JOHNNY VAUGHAN

JOHNNY VAUGHAN - SHOW - 2002. Január

VENDÉG: Jason Isaacs és Orlando Bloom

JV: Első vendégeim önéletrajzában olyan filmek szerepelnek, mint a Gyűrűk Ura trilógia, a Hazafi, és persze a Casualty. Ezen a hétvégén kerül vászonra közös filmjük, a Sólyom végveszélyben. Kérem, fogadják szeretettel Jason Isaacs – et és Orlando Bloom – ot!

( A közönség tapsol, ahogy bejönnek, és Jason úgy tesz, mintha elvétené a lépést. Aztán mindketten leülnek integetve, és Jason meredten nézni kezdi Johnny asztalát… )

JV: Mi az? Mit nézel?
Jason: Mögötted nincs semmi. Vagy még nincs befejezve a díszlet?
JV: Egy gigaszámítógép van mögöttem.
Jason: Ki az a pici nő ott alul? Mit csinál…? Elnézést.
JV: Ki? Sung Yi?
Jason: Igen. ( nevet )

JV: Könnyű Sung…Nos. Nemrég volt a Sólyom végveszélyben premierje, ami nagy party volt. Most láttam az előzetesét. Valaki látta rajtam kívül?

( a közönség egy ’igent’ mormol )

JV: Csak mondják, hogy igen.
Jason: Tehát nem látták magát a filmet, csak az előzetest?
JV: Azt hiszem, jobban járok, ha nem veszek tudomást a kérdéseidről.

( a közönség nevet )

JV: Láttam ezeket a képkockákat, és nagyon különleges dráma lehet ez a film. Miről szól?
Jason: Egy 1993-as októberi éjszakát dolgoz fel, amikor 100 amerikai katona ment Mogadishu-ba, hogy megmentsen embereket, akiket meg akartak ölni különböző ’békefenntartók’, most már Oszama Bin Laden magára vállalta a dolgokat. Aztán balul sültek el az események, mert az amerikaiakat is megtámadták, és lelőttek egy helikoptert, 18 – an meghaltak, hetvenen megsebesültek, de néhányan igazán hősiesen viselkedtek a csapatból. Ridley Scott ezt vitte filmre.

Orlando: A srácok iszonyúan hősiesek voltak.
Jason: Igen.
Orlando: Azaz mi játszottuk a katonákat…
Jason: Igen, ez a hősiességről szól, két órában, pénteken kezdünk!

( a közönség nevet)

JV: Hogy komolyra fordítsuk, ez mégsem komédia. ( Jason- höz fordul ): Kit játszol?
Jason: Mike Steele kapitányt alakítom, aki a Rangerek parancsnoka.
JV: Ez egy felvett név?
Jason: ( nevetve ) Nem, ez egy valódi név. Igazából a pasas is létezik.
JV: Szóval te nem lehetsz Mike Steele. ( mély hangon )

( a közönség nevet )

Jason: Ő igazából most Boszniában van. Nem tudom, nézed – e ezt most, Mike, de bocs mindenért…
Orlando: Mit jelentsen ez? ( nevet )
Jason: Mindenkinek ezt mondjuk, mert ő nem volt ott ( gondolom a forgatáson…),
Én: én játszom Mike Steele- t. erre ők: Te játszod Mike Steele –t ?
( Jason utánozza az arcokat és a kiejtést. Nagyon vicces. )
Szóval, én igent mondok, erre mindenki: Mike Steele vagy 190 magas és több, mint 100 kiló!
Én: tudom, hallottam, de úgy tűnik, nem volt rajtam kívül senki használható.
Ők: úgy hívtuk, hogy a fehér orrszarvú.
Én: miért?
Ők: mert folyton meztelenül mászkált mindenfelé. Imádja a testét. Gyakran tartott megbeszélést úgy, hogy csak egy legyező volt a golyóin.

( közönség fetreng )

Orlando: Jason nagyon komolyan vette az alakítását.
Jason: Erre én: van még valami, amit tudnom kéne róla? Igen: mindig kivette a fogait, ha csatába indult…
JV: Tehát Steele egy szál legyezőben szokott üldögélni.
Orlando: szóval nem igazán szerettél volna bemenni Jason öltözőjébe. Tudod, miről beszélek?
Jason: Szóval kopasz lettem, és valahogy el akartam raktározni ezeket a dolgokat.
JV: Ok. És te Orlando? Kit játszol?
Orlando: Blackburn közlegényt alakítom, és leesek egy helikopterről. Ez amolyan vég kezdete szerűség.
JV: Korán meghalsz?
Orlando: Nem hal meg igazából, Blackburn még ma is él, és rendőrtisztként dolgozik.
Jason: Orlando egy hétig edzett…tudod…mutasd meg, mire.

