Óda a rabnõhöz

Szemed színe változása,
Hajad könnyû hullámzása,
Arcod fehér sápadása,
Szavaid halk suttogása,
Tested könnyû remegése,
Ajkad puha érintése,
Csókod heves, nedves árja,
Csukott szemed megadása,

Hulló blúzod gyûrõdése,
Piros bimbód meredése,
Néma szeppent térdeplésed,
Hátratett kéz, -nem kérésre,
A lesütött tekinteted,
Csupasz, puha, nedves öled,

Mind engem hív: Gyere, szeress!
Rabnõd vagyok, Uram, Kedves!

***

Nyakörv csatnak dörzsölése,
Bilincs fémes csendülése,
Láncnak hûvös tapintása,
Lábtartónak csusszanása,
Kalodának szorítása,
Köteleknek surlódása,
Bõrszíjaknak feszülése,
Pántok szoros ölelése,

Lágyék résébe vágása,
Kezeidnek zsibbadása,
Derekadnak meghajlása,
Lábaidnak remegése,
Minden kényelmetlensége,
Gyötrõ fájó büszkesége,

Csak engem hív: Gyere, szeress!
Rabnõd vagyok, Uram, Kedves!

***

Gyertyalángnak sercegése,
Forró viasz cseppenése,
Pálca hangos csattanása,
Vesszõ kéjes suhogása,
Csipeszeknek szorítása,
Fogaimnak harapása,
Csípéseim vonzó tárgya,
Körmeimnek tépõ vágya,

Húzzák súlyok melleidet,
Karcolják tûk szemérmedet,
Korbács marjon lágy husodba,
Tenyér csapjon tomporodra,
Sorolnám még, de már minek,
Felforraltad a véremet!

Mind engem hív: Gyere, szeress!
Rabnõd vagyok, Uram, Kedves!

***

Csíkok veres, barna színe,
Megfeszülõ hátad íve,
Rózsás arcod vörös pírja,
Fenekednek égõ csíkja,
Öled vad hánykolódása,
Tested minden porcikája
Tüzes kínban lángolása,
Verítékben rángatódzó,
Szájpecekbe fojtott sikoly,

Látni amint könny kicsordul,
Tekinteted felém fordul,
Kebled zihál, csípõd remeg,
Kicsiny fejed hátraszeged,
Szájad kiáltja az eget!

Csak engem hív! Gyere, szeress!
Rabnõd vagyok, Uram, Kedves!

***

Fekszünk egymás karjaiban,
Rajtam semmi, rajtad paplan.
Kis tested még mindig remeg,
Égõ csíkok hevítenek,
Testemmel melegítelek,

Fejed nyugszik mellemen,
Cirógatlak, kedvesen,
Nézzük egymást -csendesen.

Kezed derekamon nyugszik,
Fejed feljebb emelkedik,
Arcod veres pírban fürdik,
Szemeidben virág nyílik,
Ajkad megint szóra nyílik,
Csók sem némíthatja el.

Csak engem hív: Gyere, szeress,
Rabnõd vagyok, Uram, Kedves!

(mellékdal)

Arcod pírja még mindig melegít,
Ne emésszen hát a bánat.
Dús hajad illata beborít,
A vágy epedve ûz utánad.

Megtört órák suhannak el
Napoknak országútjain,
S az út végén a Te szemed vár,
Bennük az öröm és a kín!

 

(Jeromos Mester)