Sokak számára a kaktusz egyet jelent a sivatag víz és állati élet nélküli köves, sziklás talajba kapaszkodó szívós túlélőjével. A valóságban azonban a kaktuszok talajában megtalálható valamennyi kis humusz, mivel a tökéletesen élettelen látszó területeken is járnak állatok. Legelő vagy préda után vándorló négylábúak, átrepülő madarak, rovarok akik ürülék nyomaikat szertehagyják. Hangyák, akik saját élelmezésükre gombákat termesztenek a föld alatti járataikba becipelt növénymaradékokon.
Ezek az apró élet foltok talán nem is azonnal, hanem csak 40..50 év múltán humusszá alakulnak, életteret nyújtva a növényeknek. A sivatagi vidékeken az év jelentős részén nem hullik csapadék, de minden évben, évtizedben van egy nagyon rövid intenzív csapadékkal járó időszak. Ilyenkor az élettelennek látszó táj szinte azonnal alatt átalakul. A forró felszín alatt rajtra készen állnak a növények, hogy a nedvesség első cseppjeire kinőjenek és virágozzanak, gondoskodva a következő nemzedékről.
A gyökerek növekedésnek indulnak, új tápanyag forrás után kutatva savakat választanak ki, amivel feloldják a humuszfoltok tápanyagait és a víz segítségével felszívják, elraktározzák a hosszú száraz időkre.

Tehát a kaktuszok sem tápanyag és víz nélkül élnek, mesterséges tartásukban sem lehet életben tartani őket enélkül. Az ültető közeg funkciója kettős: fizikailag megtartja a növényt a gyökerei segítségével és felvehető formában raktározza a tápanyagokat, azaz megőrzi a nedvességet.
A kereskedelemben kapható tőzeg alapú virágföldek nem alkalmasak a kaktuszoknak. Erről bővebben olvashatsz a beszerezhetőség-ben.

Lássuk hogy csinálják a nagyok! Szeretném bemutatni Attila bácsi 40 éves gyakorlati tapasztalatával összeállított talajkeverékét. Az ültető közeg kettős funkcióját alapvetően kétféle anyaggal valósítja meg: kőzetaprólék és humusz.
A kőzetaprólék lehet bazalt, pala vagy kőzúzalék, esetleg sóder vagy homok. Ezek keveréke is megfelelő, ha a szemcseméret 0.1 .. 3 mm közötti. (Kisebb szemcseméretnél a vízcseppek meg tudnak tapadni, vályogszerű lesz a föld, nagyobb szemcsék között túl gyorsan átszalad a víz.) Lásd még érdekességek, történetek:Különleges talaj töltőanyagok:.
A humuszt több alkotórészből állítja elő:

• Trágya
  • marhatrágya: általánosan használható 2..3 éves földdé érlelt állapotban
  • baromfi trágya (guano): magas foszfor tartalma miatt óvatosan, kis mennyiségben használható, virágzás serkentő hatása van
  • egyéb (ló, sertés, stb.) trágyák: nagy tápanyagtartalma van, érlelés és fertőtlenítés után nagyon kis százalékban használható
• Kerti, házi komposzt
  Konyhai növényi hulladékból, kerti növényi hulladékból készíthető; betegség- és kórokozómentes anyagok érlelő prizmája
• Lombföld
  A lombos erdőkben a fák alatti lehullott lombréteg talajtól számított kb. 10 cm vastag rétegét kitermelni, majd 2..3 évig érlelni. A bükknek nagy csersav tartalma miatt, a fűznek és a nyárfának egyéb alkotórészük káros hatása miatt nem felhasználható a hullott lombja.
  A lombhoz évente max. 2-szer gombaölőszerként 0.5%-os rézgálic vagy Zineb (az előírthez képest fele töménységben) gombaölőszer adható. Gyomirtót nem szabad adagolni! A lomföldet az érlelési időszakban 2..3-szor alaposan át kell forgatni.

Talajtakarónak bazaltzúzalékot használ. A szerepe a díszítésen kívül, hogy tájékoztat a talaj nedvesség tartalmáról: a szabadban hajnalban a talajtakaró kövek a talaj nedvessége miatt sötétebbek lesznek, ami jelzi, hogy az öntözés még ráér. Lásd még érdekességek, történetek: pH érték:

A recept:
40% vivő anyag (kőzetaprólék)
15% marhatrágya (földdé érett)
20% lombföld
5% baromfitrágya
20% komposzt

A szakácskönyvekben a receptek után mindig odaírják, ami itt is érvényes: a recept egyéni ízlés szerint módosítható.

Kapcsolatos téma az általános növényvédelemben.