( Orlando, majd Jason is a leesést mímelik, áááá kiáltás közepette – iszonyú édesek és viccesek! )

Orlando: Ez egy folyamatos vicc volt. Mindenki épp készült, de nekem állandóan azt mondogatták: nem kell neked fegyver, ki fogsz esni a helikopterből. Nagyon frusztráló tudott lenni.

JV: De annak ellenére, hogy hamar kiiktatnak a filmben, végig ott kellett lenned a kiképzésen? És neked is, Jason, nyilván.
Jason: A gondjaimra bíztak mindent gyakorlatilag ezek az amerikai katonák. Nem igazán értették, hogy megy ez Hollywood – ban. „ Te játszod Steele kapitányt? Rendben! Akkor intézkedj, hogy mindenki időben felkeljen!” Aztán mi hozzátettük, hogy nem hisszük, hogy értik, ez hogyan működik.
JV: De miért kellett neki ( Orlando felé mutat ) részt vennie mindenben?
Jason: Mert ő egy nagyon csinos fiú, és tudod, annyi a férfi ott…

( a közönség nevet )

Jason: Nem tudom, láttad- e a Gyűrűk urát, de ha láttad, akkor láttad a csinos Dani Behr parókájában ( *Dani Behr egy szőke műsorvezető* )
JV: Ő volt a Gyűrűk ura.
Jason: Egy egész nap éljeneztek neki, elhiheted!
Orlando: ( nevetve ) Igen, akartak engem, hát mit mondhatnék?
JV: ( élvezkedő hangon ) Csinos szád van, kölyök!

( Orlando a Duelling Banjos – t dúdolja )

JV: Szóval hosszú ideig edzettetek. Nézzük, milyen eredménnyel…

( BHD jelenetek – aztán a közönség tapsolni kezd - Jason megpróbál beszélni, de végül megvárja, míg elül az ováció )

Jason: Mindenki benne volt… azért elképesztő, minket leszámítva a szereposztás, nem?
Orlando: Igen, igen, habár ezt nem tudhattad.
Jason: De most már tudjuk…
JV: Mit tudtok? Ez olyannak tűnt, mint egy vicces kaland. Ezek a cuccok… vicces volt ezeket használni, nem?
Jason: Tudom, hogy ez egy komédia – show, meg minden, de mi azok mellett a férfiak mellett voltunk sokáig, akik valóban átélték ezt, és most mi kreáltuk újra tulajdonképpen a múltjukat. Sokuk a legjobb barátját vesztette el akkor. És olyan dolgokat tettek, amiket mi, vagy én soha nem tettem. Amikor a helikopter lezuhant, az első gondolatuk az volt: „Vigyetek a helikopterhez!” Miközben te, vagy én azt gondoltuk volna, hogy „ Vigyetek innen a fenébe, valami iszonyú dolog folyik itt!” érted…
JV: Én nem! Én maradni akartam volna, pusztítani néhány embert!

( a közönség nevet )

Jason: ( kissé kényelmetlenül érzi magát ) Nagyon komoly munka volt. Nem nagyon nevettünk a forgatáson. Vagyis…amikor először tényleg megcsináltuk ezeket… nem tudom, te hogy voltál ezzel ( Orlando – ra néz ), amikor ott álltunk, talpig fegyverben…
Orlando: Nem kellett túlságosan eljátszani, mert az egész olyan valóságos volt… amikor lezuhantak a gépek és a fegyverek megszólaltak, akkor tényleg lezuhantak a gépek és tényleg lőttek. Ez sokkal inkább a múlt újrajátszása volt, mint színészkedés.
Jason: Az összes katona állította egybehangzóan, hogy ez volt a legvalóságosabb háborús eseménysor, amit valaha is filmre vittek, mert ez nem az volt, amit Hollywood tudósított.
JV: El kell mondjam neked, mind ezt mondják a háborús filmek után.
Jason: Nem, de ezek a srácok…
JV: Hallottam, hogy nagyon komoly az egész.
Orlando: Nem, de ők tényleg tisztában voltak ezzel, ott, a kiképzőtáborban. Teljesen tisztában voltak mindennel, és az egész a szájkosárról szólt, nem?
JV: Szájkosár hadművelet!

( a közönség nevet )

Jason ( Orlando – nak ): Nem hiszem el, hogy ezt mondtad!
Orlando: Csak vicceltem. Vicc volt. Ez volt az a becenév, ahogy mi hívtuk az egészet.

