|
Köszönöm soraitokat, elnézést, hogy – szokás szerint – olyan szar alak voltam, hogy alig válaszoltam korábban. Nincs mentségem, megbocsáthatatlanul lusta és rendszertelen vagyok – nézzétek el nekem.
Először is: köszönettel tartozom nektek, és mindenkinek, aki az Empire poll – on szavazott rám. Esküszöm az Istenre, olyan előre felszavaztatok a listán, amit elképzelni sem tudtam volna. Most várom a mellékhatásokat, amit a folyamatos feszültség okozott – a legszerencsésebb színész vagyok ezen a világon, azt hiszem, hogy ilyen odaadó, hű és megszállott rajongóim vannak – iszonyúan köszönöm, elképesztőek vagytok mind.
Na, de közben térjünk vissza a valóságba, íme néhány részlet a kérdéseitekre válaszolva:
Ha esetleg már tudtok néhány dologról, elnézést. Össze kell kapnom magam… gondolva a különböző dolgaimra…
A 9 élet- Nine Lives egy aranyos, nagyszerű kis film, 9 különálló történetből áll, 9 különböző nőről szól. Némelyik fedi egymást, és ezek közül kettőben szerepelek. Az egyikben Holly Hunter – rel, Stephen Dillane – nel és Molly Parker – rel játszom. A másik egy terhes nőről szól, aki összefut az első szerelmével egy szupermarketben. Ezek lennénk mi: Robin Wright Penn és jómagam. Már láttam a jelenetet és elbűvölő. Mozgalmas, valóságos és gyönyörűen van megírva. Robin elképesztő. Hallottam néhány napja, hogy a film ott lesz a Sundance Fesztiválon, ami nagyon izgalmas, nem csak szakmai szempontból, hanem azért is, mert 18 éves korom óta nem síeltem, szóval remélhetőleg megyek, és nem töröm össze magam. (azt mi is reméljük Jason! Ez a Sundance Fesztivál Kanadában van, azt hiszem. Valamikor február körül! )
Chumscrubber: még nem láttam, de a híresztelések szerint van esélye bekerülni a Sundance – re. Más hírek azt mondják, hogy a Gyűrűk ura nagy bukás és csőd volt a stúdióknak, szóval ki tudja. Azt gondolom, hogy a rendező, ahhoz képest, hogy milyen fiatal és kedves, elég tehetséges és megbízható, én látok benne perspektívát, figyelemmel fogom követni a jövőben. Bármi lehet. És van néhány nehézsúlyú támogatója a háttérben, szóval elhiszem, hogy olyan jó, mint amilyennek mondják. Az én szerepem nagyon kicsi – csak pár apró jelenet – de ez az évem a szórakozás jegyében telt, és ez a szerep pontosan belefért ebbe.
The West Wing: teljesen befuccsolt, attól félek. Amikor aláírsz egy szerződést egy filmgyárral, (az én esetemben ez a Showtime), akkor egyben vállalod azt is, hogy nem szerződhetsz máshogy ezzel egy időben. Ha a vezetőség nem kel fel és nem folytatja a sorozatot, akkor minden fogadás odavész, és én el leszek küldve ajándékkosárban John Wells – nek, de addig is el lehet képzelni, hogy Donna mennyi forrongó email – áradatot kap a nyers írektől. Én nagy rajongója vagyok a show – nak, főleg a Donna/ Josh románcnak, ezért volt hátborzongató megcsókolni őt, szóval örültem, hogy végül kivágták ezt a jelenetet, és Josh lett az ő királyfija a végén. Elpanaszoltam, hogy egy éjszaka a szénában és én igazgattam az utolsó szertartásokat. (ez elég értelmetlen, fogalmam sincs, mit akar jelenteni… sorry…L )
Tennis Anyone?: egy csuda dolog volt. Donal, a barátom írta, rendezte, ő volt a producer, és a fogaival és a golyóival fizetett ezért a filmért… egy iszonyúan népszerű filmcsillagot játszom benne, aki egy őrült barbár, egy homophobe rasszista, szexista dög a közönségtől távol. Ismét egy tipikus szerep =) Donal végig hagyta, hogy improvizáljak, és azt hiszem, itt hoztam ki magamból az eddigi talán legördögibb, leggonoszabb formámat (naaa! Jó lehet!! ) 50 különböző helyre jutatták el a filmet, és mindenhol vetítik. De csak a Jóisten tudja, hol és mikor lehet látni, de mindenképp tudatni fogom veletek. Azt hiszem, a barátom benevezi különféle fesztiválokra is.
