
Aztán egy kis segítséget kértem Dobby miatt, hogy tudjam, mégis hol fog állni, mekkora lesz a mérete… a speciális effektusért felelős srácok azt mondták, ahová nézel, arra lesz Dobby, szóval körbenéztem…

(Philip valamit susog Dobbyról)

Jason, bólint: Dobby egy házimanó. Szóval körbenéztem, aztán elindultam a szobában, felemeltem a lábam, aztán lesétáltam a lépcsőn és elhagytam az irodát. Chris kérdezte, hogy mi volt ez a mozdulat? Csúszik a padló? Erre mondtam, hogy nem, nem, csak lerúgtam Dobbyt a lépcsőn. Chris elcsodálkozott, de tetszett neki.
A speciális effekt-srácokra nézett, hogy ez megvalósítható-e, akik lelkesen mondták, hogy természetesen! Szóval ez bekerült a filmbe.

Philip: Micsoda remek munkanap volt!

Jason: És ez csak jobb lett. Egy hónapja pálcacsatát vívtam Gary Oldman-nel, aki a kedvenc színészem az egész Földtekén. A kedvenc színészemmel vívhattam, talpig varázslónak öltözve… minduntalan új módozatokat akartunk kitalálni a varázslatokhoz és nem rendeltetésszerűen használni a pálcát… elképesztő volt!

Fern: Kitöltöttétek a két jelenet közti időt?

Jason: Nos, csináltunk mi mindenfélét. Gary körberohanta egyszer a stúdiót, a pálcájával hadonászva, és azt hangoztatta, hogy mi lenne, ha elkapna pár nyakat és tőrként használná a pálcát? Döbbent csend lett a stúdióban, aztán
a rendező megszólalt:’ Eh… nos, talán később…’

Philip: Mi miért nem így dolgozunk?

Jason: Fantasztikus időszak volt.

Philip: Szóval eltetted a parókát, a botot és egyéb kelléket, de hát vannak vissza még filmek, ahogy könyv is.

Jason: Vannak… de tragikus módon – nekem tragikus ( nekünk is az drága ) – a hatosban nem szerepel Lucius Malfoy, csupán bent csücsül egy cellában, aki olvasta, az pontosan tudja, hogy az Azkabanban. Reménykedem egy nagy szabadulási jelenetben a hetesben. Szeretnék Steve McQueen lenni, kijutni a rácsok mögül, motorra pattanni, átugrani a kerítésen, de kiegyeznék egy alagútfúrással is.
 

Aztán találkoztam JKR-rel egy díjátadó ünnepségen, odasétáltam hozzá, és ahogy mentem felé, olyasmiken járt az agyam, hogy legyek laza, ne könyörögjek neki, ne kérdezzem a könyvről, úgysem fog semmit mondani. Aztán odaértem, bemutattak neki: Jo, ő Jason. Jason, ő Jo. Erre ő: Helló, kedvesem, hogy van?
Mire én: hozzon ki a börtönből. Könyörgöm magának.
(:DDDDDD imáááááádom!!!!)
Mire Jo titokzatosan nevetett egyet, amiből nem tudtam eldönteni, hogy ez valamiféle jelzés volt, vagy az, hogy vigyék már előle ezt a férfit.

 

Jasonnel a HP után a Brotherhood-ról és a State Within-ről beszélgettek, ismét egy bejátszást mutattak az első epizódból.

Jason: a State Within egy igaz intrikával átszőtt puzzle.

Fern: Köszönjük nagyon, Jason. Örültünk, hogy találkozhattunk Veled.

Philip: Köszönjük, hogy eljöttél. Nagyon várjuk az új Harry Potter mozit.

Fern: Igen. Nagyon. Lehet már tudni, mikor kerül a mozikba?

Jason: Jövő év július 15-én kerül a vászonra, és sajnálatos módon, azt hiszem, csak úgy 2030 körül veszem fel újra a parókát.

Philip: Jo kihoz a börtönből. Szerintem a könyörgésed használt.

Jason: Nagyon remélem, hogy kihoz a börtönből. Ha valaki megadja a címét, odamegyek és kint fogom várni egy… ( ezt nem hallotta az, aki rögzítette a beszélgetést).

Philip: Tudjuk, hogy szeretsz hangokat utánozni és kiadni, ahogy már illusztráltad. És a Brotherhood már fut az FX Chanel-en.

