Róma város történelmi kronológiája

 

Ie.:

753:

Romulus a hagyomány szerint megalapítja Rómát.

 

509:

A hagyományok szerint ekkor űzik el a királyokat.

 

494:

A nép (először, de nem utoljára) kivonult a Mons Sacerre, azaz a Szent hegyre. A patríciusok ezért belegyeznek, hogy a köznépnek saját tisztségviselői legyenek, a néptribunusok.

 

445:

Törvényesnek ismerik el a plebeljus és a patrícius közötti házasságot. Ezzel az egyes társadalmi rétegek átjárhatóvá válnak.

 

396:

Bevezetik a zsoldot a seregben.

 

390 v. 387:

Brennus gall vezér feldúlja Rómát.

 

367:

Caius Licinius Stolo és Lucius Sextius Lateranus néptribunusok törvényei, amelyek a plebeljusok előtt megnyitják a consuli hivatalt, csökkentik az adóságokat, és maximalizálják az egyes családok által bérbe vehető állami földek nagyságát (kb. 1,25 négyzetkilóméter).

 

343 - 290:

A Samnis háborúk (3 darab), amelyek során Róma megveti a lábát Campaniában.

 

340 - 338:

A latin háború. Róma végleg a latin városok vezető hatalma lett.

 

312:

A plebeljusok előtt elérhető a szenátusi tagság.

 

287:

Hortensius dictator a törvényhozó jogkört teljesen átruházza a népgyűlésre, a comita tributára. A plebs polgárjogi küzdelmei lezárulnak.

 

280 - 272:

Róma és Pürrhosz háborúja. Pürrhoszt Tarentum, a dél-itáliai görög városok vezetője fogadta fel Róma ellen.

 

280:

Pürrhosz súlyos csatában megveri Hérakleia mellett Valerius Laevinius consul seregét.

 

279:

Pürrhosz Asculum mellett 2 napos, hasonlóan súlyos csatában legyőzi P. Sulpicius és P. Decius Mus consulok seregét. Az utóbbi elesett.

 

275:

Beneventum mellett Manius Curius consul vereséget mér Pürrhoszra.

 

272:

Tarentum megadja magát.

 

265:

Az etruszk Volsinii elfoglalásával Itália befejeződik Itália meghódítása.

 

264 - 241:

Az első Pun háború.

 

256:

Tengeri csata az Eknomosz hegyfoknál. A Marcus Atilius Regulus és Lucius Manlius Vulso consulok vezette rómaiak fölényes győzelmet aratnak, aminek következtében a rómaiak Regulus vezetésével Karthagó közelében partra szálltak.

 

255:

Élemezési gondok és a tél miatt a római flotta, és a sereg nagy része visszahajózott. A csekély ottmaradt haderővel Regulus vereséget szenvedett.

 

241:

Tengeri csata az Aegates szigeteknél. Róma Caius Lutatius Catulus vezetésével végleg megtöri Karthagó tengeri uralmát.

 

238:

A Szardíninán és Korzikán fellázadt karthagói helyőrség leverésével Róma elfoglalja a két szigetet.

 

229 - 228:

Az első illír háború, melynek során leverik az illír kalózokat az Adrián, és szövetségi rendszerük tagjaivá teszk Apollóniát, és más balkáni városokat.

 

 226:

Róma szerződést köt Haszdruballal, Hannibal sógorával, az ibériai pun területek urával, miszerint az Ebro folyó vonalát jelölik meg határnak, és elismerték a másik érdekszféráját.

 

225 - 222:

Gall – római háború. Mely során, az Alpokon inneni a gall törzsek végleg római függőség alá kerülnek.

 

225:

Aemilius Papus és Caius Attilius consulok a Telamon-hegyfok közelében bekerítik a gallokat, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk.

 

219:

Másodi illír háború.

 

219:

Hannibál, Ibéria új ura elfoglalja a Rómával szövetséges, de az Ebro folyó karthagói oldalán fekvő Saguntumot.

 

218 - 201:

Második pun háború.

 

218:

Hannibál átkel az Alpokon, és Trebiánál legyőzi a Sempronius Longus és Publius Cornelius Scipio (a későbbi Africanus apja) vezette római sereget.

 

217:

Hannibál a Trasimenus-tó mellett csapdába csalja Caius Flaminius consul seregét.

 

216:

Canne mellett megalázó vereséget mér Hannibál Aemilius Paulus és Terentius varró seregére

 

215 - 205:

Az első makedón háború.

 

214:

A szicíliai Szürakuszai városa Hannibálhoz pártol.