Jason: Amikor először kellett lőnöm, Ridley azt mondta nekem ( a híres Ridley Scott utánzás ):

„Szóval: át kell vágnod az utcán, felfelé mész, oké? Aztán egyszer csak minden felbolydul, mint a szar, az épületek leomlanak, a kocsik felrobbannak, és lőnek rád, szóval húzz a végére az utcának és játszd a szereped.
Erre én: Kaphatnék valami kissé közelebbit erről? Ami speciálisan nekem szól?
Erre ő: Nem. Jó leszel.
Jól van. Átvágtam az utcán, minden megőrült körülöttem, olyan volt az egész, mint a Harmadik Világháború, mentem az utcán, amolyan Norman Wisdom sebességgel, majd a végére értem, aztán ( fegyvert formál a kezéből ) bang- bang- bang…

JV: Imádtad!
Jason: Aztán Ridley azt mondta, ’ennyi!’, én pedig szóltam neki, hogy nagyon szeretném újra megcsinálni!
Orlando: A fegyver akadozott. ( nevet )
Jason: A tárak kiestek a fegyveremből, én csak lőttem tovább…golyók nélkül…
Orlando: És nem lett újabb köre!
Jason: Ridley azt mondta: „Nem, nem, jó voltál! Ijesztőnek hatottál…
erre én: Igen, de a pasas, akit játszom, sokkal nagyobb öldöklő, mint én, halálra rémültem!

JV: Ő Mike Steele, a fehér orrszarvú.
Jason: Mike Steele, a fehér orrszarvú.
Orlando: Meztelenül üldögélve.
JV: Mégis, ne a fegyverekről beszéljünk már. Te egy hollywood – i fiatal vagy, barátnő nélkül perpillanat… élvezhetted.
Orlando: Igen, szeretném azt mondani…
Jason: Mit, a szexet? Arról akarsz beszélni, nem?
JV: Igen, valójában igen. ( amiről ő láthatóan nem! )
Jason: Igen, mert az nem jó a turistáknak…
Orlando: Nem, nem. Az nem.
Jason: Sokat szexelsz?
Orlando: Igazából többet vagyok a repülőn, mint a szárazföldön, légikísérők…ilyesmi…hogy őszinte legyek…egyre többször…azt szeretném mondani…

( a közönség nevet )

Orlando: És esetleg ha valakit érdekelnék…( a közönség felé fordul )
JV: Mondd csak ki nyugodtan, nem fogják megtudni. Ez az, amit akarnak tudni. Hogy mit csinálsz.
Jason: Mi nem vagyunk egyedülállóak, csak szeretjük hallani, ahogy füllentesz.
Orlando: Próbálkozom.
JV ( Jason – höz intézve szavait ) : De te nem vagy egyedül. Csak Hollywood – ban…

Jason: Nem, Cricklewood! Ez a gyerekről szól… amikor legutoljára láttalak ( JV –t ), épp arról beszéltél, mekkora öröm az, ha valakinek van egy lánya. Most mi vagyunk abban a helyzetben, hogy gyerekünk legyen pár hónap múlva.

( közönség: Ahhhhhhhhhh! )

Jason: Mit ahh- znak?! Maguk mind csinálták már, nem egy nagy valami. ( De nyilvánvalóan nagyon büszke apuka! Áldja meg az Isten! )
JV: Ez egy jó szakma. Csajokat szedhetsz fel ezzel…
Jason: Remélhetőleg…
JV ( Orlando – nak ): Láttad a hatást? Ki kéne próbálnod.
Orlando: Ez egy jó ötlet.
Jason: Amikor elmentünk vizsgálatra, a doki 10 percig nézte az ultrahangos felvételt, aztán hozzánk fordult: biztos vagyok benne, hogy egy kislány lesz. Vagy egy kisfiú, egy picike pénisszel.

( a közönség nevet )

