Növénytan

Bibe (stigma: latin)

A virágos növények termőtájának, a termőlevelek által alkotott termő alsó, üreges része a magház (ovarium), a felfelé levő, elkeskenyedő része a bibeszál (stylus), csúcsi része a bibe. Néha hiányzik a bibeszál. A bibe egyébként szerves egészet alkot a bibeszállal. Felületén ún. bibeszemölcsök találhatók, ezek cukros váladékára hajtanak tömlőt a virágpor szemecskék (pollen) a bibe stigmatoid szövetébe.

Gracilis (latin)

Keskeny, vékony, finom, karcsú, sudár (rosszallóan: sovány, cingár, szűk, szegény, nyomorult), a növény felépítésére, esetleg szervei jellegére utalva.

Officinalis (latin)

Műhelyi, gyári, tenyésztő helyi, gyógyerejű, gyógyító hatású, gyógyszertári növény. Ilyen eredetre és hatásra utaló tulajdonság megnevezése.

Taxon (görög)

Biológiai rendszertani kategória. Általános fogalom rendszertani rangmegjelölés nélkül, tehát a növény- és állatrendszertani kategóriák bármelyikét jelentheti. (PI. alfaj, faj, nemzetség, stb. ill. ennek nevesített formái, pl. Cactaceae, Mammillaria stb.)

Tenyészcsúcs (apikalis v. csúcsmerisztéma: részben görög-latin)

Az elsődleges osztódó szöveteknek (merisztéma) a hajtás tengelyének csúcsán elhelyezkedő típusa, lényegében ősmerisztéma. Sejtjeinek nagy sejtmagvai vannak, aktív időszakukban nincs bennük táplálékzárvány (pl. keményítő), a színtestek (plasztisz) csak proplasztisz (előplasztisz) formájában vannak jelen. Viszonylagosan differenciálatlanok. Erős anyagcsere-aktivitásuk van. A merisztémákból jönnek létre a végleges, specializált (differenciált) sejtek ill. szövetek, mint alap-, takaró-, szállító- stb. szövetek.