A Showtime pilot (épp Brothethood – nak hívják most, de nem biztos, hogy ez marad a címe) még csak tesztelés alatt áll. Nem tudom, ki fogja megnézni, ( én nem ), és vajon a célközönség vagy a tudós média fog – e ostobaságokat fecsegni a darwini expedícióról, de valamiképp dönteni kell, melyikük kapja fel a sorozatot. Ez két testvérről szól, az egyikük egy fényes karrierű helyi politikus, a másik, pedig egy helyi bandavezér, aki titokzatos módon visszatér évek múltjával a száműzetésből. Na, őt játszom én! A vidéki akcentus a kiabálás, szeretem megismerni a karakteremet, természetesen fegyverek nélkül. Ámbár amikor Emma és Lily ( a felesége és a lánya) eljöttek, mindketten figyelmeztettek, hogy hagyjam abba ezt a kib****ttul idióta beszédet. Vagy valami ilyesmi. Nemsokára többet fogunk tudni a filmről. Nézzétek ezt az időszakot. (na, ezt sem értem…)
Man United Ruined My Life: még mindig pénzhiány áll fenn, már nagyon rég beszéltem a producerekkel, de december közepén ismét Londonban leszek és meglátjuk a fejleményeket.
When we are modern: a szereposztás okoz némi gondot ennél a filmnél, valaki, aki velem dolgozik, nem hívta fel hónapokig a producereket, és azt hiszem, átadták az én szerepemet valaki másnak. El tudjátok ezt hinni?! Iszonyúan lealáztak, hisz ez egy nagyon kedves forgatókönyv, de még a helyemre lépővel sem tudják elkezdeni a forgatást, így ki tudja, mi lesz. Ne várjátok lélegzetvisszafojtva mindenesetre…
Good: gyorsan ütemben haladnak itt a dolgok, a pénz megvan, a színészek készen állnak, de sajnos a rendezőnek volt egy meglehetősen csúnya balesete, ezért ő kiesett a szórásból. Most több rendező is szóba került, a producerek, pedig azt próbálják kitalálni, hogy a pokolba egyeztessék őket össze. Jómagam és a többi színész mind szabad egyébként. Valószínűleg menni fog, bár februárban Harry Potter – jelenésem van, ( yes! Yes! Lucius!), és meglehet, hogy a Good széria átnyúlik a jövő évre is, szóval remélem, kidolgoznak egy járható utat, hogy eljátszhassam ezt a filmet, amire már várok pár éve.
Ahogy említettem, február= Harry Potter, egy csöppnyi jelenetem lesz, a Potter – rajongókat emlékeztetem, hogy a Lucius – nak a könyvben is csak 2 oldal jut, szóval a jelenet arányos a könyvbelivel. Éppen csak bent leszek, de ki nem hagytam volna, hogy újra ne viselhessem a Pamela Anderson – parókámat:-)). Csak, hogy biztosítsalak benneteket, emlékszem az ötös számú hangomra. (na, ezt ők megint biztosan értik, már akiknek a levelet írta…)
Sajnálom, hogy senki érdekeset nem említhettem, nem voltam New France – ban, hogy közreműködjek, Londonban voltam az apósom egy nagyon jó barátjával, akivel egy éve nem találkoztam. Jó kis ebéd volt, ha jól emlékszem :-))).
Ami a többi dolgot illeti, páran már megkerestek ezzel – azzal, de néha olyan filmek találnak rám, amik nekem nem tetszenek annyira, vagy éppenséggel én várok bizonyos szerepekre, amelyek meg engem nem találnak meg. Van számos terv a jövő évre, de amíg nem tudok valami biztosat a Showtime – sorozatról, addig szinte lehetetlen bármit is biztosra mondani. Elég sok időt töltöttem L.A. – ben idén, ügynököt és menedzsert váltottam, sokat lógtam a csajaimmal ( E,mma lánya ) a tengerparton, az állatkertben, a víziparkban és a medencékben. Mit mondhatnék… néha a munkanélküliség nem is olyan nagy szívás, de azt kívánom, bárcsak több jelenésem lenne, ám úgy vélem, néha elég lélekölő a folyamatos gonoszt játszani. ( szegééény!!!:-(( ). Úgyhogy most csak elégedett vagyok, és várok. Köszönöm, hogy nem pártoltok el tőlem, rendezgetitek az elképesztően zseniális honlapot, ti egy félelmetes banda vagytok! És próbálok valami igazán élvezhetőt nyújtani számotokra hamarosan. Szeretettel és köszönettel hálaadáskor ( vagy mi a pokol is ez ).
Jason x |
|