Jóapa és a glory hole
Életem egy zsúfolt nagyvárosban éltem, elveszve a szürke hétköznapokban. Szinte minden napom ugyanúgy telt. Egy huszonéves fiatal srác vagyok, és tanulni jöttem ide. Sajnos viszont a befásult városi emberekkel nagyon nehéz barátkozni, ismerkedni. Talán ez vezetett egyre jobban ahhoz, hogy ne tudjam eldönteni mit is vagy kit is akarok valójában akarok valójában.
Voltak barátnőim, még akadt alkalmi kapcsolatom is, de valamiért nem hagyott nyugodni a gondolat. A másik nem.
Egyik magányos estémen épp magamban iszogattam mikor egy mámoros pillanatra elérve döntöttem. Elindulok az éjszakába és kiderítem. Hiába a szürke nagyváros, azért a péntek estébe belevágódva el lehet vegyülni. Most pont kapóra is jön hogy nem sok embert ismerek, és pár buszmegállóra az embertől biztos hogy lehet találni olyan helyet ami segíthet tisztázni érzelmi dolgaimat. Gyors fürdés után el is indultam.
Nemsokára megtaláltam amit kerestem. A netes böngésző által kínált hely nem volt feltűnő. Semmi lámpa, vagy villogó felirat kiket is rejt a hely. Csak a benti zene basszusa szűrődött ki halkan. Az ajtó kinyílt. Két egymást támogató srác jött ki vidáman, de annál nehézkesebben járva. Láthatóan jól érezték magukat. Én rögtön félre néztem, mintha csak várnék valakit. Az ajtó kinyílásával a zene is tisztán halható lett. Nem is rossz. Háttal az ajtónak álltam és gondolkodtam. Mi a fenére várok. Ha bemegyek abban nincs semmi, ha pedig nem jó a hely kijövök. Nem kötöznek meg.
A zene hangos volt de nem zavaróan, még hallottam, ahogy az ajtót a rajta lévő rugó nyikorgó hangon visszahúzza és becsapódik. Kész. Bent vagyok, és a placc tele van férfiakkal, és van egy két lány is. De gondolom nem a pasik miatt. De vegyes társaságok is voltak. Egy rövid ideig álltam az ajtóban, és szerencsére amitől féltem nem igazolódott be. Senki nem kapta rám föl a fejét, és ha nem tudom hova jöttem nem is tudnám milyen hely ez. Mindenki mint én is normál ruhákban voltak, semmi kirívó rózsaszín cucc. A töprengésemet egy hang szakította meg.
- Segíthetek?
A jobb oldalamon egy öltönyös nagydarab fazon, gondolom a biztonsági őr állt. Rájöttem nagyon rossz helyen álltam meg elmélkedni.
- Kösz, nem.
Próbáltam lazán kimondani, mintha nem először lennék itt, de szerintem veszett dolog volt. Rég levágta mi van.
A hely elég füstös és fülledt volt, az eddig otthon elfogyasztott alkoholmennyiséget egy kicsit jobban felpumpálta az agyamba. Valahogy még mégsem éreztem hogy oldott lennék. Az első lépés meg volt nem is volt nehéz. Nézzük a többit.
A pulthoz botorkáltam. Nem voltak kevesen de nem volt tömegnyomor se. Épp ideális a tömegbe olvadáshoz. Utam a pultig már alapozta a információszerzést. Elég sok szembejövő srác nézett meg, és mosolygott, Elég pozitívan hatott ez rám. Bár amikor valaki mellett közelebb mentem el, valahogy feszélyezett hogy a kézzel arrébbsodrás egy amolyan fizikai letapogatásként működik náluk. Rákönyököltem a pultra. Rögtön kiszúrt a fiatal csapos srác. Odajött hozzám, és mint egy gondolatolvasó, vagy csak az itt eltöltött idő miatti rutin miatt megszólított.
- Első?
Basszus, lebuktam. Pedig igyekeztem laza lenni. Mission Faild felirat villogott a fejemben.
- Ennyire látszik?!
- Ne aggódj... csak érezd jól magad.
Egy rövides poharat rakott elém, valami feles volt benne.
- Idd meg, erre a vendégem vagy.
- Kösz.
Bizalmat sugárzott a hangja, bele sem szagoltam, lehúztam az italt. Mint akit tarkón csaptak rögtön beütött a cucc.
- Ez kemény.
- Jó szórakozást!
Mosolyodott el. Emlékszem még kértem egy sört, de aztán kezdett szakadozni a kép. A pultnak háttal álltam támaszkodva, különben nem hiszem, hogy imbolygás nélkül meglettem volna. A zenére figyeltem, meg ahogy mások táncolnak, zsibbadó arcom néha elküldött egy-egy kósza mosolyt a felém érkezők viszonzására, de ennél több valahogy nem jött össze. Talán, mert már nem is volt annyira tiszta a fejem.