 

211:

Marcus Claudius Marcellus elfoglalja Szürakuszait, Arkhimédesz meghal.      

     

211:

Róma szövetkezik a görög aitólokkal Makedónia ellen.

 

209 - 206:

Publius Cornelius Scipio átveszi apja és nagybátyja halála után az ibériai sereg vezetését, és elfoglalja a félszigetet. 

 

207:

Claudius Nero csapdába ejti a Hannibál öccsét, Haszdrubalt, és 30.000 fős seregét Sena Galicia környékén. Maga Hasdrubal is elesik, így nem tud segítséget vinni bátyjának, akinek így végleg nem marad esélye Itáliában.

 

202:

Publius Cornelius Scipio Zamanál legyőzi Hannibált. Ezért megkapja az Africanus melléknevet.

 

200 - 196:

Másodi makedón háború.

 

197:

A künszkephalai ütközetben Titusz Quinctius Falminius vezetésével végleg megverik V. Philipposz makedón uralkodót.

 

196:

Az iszthmoszi játékokon Flaminius szabadnak nyílvánítja a görög városokat.

 

192 - 188:

A III: Antiokhosz, szeleukida uralkodó ellen vívott háború.

 

190:

A magnésziai csata, amely során Lucius Cornelius Scipio legyőzte III. Antiokhoszt, amiért megkapja az Asiaticus mellénevet. Testvére, a Hannibált legyőző Africanus csak alvezér volt. Míg a szeleukida szolgálatban álló Hannibál egy flottát vezényelt. Így nem találkozhattak újra a harcmezőn.

 

188:

Az apameiai béke III. Antiokhosszal.

 

183:

Hannibál és Scipio Africanus halála.

 

171 - 167:

Harmadik makedón háború.

 

168:

Püdnai csata, amelyet a rómaiak Aemilius Paulus vezetésével megnyertek. A makedón uralkodót, Perszeuszt később elfogták, és egy római börtönben halt meg.

 

149 - 146:

Harmadik pun háború. Publius Cornelius Scipio Aemilianus A püdnai győző, fia, a Scipiok adoptált fia beveszi, és lerombolja Karhagó városát. Ezért az Africanus Minor melléknevet kapja.

 

148:

Makedónia római provincia.

 

146:

Lucius Mummius consul lerombolja Korinthoszt.

 

133:

A Pergamóni királyságot III. Attalosz halálakor Rómára hagyja. Megalakul belőle Asia provincia.

 

111 - 105:

Háború Joghurta, Numidia királya ellen.

 

105:

Arausiónál a cimberek és a teutonok megsemmisítik a római sereget.

 

102:

Marius legyőzi a teutonokat Aquae Sextiaenál.

 

101:

Marius és Catullus legyőzi a cimbereket.

 

91 - 89:

A szövetséges háború, amelynek következtében minden itáliai város megkapja a római polgárjogot.

 

88:

Sulla légiói élén Róma ellen vonul.

 

88 - 84:

Az első mithridatészi háború.

 

83 - 82:

Sulla győz a polgárháborúban.

 

83 - 81:

Második mithridatészi háború.

 

74 - 64:

Harmadik mithridatészi háború.

 

73 - 71:

Sapratcus-féle rabszolgafelkelés.

 

58 - 51:

Caesar galliai hadjáratai.

 

55:

Caesar első britanniai hadjárata.

 

54:

Caesar második britanniai hadjárata.

 

53:

Crassus Carrhaenál csatát veszít a parthusok ellen, amiben ő maga is elesik.

 

52:

A Vercingetorix vezette gall felkelés.

 

49 - 45:

Polgárháboró Caesar és Pompeius között.

 

44:

Caesart Brutus és Cassius vezetésével meggyilkolják.

 

44 - 31:

Polgárháború a Caesar ellen összeesküvők és a második triumvirátus, majd a triumvirátus tagjai között.

 

31:

 Octavianus legyőzi az atiumi tengeri ütközetben Marcus Antóniust. Ezután felveszi az Augustus nevet.

 

27:

Augustus principátusa.

 

16 - 15:

Az alpesi törzsek leverése.

 

12 - 7:

Pannónia és Germánia meghódítása. 

 

Isz.:

6 - 9:

Lázadás Pannóniában.

 

9:

Lázadás Germániában Ariminius, a teutoborgi erdőben tőrbe csalja és lemészárolják Quinctilius Varust a XVII. XVIII. és XIX. Légióval együtt.

 

14:

Augustus halála.

 

14 - 37:

Tiberius principatusa.

 

14 - 16:

Háború Ariminius ellen.

