Gazdasági managment római városokra

Alapban tudni kell azt, hogy a kiadásokban a városok a népesség arányában vesznek részt, ezért könnyen előfordulhat, hogy főleg a nagy városok mínuszban vannak. Ezzel önmagában nem kell törődni, mert csak a kör végi jelentés számít, hogy ott pluszban, vagy mínuszban vagy-e. De még ezt a +/- dolgot is befolyásolja, hogy éppen mennyit építettél, képeztél az adott körben. De akkor is ez a körvégi jelentés a gazdasági élet alapja. A városok fő gondja a lázongás. Szintlépés előtt ez megnő, és utána, ha felhúztad az új kormányzati épületet, akkor leesik.

Sokan csinálják azt, hogy vagy drága pénzen teletömik helyőrséggel a várost, vagy kilépnek, hagyják fellázadni, és visszafoglalva népirtást rendeznek, amivel ideiglenesen feltöltik a kincstárat. Szerintem mindkettő rossz megoldás. Az első azért, mert drága, a második meg azért, mert visszavet a fejlődésben. Méghozzá elég jelentősen, és bukod a hosszú távú hasznot. Magasabb szint jobb katonai egységeket, hajókat, gazdasági épületeket, erősebb városfalat jelent. Arról nem is szólva, hogy a fellázított várost, amíg vissza nem foglalod, nem tejel neked, de mivel lázadó várossal nem kereskedhetsz, ezért azoknak a városoknak is esik a bevétele, amelyek ezzel kereskednek. Itt jegyezném meg, hogy a kereskedelmi bevételt erősen befolyásolják a városok közti utakon álló ellenséges, lázadó seregek. Ezeket ne hagyjátok ott állni.

Célszerű hosszabb távban gondolkodni. Én a lázadásnál ügyelek arra, hogy inkább leveszem az adót, és azt az 1-2-3 kört kibekkelem kevesebb jövedelemmel, de utána új lehetőségeim vannak egy nagyobb, jobb, erősebb városban. Ha kell, akár naponta rendezek játékot, csak ne lázadjak fel. Az én helyőrségeimben alig vannak egységek, csak amennyi feltétlenül kell. Ezzel sokat spórolok, kb kispórolom azt, amennyivel kevesebb jön be az adóval. A hasznom a város fejlődése.

Előfordulhat az is, hogy láthatólag minden ok nélkül megnő a nyugtalanság a városban, és a közbiztonság leesik. Ilyenkor gondolni kell arra, hogy kém lehet a városban. Vagy kémek. Elég nagy nyugtalanságot, és közbiztonságromlást tudnak okozni. Célszerű tartani a városokban kémet, mert így hamarabb lelepleződik. A kém mellé tartanunk kell egy orvgyilkost is, hogy az észrevétel utána kémet likvidálhassa. Ez is a gazdasági managmenthez tartozik. Ha viszont nekünk van 2-3 jópofa kémünk, és pár keménytökű orvgyilkos, mi hasonló jóval kedveskedhetünk ellenlábasunknak. Csak arra figyeljünk, hogy lehetőleg a népességnövelő épületeit ne bántsuk, csak ami hangulatfokozó, és a hadi épületeit, hogy a lázongásokban amortizálódó csapatait ne tudja újra képezni. A lakosságnövelőket azért ne bántsuk, hogy a népesség növekedésével nagyobb legyen a lázadás esélye. Lehetőleg kis helyőrségű városokat nézzünk ki, és ha lehet ne túl régi foglalást, hogy a kulturális szankció még sújtsa őt. Mondjuk ez elég tökölős játék, de aki szeretne packázni így az ellenfelével, annak hajrá. Szerintem 3 kém és vagy 8 orvgyilkos kell hozzá, hogy hatékony legyen.

Ha egy város eléri a legfelső szintet, akkor teljesen felhúzom az adót, és így egy idő után a szenny és a lakosság növekedés beáll nullára. Ebbe csak a fővárostól való távolság szól bele. Én úgy építek, hogy először mindig a hangulatjavító templomot húzom fel. A többi templommal nem foglalkozom. Utána az egyéb hangulatjavító épületet, majd a gazdasági épületet is. Gazdasági épületek közül mindig kikötőt először, ha van. Kikötő után fórum. Én azt hittem, hogy kamu miszerint megnövekszik az árúk fajtája. Nem kamu. Caralisnál figyeltem meg, hogy 2 árufajtával több lett egy ilyen fórumbővítés után. És ez meglátszott a település jövedelmén is. De ne felejtsük a közegészségügyi épületeket sem. Római várossal pestist kapni nagy szégyen.

Többen mondják, hogy nem szabad farmot építeni, mert túlzottan növeli a lakosságot, és kontrolálhatatlan lesz. Én viszont szeretem, ha gyorsan fejlődik. Arról nem is beszélve, hogy egy város ostromállóságát nem a falak mérete határozza meg, hanem a farm. Egy nagyobb farmú város több kajával bír, nehezebb kiéheztetni. Főleg akkor érdekes ez, ha váratlan támadás ér, és nincs egy-két-három körön belül olyan sereged, amivel felmenthetnéd, vagy van, de az lekötött mással. Szóval az épületépítésnél nálam a fent felsorolt sorrend a mérvadó. Van, amikor eltérek tőle, mert égető szükségem van valami katonai egységre, de ez a vezérelv, ehhez próbálok igazodni.

Fontos még a kormányzó személye is. Előfordul, hogy egy kormányzó inkább csökkenti a bevételét a városnak, mint növeli. Az ilyen maradjon a csatatéren. Ha viszont akár a legkisebb mértékben is növeli, akkor ott a helye. Inkább berakom őket a városokba, és a kapitányok vezessék a seregeket. Legalább ha valamelyik kitűnik, akkor örökbefogadással lesz egy új családtagom, akinek ha más nem is, de a katonai erényei jók lesznek. Ha egy város közelében zajlik a csata, ahol van családtag, akkor addig kiküldöm sereget vezetni. A kormányzó egyik személyiség jegye a korrupció. Ez azonban nem mindig negatív előjelű. Van, hogy bevételt hozz. Én különösebben nem szoktam foglakozni vele, csak azt nézem, hogy többet termel vele a város, vagy kevesebbet. Állítlag, ha cserélgetjük a városok között őket, akkor ez a korrupció csökken. Én még nem próbáltam.

Kb ennyi. Ha valami témakört kihagytam, jelezzétek a vendégkönyvben, és ha tudom, pótolom.