JV: ( mély hangon ) Ez egy fiú! Van egy sebtében összeütött művem az ön számára. Mindig szeretek szoros kapcsolatban lenni az ilyenekkel!
Jason: Szuper! ( nevet )
JV: Cselekvés a beszéd pillanatában.
Jason: Hogyan? Itt, mindenki előtt?
JV: Az az ő bajuk, ha látni akarják. Na, jó, itt vagyunk. Jason, most játszottál el egy transzvesztitát az Édes november című Keanu Reeves filmben. Mondd csak, mi a ruhaméreted?
Jason: Öhm, nos…ez a „nő” nagy elől és nagy hátul…szóval a legnagyobb méretet hordja.
JV: Ok, ez kedves!
Orlando. A film készítése közben a Rabbit Hilton – ban szálltál meg Marokkóban, amely a karaoké – estjeiről híres. Mi volt a te dalod?
Orlando ( Jason felé fordulva ): Oh…Bowie…az a Bowie dal…
Jason: Egész idő alatt Barbra Streisand voltál!
Orlando: Oh, na, gyerünk… ( megüti játékosan Jason – t ) nem az voltam!
Jason: Senki nem nézi ezt, ne aggódj.
JV: Benne vagy a Gyűrűk urában.
Jason: Nem arról beszéltem.
JV: Benne vagy a Gyűrűk urában, ami kiváló nyugdíjterv neked, ez az év erről szól…
Orlando: Igen, igaz.
JV: Igaz, hogy mindannyitoknak lett tetkója? Mindenkinek van egy?
Orlando: Igen, mindenki készíttetett, sőt, mi több, a rendező, a producer, a New Line képviselője és a speciális effektusokért felelős csapat főnöke is, 10 - es tetkójuk van, ami eddig titok volt, de már nem az…
Jason: 10 tetkó?
Orlando: Nem, tízes szám. Nekünk tünde kilences van, mert kilencen voltunk a szövetségben.
JV: Tehát mindenkinek van egy ilyen tetkója. Őrültek vagytok.
Orlando: Ők olyanok voltak gyakorlatilag, mint a szövetség 10. tagjai.
Jason: Szóval ez 11 – re növekszik? Vagy nem? Tizenegy jön utána… ( Jason itt totálisan hülyévé vált és teljesen megzavarta Orlando – t. )
Orlando: Jaj, fogd be.

( a közönség nevet )

Jason: Elnézést.
JV: Nem akarok letaposott lábujjakat itt.
Orlando: Csak irigykedik, mert neki nincs egy tetkója sem.
JV: Hogy?
Jason: Ez igaz.
JV: Miért mutatod a péniszét?

( a közönség nevet )

Jason: Marokkóban mindenkinek készíttetettünk tetkót.
JV: Igen?
Jason: Igen. A Sólyom végveszélyben- ben mindegyikőnknek volt 2 ujjnyi nagy betűkkel: „ Vigyetek ki erről a kibasszott Mogadishu – ból!”

( a közönség nevet )

JV: Bolondok is lettetek volna tetkót csináltatni, ha lehetne Viking tetkód is, mint ezek!

( három Viking tetkós kép tűnik fel )

Jason: Nagyon hatásos!
JV: Ezek nem is a legjobbak! Nem tudom, miért találtam őket olyan viccesnek. ( Orlando – hoz fordulva ) Megcsináltad a Gyűrűk urát, szóval nagyon magadra fogod vonni a figyelmet, kiváltképp a fanatikus rajongók szállnak majd meg. Felkészültél erre?
Orlando: ( Jason – re néz és mély levegőt vesz)
Jason: Ne nézz rám! Én nem foglak…
Orlando: Nem, azt hiszem… az ügynökömnek elege van már a rajongói levelekből.
JV: Eltelítődött!
Orlando: Hát, ő kapja mindet, de már dolgozunk a megoldáson. Erre nem készültem fel.

( Ez után Johnny két Star Wars rajongóval beszélgetett műholdas kapcsolat segítségével, akik Seattle – ben élnek, és már tűkön ülnek, hogy láthassák az új SW- filmet. Aztán bemutatta két következő vendégét, két lányt az angol Club Reps – ből, - akik Görögországban buliztak. Johnny – t egy iszappal teli üveggel ajándékozták meg. )

JV: Ajándék nekem, fiúk. Megnézhetjük utána a zöld szobában.
Jason: Azt hittem te már ott vagy.

(JV meginterjúvolta a két lányt arról, miként buliztak 3 hónapon át Görögországban. )

JV: Nos. Fiúk, volt már részetek ilyen nyaralásban?
Jason: Teljesen elállt a szavam ettől az egésztől!

( a közönség nevet )

JV: Öreg házasok vagyunk már, srácok.
Jason: Kérdezd a szingli pasit. Én nem beszélek… ( behúzza a száját, mintha cipzár lenne rajta)
JV: Volt már ilyen vad nyaralásod beleértve ezeket a dolgokat?
Jason: Nem, természetesen nem! Soha! ( hitetlenkedve néz ) Soha nem volt részem ilyenben. Kinek volt 15 és kinek 2? Épp azt meséltem az öltözőben, hogy valaki hetente 15 – ször szexel. Ez több, mint amennyit én összesen az életemben!
JV: Milyen hosszú volt a nyaralás?
Michelle: 3 hónap. És én voltam a 15…
Jason: Ez lenyűgöző.

( JV összefoglalja az interjút a két lánnyal, majd megköszöni, hogy eljöttek …a közönség tapsol…majd megköszöni Jason – nek és Orlando – nak is a vendégeskedést… a közönség őrjöng! )

Forrás: JasonIsaacsPhotoalbumsOnline

Fordította: Blooming =)