A B D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
C
|
Caius Julius Caesar: |
Az egyik talán legismertebb történelmi
személyiség. I.e 60-ban létrehozza az első triumvirátust. 59-ben consul,
58-47-ig Galliában, melyet teljesen meghódít proconsul. Ez idő alatt kétszer
vezet hadat Brittaniába. i.e. 48-tól megint consul. 49-től 46-ig Pompeiussal, és híveivel
háborúzik. Pompeiust 48-ban Pharszalosznál legyőzi. Ettől fogva a kezében összpontosul
minden hatalom. A követlező négy évben hadat vezet Ázsiába, Egyiptomba,
afrikába. A köztársaság valamennyi tisztségét viseli, egészen i.e. 44-es
meggyilkolásáig. |
|
Caesarion: |
Caesar és Klepátra állítolagos fia.
Octavianus i.e. 31-ben megölette. |
|
Caius Caesar Caligula: |
Teljes neve: Caius Caesar Augustus
Germanicus. A Caligula név kiscsizmát jelent, és akkor ragadt rá, amikor kis
gyermek korában apja, Germanicus a rajnai légiókhoz magával vitte, a kis
saruiról a katonák így nevezték, és ez rajta is maradt. Római császár 37-től 41-ig. Egy súlyos
betegség után vérengző lett, állatokkal tépetett szét embereket. Végül egy Cherea nevű tiszt megölte. |
|
caliga: |
Szegekkel kivert talpú katonai
bakancs, amit az isz. II. századra kezdtek felváltani a zártabb lábbelik.
|
|
canabae: |
Az állandó, vagy félig állandó római
katonai táborok körül spontán módon kialakuló polgári település. |
|
capite censi: |
Jelentése: Fej szerint becsültek. Azokat
takarja, akik nem rendelkeztek elég vagyonnal a saját maguk
felfegyverezésére. Ezért ők a vagyoni összeírásokon csak számokként jelentek
meg. Marius szeretett toborozni közülük. A hivatásos hadsereg személyi
állomány nagy részben rajtuk alapult. |
|
capitolium: |
Eredetileg Róma hét dombjának egyike,
amelyen a kulturális és politikai élet épületei álltak. Később több római
város is épített ilyen funkciójú, és nevű városrészt. |
|
Caracalla: |
Római császár 211-től 217-ig. Megölette öccsét, hogy egyedül
uralkodhasson. 212-ben kiadja a Constitucio Anatoniát, mellyel a birodalom
minden polgárának megadja a római polgárjogot. Egy testőrtisztje ölte meg. |
|
Caius Cassius Longinus: |
Caesar egyik gyilkosa, a Philippi
csata egyik vezére. Miután azt a téves hírt kapta, hogy a csatában Brutust
megverték, a kardjába dőlt. |
|
castrum: |
Eredetileg a római katonák menettábor,
később így hívták az állandó táborokat is. |
|
cassus belli: |
Olyan háborús ok, ami általában különbözik
a háború valós okától, de jó és kényelmes rá hivatkozva megindítani az
agressziót. |
|
Marcus Porcius Cato: |
Hogy megkülönböztessék a hason nevű
fiától a Censorius, azaz Öreg melléknevet biggyesztették a nevéhez. Arról
vált híressé, hogy bármilyen témában szólalt fel a szenátusban, a szónoklatát
azzal fejezte be: Ceterum cenesao Chartaginem delendam esse. (Egyébiránt az a
véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani.) |
|
Marcus Porcius Cato: |
Minov, azaz az Ifjabb. Caesar
politikai ellenfele, szenátor párti politikus. Scipio Thapsus melletti
veresége után Utica városában öngyilkos lett. |
|
Cenomanus: |
Itáliai gall törzs. |
|
censor: |
Másfél évre választott tisztségviselő.
Feladatuk volt, hogy vagyoni osztályokba sorolják Róma polgárait,
összeállítsák a szenátus névjegyzékét, az állam nevében szerződést kötöttek
magán vállalkozókkal, felügyeltek a nép erkölcseire. |
|
census: |
A római polgárok vagyoni osztályok
szerinti besorolása. |
|
centuria: |
A római hadsereg adminisztratív
alapegysége. Létszáma 80 fő. |
|
centurio: |
A centuria parancsnoka. |
|
cezaropapizmus: |
Olyan kormányzati rendszer, ahol
ugyanaz a személy gyakorolja a legfőbb világi, és vallási hatalmat. |
|
circumcelliones: |
Latin jelentése Körbenyúzottak. A 4.
