A Somogyi dombvidék egyik völgyében, Dombóvártól észak-nyugatra fekszik egy kis falu, Várong. Itt lakik egy Budapestről elszármazott kaktuszgyűjtő, akihez bejelentés nélkül is be lehet kopogtatni, ha valakit érdekel az a több, mint hatezer kaktusz példány, melyeket gyűjteményében tart, szaporít.
Mesébe illően
kezdődött 12 éves korában: az akkori
időkben furcsa, bogaras embereken tartották a kaktusszal
foglalkozókat. Nem gyereknek való dolognak tartották
a szülők, hogy olyan embert látogasson meg
fiuk, lányuk, aki naphosszat bíbelődik a
szúrós növények között. Egy
vasárnap délután, míg a zord szülők
jó megérdemelt ebéd utáni csendespihenőjüket
töltötték, kilopakodott a csepeli kis ház
kapuján, és elment a kaktuszos bácsihoz.
A sokféle formájú kaktusz között
hallgatta az egy-egy példányhoz tartozó távoli
országokról szóló kalandos történeteket.
Örömmel vitte haza első, ajándékba
kapott növényeit, amihez évek alatt továbbiakat
gyűjtött.
Ma már a harmadik gyűjteményét ápolja.
A helyszűke, költözések miatt kellett megválnia
első két, igaz kisebb gyűjteményétől.
Bár őszül a haja, nem felejtette el gyerekkorának
élményeit jelentő látogatásokat,
ő is minden látogatóját megajándékozza
a vidám történeteken kívül egy-két
kis kaktusszal, egy jövendő gyűjtemény
alapjával.