Ajánló
Életem egy zsúfolt nagyvárosban éltem, elveszve a szürke hétköznapokban. Szinte minden napom ugyanúgy telt. Egy huszonéves fiatal srác vagyok, és tanulni jöttem ide. Sajnos viszont a befásult városi emberekkel nagyon nehéz barátkozni, ismerkedni. Talán ez vezetett egyre jobban ahhoz, hogy ne tudjam eldönteni mit is vagy kit is akarok valójában akarok valójában.Voltak barátnőim, még akadt alkalmi kapcsolatom is, de valamiért nem hagyott nyugodni a gondolat. A másik nem.
Egyik magán...
Jóapa és a glory hole
Vékony testalkatú és átlagos magasságú (a koromhoz képest). Szőkésbarna a hajam és mogyorószínű a szemem. Kezdjük a történetemet. Ez a történet tavaly nyáron kezdődött. Julius tizenegyedikén, a születésnapomon (a 13.-on) a szüleim szerveztek nekem egy kis születésnapi összejövetelt. Mi gyerekek ettünk, ittunk, játszottunk. A felnőttek beszélgettek és iszogattak. Mivel a bátyám elég nagy volt ahhoz, hogy igyon ezért ő is a felnőttekkel tartott. Aznap éjjel nagyon fülledt volt az idő. Álmatlanság ...
Testvér terror
Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is úgy mentem be a munkahelyre dolgozni, hogy a szemeim állandóan kutakodva kerülgették minden helyesebb srác tekintetét. Annyira ki voltam már éhezve a több, mint egy hónapja tartó egyedüllét miatt, hogy nehezen tudtam megállni, hogy ne forduljak vissza minden egyes jónak vélt fenék vagy egy-egy helyes arc láttán.
Az étteremben ahol felszolgálóként dolgoztam, igyekeztem állandóan diszkréten viselkedni, hiszen a munkatársaim nem tudták rólam, hogy a...
Jóapa emlékei 2.
A hajnal homályában úszó szobában a csend olyan nehezen telepedett a tárgyakra, hogy létezésük is majd, hogy nem feledésbe merült. Az ember e csodás pillanatot sosem tapasztalhatja meg, hisz önnön létezésének minden kis nesze tisztátalanná teszi ezt a csodálatos jelenséget. A csend varázslatos bűvköre az, amely az élő és lélegző embert képes igazi ismeretek megismerésére rávezetni és a gondolatok legmélyére ásni.
A nyugalom tengerében elmerülve és az álmok birodalmában kószálva Jaspert ne...
Egy elképzelt emlék
Történetem úgy kezdődik, hogy elmentem dolgozni messze otthontól. Munkám jó volt nem megerőltető, így minden este maradt időm és energiám, hogy kimozdulhassak, kocsmázzak, sörözzek, csocsózzak. A szokásos kocsmába szinte mindig ugyanazok az emberkék jártak, így egy kis idő múlva összeismerkedtem jó pár emberrel.
Az egyik közölök David volt rendes fickó, mindig fogadtunk egy italban, hogy aki veszít, az fizet és nem játszott túl jól, így szinte minden este betintáztam. Így teleltek a hetek...
A barátom lepippantott