A fene se tudja, mióta lehettem már bent, de a szükség szólított. Egy világító neon tábla jelezte a mosdót, könnyen észrevehető volt, neki is indultam. A járással nem volt gond, de nem mondtam volna egyenesnek.
Beérve az ajtó becsukódása után ismét halkabb dübörgő lett a zene. A piszoároknál álltak páran, és habár volt az ötből kettő szabad, én mégis a zárt fülkék közül a legszélsőt választottam. Amint beértem magamra zártam az ajtót. Előhámoztam a szerszámom, és elkezdtem végezi dolgom. Elég hosszan, és most volt csak időm körbe nézni. Baloldalt és szemben csempézett fal, ám oldalt valami vékony pozdorjaszerű anyag volt az elválasztó. Még nem is érdekelt annyira. Miután befejeztem, és elraktam hallottam, hogy a szomszéd fülkébe is érkezik valaki és ő is bezárja az ajtót. Csendben neszeltem, mintha kopogott volna, talán nekiment a falnak. Lehúztam a vécét. Már a zárat fogtam, hogy nyissak és induljak kifelé, de a fehérre festett falon egy eddig nem látott dolog tűnt fel, és nem is magától.
Még több meleg szextörténet!
Ajánló
11.-es voltam már, teltek a napok, hetek a koleszban, semmi extra nem volt, nem is mertem volna felvállalni, se beszélni róla, mert olyan emberek vettek körül, akik nem nézték volna jó szemmel.Amúgy eléggé vegyes társaság volt a koliban, voltak kockák, sportolók, művészek, gyúrósok stb.
Volt egy srác, ő 12.-es volt abban az évben jött, több szintes épület volt, én az elsőn laktam, ő a másodikon.
Volt, hogy szobatársaimmal ebédeltünk és láttam...
Homoszex a koleszban 1.
Amióta az eszemet tudom, kettő van belőlem, az ikerbátyám és én. A legjobb barátomnak tudhattam sokáig, együtt homokoztunk, toltuk a dömpert, és együtt kakiltunk be a pelenkába. Ha láttam pisil, én is, ha én enni kértem, ő is azonnal éhes lett. Ha beteg lett, nekem is elkezdett fájni a torkom, ha megütötte magát, pont ott fájt nekem is. Hiába iker-reflex, létező dolog.
A barátságunk kilencéves korunk körül kezdett megromlani, amikor mindketten mások akartuk lenni és felfedeztük, van olyas...
Megdugott az ikertesóm
Mint a harmat, olyan zsengének tűnt – gizdaseggű - mormoltam. Az udvaron ácsorgott, szűk nadrág simult rá, pólója lengén a felsőtestén, haját a bolond Áprilisi szél borzolta.
- Szóval az öcséd? - húztam fel a szemöldökömet, és néztem kérdőn Kyrára.
- Az, de ne merj hozzányúlni, mert kikaparom a szemed!
- Jaj, de félek cicus. - Mosoly.
Kyra a szomszédlány, rendszeresen átjár segíteni a főzésben, mosásban, olyan asszonydolgokat csinál meg helyettem. Én viszont meg...
Jácint - megismertem a gizdaseggűt
Sziasztok a nevem Max.Apával élek eggyütt, a szüleim válása óta még szorosabb a kapcsolatom apával.Átlagos srác vagyok külsőre,csöppet sem átlagos titokkal.165cm magas vagyok,szálkás itt ott izommal.Fekete a hajam és barna a szemem.Apukám 180 körüli rövid fekete hajú,atom izmos favágó figura,szörös melkhas, hatalmas mellizmokkal,brutál karral.Hatalmas ember,nagyon jóképű szimmetrikus arca van. Egyik reggel felébredtem és brutális merevedésem volt,állt a farkam mint a cölöp,de az a fájós merevség...
Egy igazi Jóapa
Az első aktus után mindösszesen két hét telt el, amikor is véget ért az 1973/74-es tanév. Aztán nyáron egyáltalán nem találkoztunk - sajnos! Teltek, múltak napok. Egyre többet gondoltam Karcsira, mindannak ellenére, hogy sok időt töltöttem a csajommal. Aztán elkövetkezett a következő tanév megnyitója, amin közölték a gimis kollégisták szobabeosztását. Egy szobába kerültem Ricsivel (aki osztálytársam volt), Lacival (Annamari unokabátyja - 19 éves és végzős volt), Gergő (harmadéves és szintén 19 é...
A hátsó beavatás