Jason: Aham.

Philip: Ez ismét egy szerep, amiben visszatérsz kicsit a rosszfiús imidzshez. Michael Caffee, Rhode Island-ből, ő egy…

Jason: Egy gengszer. Igen.

Philip: Gengszter.

Jason: Nagyon szívós srác, ír származású, Providencben él, ahol a testvére is. Mindketten benne vannak az események sűrűjében, az egyik egy helyi politikus, a másik a helyi gengszter, de ha jobban megnézzük, alig van különbség kettejük között. Michael-nek nagyon merev, megingathatatlan elképzelései vannak a saját törvényeiről, és az eszközei is megvannak arra, hogy érvényesítse a saját akaratát. Felszeleteli az emberek testét, egyszóval nagyon veszélyes. Ő az a fajta srác, akit inkább a saját oldaladon akarnál tudni, nem ellenségnek. Figyel a közösségére, az anyjára, a barátnőjére… és a végére úgy tűnik, hogy nem minden olyan tiszta, amit egy politikus tesz és egy gengszter sem olyan nagyon-nagyon rosszfiú.

Philip: Mi a gengszterek hangja?

Jason: Ah… Rhode Island-en, most már egy éve, hogy ezt forgattuk, nem tudtam elrontani az egészet, mert elhatároztam, hogy nagyon jól fogom csinálni.

Philip: Nagyon jó.

Jason: Meg kell nézned a sorozatot.

Philip: OK.

Fern: A State Within az a fajta sorozat, ami minden pillanatban magával ragadja az embert. Az első részt nemrég láthattuk a BBC-One-on, és tele volt intrikával, a nyitó jelenet, a hatalmas repülőgép-szerencsétlenség elképesztő volt. A fiaimmal néztem, akik imádják az ilyesmiket. Mondtam nekik, hogy élvezni fogják, és az első tíz perc után WOW…

Jason: Teljesen olyan, mint egy hullámvasút, nem? ELKÉPESZTŐ.

Fern: Nagyon realisztikus.

Jason: A Harry Potter ellentéte, mondhatni.

Fern: Itt van… itt van… ( egy klippet mutatnak a filmből, a gépet megsemmisítik, Jason autója a szálló roncsdarabok fogságába kerül.
Nézzék… a repülőgép épp most robbant fel, Te pedig épp most érkeztél Londonból és most a munkába indultál éppen, autóval. Te alakítod a Brit nagykövetet Amerikában.

Jason: Öhm… vicces ezt játszani.

Philip: Egy jó karaktert alakítani?

Jason: Nos, jót alakítani, egy nagykövetet, tulajdonképpen egy akciókarakter, a középpontban van, és nem igazán alakítottam eddig ilyen karaktert.

Fern: Szóval a jelenetben megpróbálsz kiszabadítani valakit az autóból, ami nem megy.

Jason: Igen, nem működött az autó, a négy és fél éves lányom akkor ott volt a forgatáson, megkérdeztem őt is, de tudjátok, előbb a stábot, hogy az ő gyerekeik láttak-e már ilyen… voltaképp traumát? Ők megnyugtattak, hogy igen, szóval bejöhetett Lily, és imádta a jelenetet. Aztán visszament a barátaihoz és elmesélte, hogy szuper volt, látta aput munka közben, aki épp egy nőt próbált kimenteni egy lángoló autóból, de képtelen volt, szóval a nő felrobbant, sikítozott és meghalt…( Lilyke nem gyenge kölyök:DDD)
A többi szülő némileg ferde szemmel nézett rám… mindenki nevetett aztán ezen.
De ez egy fantasztikus történet… elnézést, hogy kissé rekedt a hangom… nem vagyok túl jól…

Fern: Szegénykém.

Jason: De tényleg egy valódi hullámvasút, az ember csak nézi és nézi… ah… igazi thriller.

Philip: Természetesen Jason-nek nincsenek határok, és a következő epizód holnap lesz…

Jason: Igen, kilenckor a BBC-One-on, és ez igazán szuper a BBC-től, hogy lead ilyen sorozatokat, amik megdolgoztatják az agyat, épít az előzetes ismertekre, összerakósdi, thriller, nagyon-nagyon izgalmas és reális.

Fern: Remek!

Forrás: JasonIsaacsPhotoAlbumsOnline

Fordította: Blooming