|
|
|
|
|
|
GYIMÓT 1848-BAN
Nemzetőrség szervezése Nemzetőrség a közrend fenntartásának, védelmének törvény által gondoskodott szervezete volt. 1848. Március 15-én a függetlenségéért megmozdult magyar nemzet legfontosabb követelését meghatározó 12 pontjának egyike az 5. Pontban a "Nemzeti őrség" megalakítását követeli, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. A nemzetőrségről szóló 1848. XXII. Tc. szerint 20-40 éves korig mindenkit összeírnak, aki a településen lakik, és legalább 1/2 telek (ez Gyimóton 19 hold) nagyságú ingatlana van. Pápa körzetében 1848. Május végére végeznek az összeírással. Akik a törvényi feltételeken kívül estek, azok még, mint önkéntesek részt vehettek a nemzetőri szervezetben. Az önkéntesek között 20 év alattiak és 50 év felettiek is többen voltak. A nemzetőrök felfegyverzéséről is gondoskodtak. Július végéig kb. 350 ezer lehetett az ország nemzetőreinek a száma. A rendi országgyűlés nyomán március 18-án kiadott nyilatkozat sürgősen megoldandó feladatai között is ott áll: a felelős minisztérium, a népképviseleti országgyűlés felállítása mellett a nemzetőrség megszervezése továbbá a közteherviselés és az örökváltság bevezetése. Pápa környékén felállított nemzetőr kapitányságok között Gyimóth a 41. Számú Csóti kapitánysághoz tartozott Nyőgér, Csóth, Vanyola, Béb, Szűcs, Koppány községekkel együtt. A gyimóthi nemzetőrök 63-an voltak. /részlet a Nagygyimót az évszázadok tükrében c. könyvből/ 