és 5. század során Észak-Afrikában a rabszolgák, és legalacsonyabb szinten
lévő szabadok mozgalmát hívták így. |
|
circus: |
Görög mintára, a rómaiak által
épített, ellipszis alakú versenypálya, amit főként kocsiversenyekre
versenyekre építetek. A legismertebben, a Circus Maximusban eredetileg
150000, később 385000 ember szórakozhatott. Az utolsó kocsiverseny 549-ben
tartották benne, tehát majd 100 évvel Róma bukás után. |
|
cívis: |
Polgárjoggal rendelkező személy az
ókori Rómában. |
|
civitas romana: |
Római polgárjog. |
|
Claudius: |
Római császár 41-től 47-ig. Caligula
utóda. Befolyásolható, gyenge uralkodó volt, akit feleségei befolyásoltak.
Második felesége Agrippina megmérgezte, hogy fiának Nérónak megszerezze a
trónt. |
|
cliens: |
Egy római nemzetség alávetett,
közrendű tagja. |
|
cohors: |
Három manipulus összevonásából
létrehozott erős, mozgékony, zárt harci alakzat. Scipio Africanus a II. pun
háború során Hispániában fejlesztette ki, de Marius vezette be véglegesen. A
hivatásos hadsereg harcászati alapegysége. |
|
cohors equitata: |
Gyalogságból és lovasságól álló vegyes
cohors. |
|
collegalitás: |
Egy tisztséget egy időben ketten láttak
el, így ellenőrizve egymást, és megakadályozva a hatalmi túlkapásokat. |
|
colonatus: |
Az ókori Rómában, a császárság kései
időszakában lévő földbirtoklási rend, amely a parasztot földhöz kötötte, és a
termés egyharmad részét elvette bérleti díj gyanánt. A jobbágyrendszer
előfutára. |
|
colonia: |
Római vagy velük szövetséges városok
polgárainak a városon kívül fekvő települése, a hozzá tartozó földterülettel
együtt. Nagy szerepük volt a hatalmi terjeszkedésben. |
|
colonus: |
Telepes, a colonia lakója. |
|
comita centuriata: |
A vagyoni helyzetük szerint azonos
osztályba sorolt római polgárok népgyűlése.
|
|
comita curiata: |
A nemzettségek férfi tagjainak
gyűlése. |
|
comitatenses: |
A császárkor végén, közvetlenül a
császár vagy a császári parancsnokok alárendeltségébe tartozó, harcoló
menetseregek elnevezése. |
|
comita tributa: |
A római polgárok lakókörzet, azaz
tribusok szerint összehívott gyűlése. Hortensius dictator i.e. 287-ben ezekre
a gyűlésekre ruházza át a törvényhozói jogkört. |
|
Constantinus: |
Más néven Nagy Constantin. 306-ban
lett Róma egyik császára, majd társait egyenként legyőzve, az egyedüli ura.
Áthelyezte a főváros Bizáncba. A város róla kapta a Konstantinápoly nevet.
313-ban elismeri a kereszténységet, 325-ben pedig megszervezi az első
keresztény zsinatot Nicaeában. 337-ben halt meg. |
|
Consualia: |
Consus isten ünnepe. Ő őrködött a
gabona augusztusi betakarítása, és a decemberi elvermelése fölött. |
|
consul: |
A köztársasági Rómában, békeidőben a
legfőbb polgári hatalom, háború esetén pedig a hadsereg fővezérei. A
tisztséget mindig ketten töltötték be, akik közül az egyik ie. 367-től
plebeljus. |
|
contubernium: |
Az egy sátorban lakó és étkező katonák
8 fős raja. |
|
cornicularius: |
Az egységparancsnok, vagy a tartományi
helytartó törzsénél szolgáló hivatalnok katona. |
|
corvus: |
Jelentése: holló. Az első pun háború
során kifejlesztett római csapóhíd, amelyen keresztül a pun gályákat
lerohanták. |
|
Marcus Licinius Crassus: |
Római politikus és hadvezér. i.e.
71-ben legyőzte Spartacust, majd 70-ben consul. I.e. 60-tól tagja volt az
első triumvirátusnak. I.e. 53-ban a parthusok elleni háborúban a Carrhae-i
csatában vereséget szenvedett, és maga is elesett. |
|
cuneus: |
Egyes lovas egységek elnevezése a késő
császárkori seregben. |
|
curator: |
Magas szenátori cím az ókori Rómában,
a principatus alatt az adminisztráció tisztviselője. |
|
curia: |
Tíz rokon nemzetség közössége. |
|
császárkultusz: |
Az ókori Rómában a császároknak
istenként való tiszteletén alapuló vallás. Már Julius Caesar alatt is kezdett
elterjedni. |
|
cserépszavazás: |
Az Athéni demokrácia alapvető
intézménye, amit Kleiszthenész állított fel i.e. 508-507-ben. A nagy
befolyásra, hatalomra szert tett politikusokat a cserépszavazás eredménye
szerint száműzhették, ha legalább 6000 polgár részt vett a népgyűlésen.
Egyszer minden nagyobb hatalomhoz jutott személy sorra került. |