Vakáció bérlet
(I. rész)

2015 nyarán új akcióval állt elő a MÁV: diákok számára 30, 60 és 90 napos, úgynevezett Vakáció bérletet hozott forgalomba, mellyel viszonylag normális áron korlátlanul lehetett vonatozni a MÁV teljes hálózatán, valamint gyorsvonati pótjegyet sem kellett váltani. Kihasználva az utolsó nyári szünetemet, beruháztam egy 60 naposra és utazgattam kicsit.

Az első helyszín Szerencs: a 149-es vezérlő csak személykocsiként volt a nyíregyházi vonatban, a V43-ast nehéz lett volna vezérelni belőle. A háttérben és jobbra az abaújszántói csatlakozás látható.

Rám meglepetésként hatott, hogy Tokaj felé csuklós ment, valószínűleg pótlásról lehetett szó. Ki is futottam a 37-es úthoz, hogy elölről is lefotózhassam.

Befutott a nyíregyi vonat, az utasok átszállhattak a Sátoraljaújhelyről érkező és Miskolcra továbbmenő vonatra.

Kicsit elnéztem a hátsó vágányokhoz is, a teherkocsik takarásában más érdekességek is akadtak. Ez a két Bz nem igazán tartozott közéjük.

Ellenben a 020-as Gigant…

… és az AWT magánvasút 740-ese már inkább elérte az ingerküszöböt.

Úgy döntöttem, elugrok Nyíregyházára is. Bár az időjárás nem igazán tette lehetővé a fotózást, egy Solarist a Csaló közben, és a belvárosban kiállított Bvill 812-es villamoskocsit azért meglőttem.

Ismét Szerencs, de már egy másik alkalommal. Öcsémmel kedvünk szottyant egy kis dízelezésre, ezért Sátoraljaújhely felé vettük az irányt, nem számoltunk azzal, hogy komoly késés és várakozás lesz a vége.

De végül csak elértünk Újhelybe. A Szergejre tekintve talán meg is érte.

Visszafelé Sárospatakon várni kellett a szembejövő vonatra, ezért leugrottunk fotózni a buszvégre, ahol igazi Ikarus nagyüzem volt.

Ráadásul a vonatunkat is classic Csörgő húzta. Igazi ’90-es évekbeli hangulat, mint gyerekoromban, amikor rendszeresen utaztunk a környékre rokonokhoz és kirándulni.

A következő út Ózdra vezetett, ekkoriban épp kazincbarcikai átszállással. Odáig villannyal, onnan Bz-vel.

A belvárosban rögtön fel is szálltam egy helyi járatra, amivel a Bibó utcai végállomásig utaztam. Az elmúlt években az ózdi helyi közlekedésben komoly teljesítménycsökkentés volt, ma már csak mutatóban vannak helyi járatok. Persze a többi kisvároshoz hasonlóan annyi viszonylat van, mint egy komolyabb megyeszékhelyen, viszont mind csak napi egy-két indulással, és egymástól sokszor csak egy-két megállóban különböznek. Sose fogom megérteni, hogy mi értelme az ilyen átláthatatlan, katyvasz menetrendeknek.

A délutáni csúcs végeztével a csuklósok kiálltak az autóbuszállomáson lévő tárolóra, az aznap még hátralévő néhány járattal már a szóló kocsik is megbirkóztak.

A helyközi közlekedés még tartja magát, sőt fejlődik is, vészesen fogynak az Ikarusok.

Egy nagy ugrással a fővárosban, a Keleti pu.-nál termünk. Ezt az ugrást a ’80-as években még közvetlen vonattal is megtehettük volna, és az akkoriban megérkező utast is hasonló buszok fogadták, mint amikhez nekem volt szerencsém, 2015-ben. Én örültem neki, az átlagos utazó kevésbé.

Jó állapotú busz, jókedvű sofőrrel.

Következő oldal

Főoldal