Bécs 2015 decemberében

2015 karácsonya előtt néhány nappal Bécsbe látogattunk öcsémmel, kicsit szétnézni és fotózgatni.

Hajnali fél négyes, miskolci indulással 10 óra körül érkeztünk Bécsbe, ahol a korábbi Déli pályaudvar (Südbahnhof) helyén épített, közelmúltban átadott új főpályaudvaron (Hauptbahnhof) szálltunk le.

 

Az U1-es metróval hamar elértük az Operát, ami előtt sikerült két SGP E2-es villamost lefotózni. A képen is látható Ring a belvárost körülölelő, sok nevezetességet érintő körút, melynek teljes hosszán járnak villamosok. Régen az 1-es és 2-es viszonylat egymással ellentétes irányban járt körbe-körbe, 2008-ban azonban változott a viszonylatszervezés, de továbbra is sűrű a villamosközlekedés.

Az Operánál végállomásozik a Badenbe járó HÉV, az üzem egyik érdekessége, hogy Bécsen belül a villamoshálózatot használja. A másik, hogy a régi és új járművek egymással csatolva, egy szerelvényben közlekednek.

 

Ez már a Ring egy másik szakasza. Az átszervezés óta is van lehetőség körbeutazni: néhány sárgára festett SGP E1-es emelt tarifás városnéző villamosként közlekedik.

 

Jelenleg még az ULF-ok a legkorszerűbb bécsi villamosok, de hamarosan forgalomba állnak a Bombardier Flexity-k, melyek egyben a régebbi, magaspadlós E1-esek és E2-esek végét is jelentik majd.

 

Egy lecserélésre ítélt E2-es a 71-es Börse nevű végállomásán. A Ring mentén számos villamos végállomás helyezkedik el, ahonnan jellemzően a Ring járataira ráhordó, kifutó jellegű vonalak fordulnak vissza a külvárosok irányába (a képen látható 71-es az átszervezés óta pont nem ilyen, egy szakaszon a Ringen is közlekedik).

 

Például rögtön nem messze, a Schottentornál is van egy ilyen. Itt két fronton is forgolódnak a villamosok, felül és…

 

alul. Fent az Universitatsstrasse felé távozó 43-as és 44-es, lent pedig a Wahringer Strasse felé induló 37, 38, 40, 41 és 42-es viszonylatok. Nem csoda, hogy a gyakorlatilag egyvágányos végállomáson az öt viszonylat indulási ideje köszönő viszonyban sem volt a menetrenddel, utascsere után azonnal indultak is vissza a külső végállomásokra.

 

Mi egy 38-assal a Grinzing nevű végállomásra utaztunk ki, ami egy háztömb körül, sőt tulajdonképpen azon belül került kialakításra.

És most egy kicsit vegyük sorra a járműveket: a legrégebbi, még forgalomban lévő típus a „Schottentor-felsőn” készült fotón látható, illetve Miskolcról is jól ismert E1-es. 1959-től álltak forgalomba az egyirányú, hattengelyes E, majd 1966-tól az erősebb motorokkal (2x100 helyett 2x150 kW) szerelt E1 típusú villamosok. A kocsikat a világhírű, német Düwag gyár licensze alapján több osztrák cég (Simmering Graz Pauker, Lohner, Bombardier-Rotax) gyártotta, a villamosberendezések pedig Elin, Kiepe és Siemens gyártmányúak. 1976-ig összesen 427 darab készült a két típusból, jelenleg kb. még 50 darab E1-es közlekedik vagy szólóban, vagy c3/c4-es pótkocsival csatolva. Az E1 továbbfejlesztése a képen szereplő E2, az 1978-90 között forgalomba állított 112 darab villamos három kivétellel még mind közlekedik, c5 típusú pótkocsit vontatva.

 

Az előbbi pót belsejét meg is nézhetjük, jobbra pedig már a következő forgalmi kocsi.

