Hogyan kapnak nevet a növények

Az élőlények elnevezési rendszerének alapját a svéd botanikus Carl van Linné dolgozta ki 1753 körül. (Nevét írják még Carolus Linnaeus-ként is, ami latinizált formája nevének.)
A Linné által kidolgozott rendszert binomiális osztályozó rendszernek nevezik. Az adott élőlény neve két részből áll: a fajtamegjelölésből és a fajnévből. Mindkét része görög vagy latin nyelvi alapokra épül.
Linné idejében az ismert kaktuszfajok száma 22 darab volt, így kielégítő volt rendszerezése. Manapság is a Linné féle osztályozási rendszert használják, de az ismert élő- és kihalt lények száma, köszönhetően a kutatásoknak mérhetetlenül megnőtt. Ezért a binomiális rendszert kibővítették változat és/vagy alak leíró nevekkel. A változat neveket (jelzése var. vagy v.) árnyalatnyi különbségek jelzésére használják, míg az alak (forma) neveket (jelzése fa. vagy f.) a kisebb különbségek vagy egyetlen dologban való eltérés jelzésére használják, például más élőhelyről való származás. (Pl. Notocactus ottonis var. paraguayensis fa. Yhaguy Guazu: a fajta neve Notocactus, a faj neve ottonis, a változat paraguayensis és pillanatnyilag egy Yhaguy Guazu alakváltozattal állunk szemben. Lefordítva saját nyelvünkre: Notocactus ottonis a Paraguay-i Yhaguy Guazu-ból).
A növények nevének írásakor a nemzetséget nagy kezdőbetűvel kell írni. További említésekor a rövidítésének első betűje nagy: Weingartia nemzetségről beszélve, például a Weingartia neocumingii, további említésekor W. neocumingii.
Mindemellett, amit az egyik ember ilyen vagy olyan változatként definiál, másik ember másik változatként definiálhatja. Ezért a legfontosabb a származási hely szerinti osztályozás: Notocactus e.g. Notocactus uebelmannianus fa. pleiocephalus & Notocactus pleiocephalus. Mindkét név azonos növényé, de az első szőrszálhasogató módon, az utóbbi kissé lazábban nevezi meg. A lazább megnevezésekkel a hasonló növényeknek egy nevet adnak, a szőrszálhasogatók a különbözően kinéző növényeknek külön-külön névvel látnak el. Így nincs univerzálisan elfogadott meghatározás, hogy miből áll a nemzetség, faj, változat vagy alak azt a leíró "lazasága" határozza meg.
Az anomáliák kompromisszumos megoldására példa, hogy az IOS a Notocactus nemzetséghez hozzávette a Parodia nemzetséget, letörve a túlbuzgó osztályozók kedvét, akik az árnyalatnyi különbségeket mutató növényeket külön nevekkel látták el.

Végül is a növények elnevezésének legkézenfekvőbb ötlete, hogy úgy nevezzük el őket, ahogy kinéznek. A nevüket latinul írjuk egy latin vagy görög szótár segítségével fejtve meg teljes nevüket. Például a Notocactus a görög notos - jelentése dél - és a kaktos - jelentése vajon mi lehet... - szavakból állnak.
A fajok nevénél gyakran a teljes növény vagy csak egy részének alakját írják le. Például Notocactus nigrispinus: nigri - jelentése fekete -, spinus - jelentése tövis, tüske, azaz feketetüskéjű notokaktusz. (Megjegyzés: a nigri gyakran jelenti azt is, hogy sötétebb a megszokottnál.)
Ezek után a név végén egy ragozásnak tűnő dolgot fogunk észrevenni:
-ensis, -ense: jelzi a feltalálási helyét.
-ii, -i: jelzi a megtalálója nevét Pl. Notocactus horstii: Leopoldo Horstii találta és jegyezte föl ezt a notokaktuszt először.
-ianus, -anus: egy nagytiszteletű ember nevének ajánlva Pl. Notocactus ritterianus: Friedrich Ritternek ajánlva.

Ki adja a növények nevét

A kaktuszirodalmat nézve gyakran találkozunk a növények neve után személyek nevével Pl. Notocactus uebelmannianus Buining. Ez a név jelzi, hogy a növényt először Albert F. H. Buining írta le. Néha kiegészítőnév jelenik meg Pl. Notocactus orthacanthus (Link et Otto) Van Vliet, ami jelzi, hogy először két Link és Otto írta le, később Van Vliet ellenőrizte. Ebben a konkrét esetben a növényt Link és Otto 1827-ben Echinocactus orthacanthus Link et Otto-ként definiálta, amikor az összes népszerű gömbkaktuszt Echinocactus-nak hívtak. Később, 1954-ben Herter átsorolta a Malacocarpus fajtába, majd valamivel később, 1970-ben Van Vliet Notocactus orthacanthus fajtába, a Malacocarpus-okat a Notocactus-ok egyik alágának tekintve. Tehát látható, hogy az eredeti és a legutóbbi elnevezők által adott név maradt fenn.

Kiegészítések a nevek után

A nevek után a növények kinézetére utaló kiegészítést szoktak tenni.

Abbreviation of "". The rank of a plant. When used as stat. nova. or comb. et stat.
nova. indicates that the plants name has been changed to a different rank. e.g. When Norbert
Gerloff reduced N. eremiticus to a variety of concinnus he gave the following: Notocactus
concinnus (Monville) Berger ex Backeberg var. eremiticus (Ritter) Gerloff comb. et stat.
nov., indicating that Ritter had given the original name as one rank (species) and Gerloff had
given the new name at a different rank (variety).
Syn, Synonym
Another name under which a plant can also be found. This is usually because the plant has been
moved into a different genus. e.g. Eriocactus claviceps & Notocactus claviceps are
synonyms of the same plant. And sometimes this is because some people regard a plant as a
separate species and others regard it to be only a variety or form. e.g. Notocactus
uebelmannianus fa. pleiocephalus & Notocactus pleiocephalus are synonyms.
x
Used to indicate a hybrid plant. This can used in two ways:
e.g. Notocactus herteri x uebelmannianus

This form indicates this plant is a hybrid between Notocactus herteri and N. uebelmannianus.
The convention is that the female parent plant is listed first followed by the male. Which in this
case means the seed was set on plant of N. herteri which was pollenated by N.
uebelmannianus.

e.g. Turbinicarpus x mombergeri

This is the form used for naturally occurring hybrids, in this case between T. laui and T.
pseudopectinatus.