Nyárvégi fotózás Székesfehérváron Székesfehérvárra
már régóta szerettem volna elmenni fotózás céljából, bár már többször is
voltam itt átutazóban, akkor csak a vasútállomás szűk környezetében
tevékenykedtem. Nyár végén végre megcsináltam ezt a kirándulást, bár szokás
szerint a nap egy részében felhős idő volt, így nem készíthettem
annyi képet, mint terveztem. Nyolc után
nem sokkal érkeztem a város vasútállomására. A helyi járműállomány
körülbelül 60-70 buszból áll, ennek kb. negyede (16 darab) Ikarus 280-as, valamint
van négy darab C80-as, és egy 283-as is, utóbbit láttam, fotózni sajnos nem
sikerült. A
Mercedes-Benz O345G Conecto csuklósok szintén meghatározói a fehérvári
utcaképnek, 2003-2006 között 12 darab állt forgalomba a helyi üzemnél,
valamint további példányok a helyközi járatokon. A kép lehet, nem a legjobb
minőségű, viszont a hangulata tetszik. Kimentem a
Könnyűfémműhöz, itt az üzemen kívül egy kisebb lakótelep is van,
illetve a belváros felől egy családi házas, kertvárosi részen lehet
idejutni. A 14-esen, amivel mentem, pont kifogtam AOA-330-at, az egyetlen
fehérvári, Classic homlok- és hátfallal felújított Ikarus 280-ast. A 14-esen
kívül a 17-es és a 20-as is idejár, meg még néhány, csak műszakváltáskor
közlekedő műszakos járat. A szóló állomány gerincét a használtan
beszerzett Volvo SN12-esek alkotják. Ezután
bementem a belvárosba, a pláza melletti felüljáróról sikerült kilőni a
Balaton Volán egyik Ikarus 386-osát. Mint
köztudott, Debrecenben, 2009-ben a szolgáltató váltás keretében 100 darab,
Székesfehérváron összeszerelt Volvo-Alfa Cívis 12 típusú busz állt
forgalomba. A két prototípus azonban itt helyben lett üzembe helyezve, az
egyik példány már megkapta a fehérvári helyi színezést, a másik azonban még
debreceni festésben közlekedik. Míg 280-as
csuklósból még muzsikál néhány, Ikarus 260-asból már csak ez az egy darab van
szolgálatban, így örültem, hogy sikerült elcsípni. Székesfehérváron
az 1920-as években indult meg az autóbuszközlekedés, de jelentős
fejlődésre csak a II. világháború utáni időszakban került sor.
1976-ban teljesen átszervezték a helyi vonalhálózatot, ekkor alakult ki a
máig is élő decentrumos rendszer, ahol minden irányító végállomás kapott
egy saját tízes helyiértéket a vonalai számára. Három helyen létesült
decentrum: Szedreskerti Intézet, korábban Pintér K. lakótelep (10-es
járatok), Jancsár utca, korábban Münnich lakótelep (20-as járatok) és
Vasútállomás (30-as járatok). A ’90-es években az egyre zsúfoltabbá
váló helyközi autóbuszállomásról induló néhány helyi járatnak, illetve a
gazdaságosság jegyében a Szedreskertbe egyre üresebben közlekedő
(betét)járatok egy részének új decentrum létesült a buszállomás melletti
Csapó utcában, megkapva a 40-es számcsoportot. A Csapó
utcától nincs is olyan mesze a Jancsár utcai végállomás. 2010-ben a 26 és 26A
vonalakat alvállalkozásba adták a VT-Transmannak, aki a feladatra használt,
de alacsonypadlós MAN NG 272-eseket vásárolt Németországból, mint az a
jobboldali képen is látható. 2008-2009-ben
a Volán is forgalomba állított néhány használt Volvo 7000A csuklóst. Az elmúlt
években szintén használt DAB gázbuszok is közlekedtek, de azokat a
közelmúltban leállították. Így szükség van néhány, eredetileg a helyközi
flottába szánt Volvo SN12-re is. Ez pedig egy
városi festésű példány a Várkörútnál. Négy kép a
pár éve felújított helyközi pályaudvarról. A helyi
közlekedésben van néhány csúcsidei munkásjárat, amiket forda szerint helyközi
kocsik végeznek. A
buszállomás melletti Palotai út kedvelt fotóhely, nem véletlenül. Délben süt
jó irányból a nap és szinte percenként jön valami. Sikerült kifogni többek
között az egyetlen Ikarus 435-öst és a három Ikarus 412-es egyikét is. Ezután a Budai
útról kikanyarodó kocsikat fotóztam. A helyi állományban négy darab
Volvo-Alfa Localo található, és a képen látható 054-es kivételével BKV
flottaszínt viselnek. Két Mercedes
ugyanott. Kicsit
később visszamentem a Csapó utcába, a napállás változásával már a másik
oldalról is lehetett fotózni, és így a 260-ast is sikerült ajtósból
kilőni. A
következő fotóhely a Széchenyi utcán volt, a délutáni műszakváltás
közeledtével itt rövid idő alatt sok busz menet le a város déli részén
lévő ipari területekre. Sajnos az időjárás nem volt partner ezek
megörökítésében. A délutáni
csúcsban szerettem volna még a város keleti, kertvárosi területein is
fotózni, de a borús idő miatt ennek nem láttam értelmét. Késő
délután még előfordult némi napsütés, ezért kinéztem a szedreskerti
decentrumhoz, ahol nem várt kihaltság fogadott, ellenben nagyon kellemes
hangulata volt a tóparti végállomásnak. Az utolsó
kép BPG-806-ról készült. A helyi vonalhálózat átszervezése lassan már érik,
tavaly nem sokon múlott, hogy bevezessenek egy új rendszert, ahol a decentrumok
jelentősége csökkent volna új, hosszú, átmérős vonalaknak
köszönhetően. Viszont e viszonylatok vonalvezetése bonyolult volt, és a
nem épp ütemes, negyven perces követési idővel közlekedtek volna, igaz a
legtöbb helyen fonódva, ami máris 20 perc. Ezt egyelőre elkerülte a
város, de a tendenciákat látva lehet, hogy a közeljövőben itt is lesz
egy teljesítménycsökkentéssel egybekötött átszervezés (illetve kisebb
ritkítások már voltak is az elmúlt egy-két évben). |