Az alacsonypadlós korszak 1995-ben köszöntött be a Siemens ULF (Ultra Low Floor) villamosok képében. 2017-ig összesen 332 darab állt forgalomba, két főváltozat különböztethető meg: a rövidebb, 24 210 mm hosszú ULF A és a hosszabb, 35 470 mm hosszú ULF B, ami a fotón is látható.

 

Egy rövid ULF és egy E2-c5 szerelvény a Glatzgasse megállónál, ahol a 37-es és 38-as útjai elválnak egymástól.

 

 

 

Ezután a 41-es pötzleinsdorfi végállomása következett, ahová vegyesen érkeztek az E2-esek és az ULF-ok.

Tipikus bécsi, külvárosi hangulat, muszáj volt várnunk még egy E2-est.

A legendás, részben magasvezetésű Stadtbahn egykori szakaszán ma metrók, valamint az államvasút által üzemeltetett S45-ös S-bahn jár. Az utóbbi Gersthof állomásán egy Talent motorvonat került az objektívjeink elé.

 

Alatta pedig villamosok.

Átmásztunk a 43-as vonalra, SGP E1-esek reményében…

 

 

de csak ULF-ok akartak jönni. A neuwaldeggi végállomás hangulatos, egy kápolna körül forognak a villamosok.

 

A bécsi buszjáratok számozása mögött megkülönböztetésül mindig egy „A”, betétjáratok esetén „B” áll. Jellemző, hogy az ugyanolyan számozású villamos és busz ugyanazon a környéken közlekedik, sőt nem ritka, hogy a busz a villamos külső végállomására hord rá, mint pl. a 43-as esetében.

Ez az Iveco vélhetően valami helyközi járaton közlekedik.

 

Na, végre!

 

 

Idővel elkezdtünk visszasétálni, további SGP fotók reményében. Úgy tűnik, a csúcsidőre csak előkerültek a régi villamosok.

Összességében a bécsi közlekedési rendszer elég jó, de azért itt sincs kolbászból a kerítés. A villamosoknak pl. köze nem volt a menetrendhez, az elvileg 3-5 perces követés ellenére többször is simán kimaradt negyedóra. Itt is van tömeg a járműveken, csúcsban elég lassú a közlekedés, és a villamosok sem tűntek jobb állapotúaknak vagy tisztábbnak. Szóval, ha most minden egyéb körülményt figyelmen kívül hagyok és szűklátókörű leszek, ha utasként választanom kellene, hogy napi szinten mondjuk a bécsi 43-assal vagy a miskolci 1-essel szeretnék munkába járni, mindenképp Miskolcot választanám. Persze nyilván könnyű úgy jó villamosközlekedést csinálni, hogy egyetlen vonal van, amit EU-s pénzből sikerült faltól-falig felújítani és tágabban szemlélve, közlekedési hálózatilag nézve itt sokkal jobb és szervezettebb minden.

 

 

A Dornbacher Strasse megálló elég látványos, ugyanis a városi beépítettség ellenére van itt egy szőlődomb.

 

Egyértelmű, hogy vártunk itt egy E1-est is. Azt még hozzáfűzném a típushoz, hogy amit évekig lehetett olvasni itt-ott, hogy Miskolcon mennyire nem tartják karban az E1-eseket és milyen koszosak, bezzeg Bécs, én nem tapasztaltam, semmivel sem találtam jobb állapotúaknak az itteni kocsikat.

A 43-as útközben elhalad a dornbachi végállomás mellett, ahol ekkor még a 10-es és a 44-es fordult. Azóta a 2-es és 44-es végállomását felcserélték.

 

A fotózást a belső végállomáson, a Schottentornál fejeztük be.

A Ring túloldalán pedig az utolsó kép is elkészült. A Ringen belüli belvárosban sosem járt villamos, közösségi közlekedés szempontjából csak metróval és az 1A, 2A és 3A-s buszokkal közelíthető meg.

Kis utazgatás, nézelődés után megkezdtük hosszú utunkat Miskolc felé, és valamivel éjfél után haza is értünk.

Főoldal