... ,ha nem akarsz kaktuszfüggővé válni.

Első találkozás, ami minden esetben meghatározó élmény - avagy meglátni és megszeretni

A Somogyi dombvidék egyik völgyében, Dombóvártól észak-nyugatra fekszik egy kis falu, Várong. Itt lakik egy Budapestről elszármazott kaktuszgyűjtő, akihez bejelentés nélkül is be lehet kopogtatni, ha valakit érdekel az a több, mint hatezer kaktusz példány, melyeket gyűjteményében tart, szaporít.

Mesébe illően kezdődött 12 éves korában: az akkori időkben furcsa, bogaras embereken tartották a kaktusszal foglalkozókat. Nem gyereknek való dolognak tartották a szülők, hogy olyan embert látogasson meg fiuk, lányuk, aki naphosszat bíbelődik a szúrós növények között. Egy vasárnap délután, míg a zord szülők jó megérdemelt ebéd utáni csendespihenőjüket töltötték, kilopakodott a csepeli kis ház kapuján, és elment a kaktuszos bácsihoz. A sokféle formájú kaktusz között hallgatta az egy-egy példányhoz tartozó távoli országokról szóló kalandos történeteket. Örömmel vitte haza első, ajándékba kapott növényeit, amihez évek alatt továbbiakat gyűjtött.
Ma már a harmadik gyűjteményét ápolja. A helyszűke, költözések miatt kellett megválnia első két, igaz kisebb gyűjteményétől. Bár őszül a haja, nem felejtette el gyerekkorának élményeit jelentő látogatásokat, ő is minden látogatóját megajándékozza a vidám történeteken kívül egy-két kis kaktusszal, egy jövendő gyűjtemény alapjával.