 

37 - 41:

Gaius Caligula principatusa.

 

41 - 54:

Claudius principatusa.

 

43:

Britannia megszállása.

 

54 - 68:

Nero principatusa.

 

55 - 64:

Háború Parthiával Armeniáért.

 

60 - 61:

Boudicca felkelése Britanniában.

 

66 - 74:

Zsidó felkelés.

 

68 - 69:

Polgárháború, amely során Vespasianus megszerzi a győzelmet Galba, Otho és Vitellius ellenében.

 

70 - 79:

Vespasianus principatusa.

 

70:

Elesik Jeruzsálem.

 

73 - 74:

A zsidó Masada ostroma.

 

79 - 81:

Titus principatusa.

 

81 - 96:

Domitianus principatusa.

 

85 - 89:

Háború Decebal dák király ellen.

 

96 - 98:

Nerva principatusa.

 

98 - 117:

Traianus principatusa.

 

101 - 102:

Traianus első dák hadjárata.

 

105 - 106:

Traianus második dák hadjárata.

 

113 - 117:

Traianus parthusok elleni háborúja.

 

117 - 138:

Hadrianus principatusa.

 

122:

Britanniában megkezdődik Hadrianus falának építése.

 

131 - 135:

Bar Kohba felkelése Júdeában.

 

 138 - 131:

Antonius Pius principatusa.

 

140 - 143:

Antonius falának építése Britanniában.

 

161 - 180:

Marcus Aurelius uralkodása.

 

162 - 166:

Marcus Aurelius társuralkodója, Lucius Verus legyőzi a perzsákat.

 

167 - 180:

Háború a Duna menti germánokkal.

 

180 - 192:

Commodus uralkodása.

 

193 - 197:

Polgárháború.

 

197 - 208:

Septimus Serverus uralkodása. A pannóniai légiók segítségével jut hatalomra.

 

208 - 211:

Polgárháború..

 

211 - 217:

Caracalla uralkodása.

 

217 - 222:

Caraclla meggyilkolás utáni polgárháború.

 

222 - 235:

Alexander Serverus uralkodása.

 

235 - 238:

Maximus Thrax uralkodása. Meggyilkolják.

 

238 - 244:

Gordianus uralkodása. Meggyilkolják.

 

244 - 249:

Philippus Arabs uralkodása.  Utóda csatában megöli.

 

249 - 251:

Decius uralma. A gótok legyőzik és megölik a Fórum Treboniin.

 

251 - 253:

Polgárháború.

 

253 - 260:

Valerianus uralma. A parthusok elfogják.

 

260 - 268:

Gallienus uralma. Meggyilkolják.

 

268 - 270:

Claudius „Gothicus” uralma. Kivételesen segítség nélkül hal meg.

 

270 - 275:

Aurelianus uralkodása. Leveri a palmyrai Zenóbia királynő lázadását, de később saját tisztjei megölik.

 

275 - 276:

Tacitus uralkodása.

 

276 - 282:

Probus uralkodása. Meggyilkolják.

 

284 - 305:

Diocletianus uralkodása. Bevezeti a tetrachia rendszerét,  formálisan nyugat és keleti részre osztják a birodalmat. Mindkét felében egy Augustus és egy Caesar uralkodik. Visszavonul az uralkodástól. Rendszere nem sokkal éli túl.

 

306:

Constantius a Nyugat augustusa meghal Yorkban. A hadsereg császárrá kiáltja ki fiát, Constantinust.

 

312:

A Róma melletti Milvius-hídnál legyőzi ellenfelét, Maxentiust, így ő a Nyugat császára.

 

324 - 337:

Constantinus a teljes birodalom császára. Elismeri a kereszténységet.

 

337 - 360:

Háború Perzsiával.

 

357:

Julianus Apostata a Nyugat császára Strasbourg mellett legyőzi az alemanokat. Utálta a kereszténységet, de az általa kitalált, napimádásos kultusza nem terjedt el.

 

363:

Julianus perzsiai hadjárata.

 

394:

Theodosius győzelmet arat a Frigidus folyó melletti csatában.

 

410:

Az Alarik vezette gót segédcsapatok kifosztják Rómát.

 

429:

A Vandálok lerohanják Africát

.

451:

Aetius Catalaunumnál megállítja Attilát, és a hunjait.

 

469 - 478:

A vizigótok lerohanják Hispánát.

 

475 - 476:

Romulus Augustulus a Nyugat utolsó császára. Vele bezárul a kör, mikor Odoacer herul vezér elfoglalja Rómát, és megfosztja trónjától. A Római Birodalom nincs többé. . .