Megismertelek és rájöttem, hogy még soha
így nem tudtam beszélgetni senkivel...
Amikor megtetted ajánlatodat, az eszemmel nagyon féltem...
De a szívem és a szám igent mondott rá
Ma már tudom, nagyon jól tettem!
"az emberek nem a bdsm-re keresnek társat, hanem egy TÁRSAT
keresnek, aki a bdsm-ben is az, ami majdnem lehetetlen"
Whoami mondásait egyszer ki fogják adni...
És mi belevágtunk...
Megvolt a szikra, talan benned is...
Hogy megcsináljuk a majdnem lehetetlent...
Ha beszéltünk, utána órákig fülig
ért a szám....
Ha együtt voltunk, nevettünk, játszottunk kifulladásig...
Ha nem volt hely, idõ, hát kóboroltunk elhagyott
játszótereken...
Es nem volt számodra nagyobb öröm,
mint mikor a füledbe súgtam:
Rabnõm...
De mások bölcsességének igazsága
erõsebbnek bizonyult...
A nyárra õsz jött, az õszre tél...
A nyár melegét már csak egy kis ezüst napocska
õrzi,
Õrizze mindörökké...
Mesternek lenni néha rossz...
Mert a nehéz, fájdalmas döntés is a mi vállunkat
nyomja...
Te még csináltad volna a kedvemért, de már
nem voltál rá képes...
És így nem is szabad...
Kimondtam a szavakat és a szemedbe néztem...
Nem láttam mást mint szeretetet...
Mégis csak másnap ittam le magam...
Látlak még tudom,
De nem lesz már többé ugyanaz...
Már másnap elárultál...
Mégis...
Köszönöm, hogy megmutattad, nem csak hiszem magamról,
ami vagyok...
Köszönöm amit eljövendõ rabnõimmel
kapcsolatban mondtál...
De legfõképp köszönök minden percet...
Amit Veled eltöltöttem...
Süssön Rád a Nap bármerre jársz...
Jeromos Mester