1. Az információ. A kommunikáció információelméleti modellje (1.1)
Az információ fogalma, mennyisége és az adat fogalma Ismertesse a kommunikáció általános modelljét, mutassa be egy példán a folyamat elemeit a mindennapokban használt kommunikációs rendszerek világából merítve. Információs és kommunikációs technológiák: szöveg és képátalakítás, továbbítás. (Internet)
1. Témakör A kommunikáció
Az információ fogalma
Milyen kijelentéseket, üzeneteket tekinthetünk információnak?
Azokat, amelyek valamilyen új ismeretek hordoznak. Annak a közlésnek tehát, amely ismert eseményrıl számol be, nincs információs értéke. Minél váratlanabb az esemény, vagy minél kisebb a bekövetkezésének a valószínősége, annál nagyobb a róla szóló hírben foglalt információ mennyisége. Az információ megjelenési formái igen változatosak: lehet bármilyen érzékszervünkkel felfogható inger, szóbeli vagy írásbeli közlés stb.
Az adat fogalma
Az adat az információ megjelenési formája. Az információ vagy adat elemi egysége a bit. Ha egy állításról megtudjuk, hogy igaz vagy hamis, az 1 bit információnak felel meg. (A kettes számrendszerben csak két számjegy van: a 0 és az 1. Ezek a számjegyek éppen megfeleltethetık a hamis és az igaz állításoknak.) A számítástechnikában sokszor csak a valamilyen formában rögzített információt nevezik adatnak. Az információt nagyon sokféle módon lehet rögzíteni. (Tároló eszközök: memória, háttértárolók.) Információk és adatok mennyiségének mérése bájtban (KB, MB, GB) történik. Váltószámok : 1 Byte = 8 bit. 1kB= 1024 Byte…
Újabban: hogy ne legyen eltérés a hagyományos és számítástechnikában használt váltószámok között a kilo- ezerszeres, a mega- milliószoros váltószámot jelent itt is. Az 1024 szeres váltószámhoz a kibibájt (KiB), mebibájt(MeB), gibibájt(GiB) és tebibájt(TeB) elnevezéseket használjuk, ezek még nem terjedtek el Magyarországon.
A kommunikáció folyamata
Kommunikáció: Az információcsere folyamata egy közös jelrendszer segítségével
ADÓ
CSATORNA
VEVİ
kódolás
dekódolás
ZAJ
Az információ forrását adó-nak nevezzük. Üzenetét valamilyen jelkészlet jeleibıl állítja össze. A jelek továbbításához valamilyen információhordozóra van szükség, amely az ún. információs csatornában fog haladni egészen a címzetthez, a""vev-höz. A csatornában való szállításhoz a"jeleket"át kell"alakítani, kódolni kell A vevınek ezért a kapott jeleket vissza kell alakítani az eredeti formájára - ez a dekódolás. A kódolásra szükség lehet azért, mert a csatorna nem alkalmas közvetlenül a digitális jelek közvetítésére (pl. internetezés analóg telefonvonalon keresztül - modem) vagy zavarjelek (zaj) akadályozzák a továbbítást. A kódolás - dekódolás folyamatára tehát az információ továbbíthatósága, esetleg titkosítása miatt van szükség, fıleg nyitott csatorna esetén (wireless hálózatok). A REDUNDANCIA fogalma :a jelsorozat terjengıssége:, azaz, ha a jelsorozat terjedelme nagyobb, mint azt információtartalma megkívánná. Nagyobb tárolókapacitást igényel, lassítja a kommunikáció folyamatát. Elınye:
Információs és kommunikációs technológiák
Hangátalakítás, hangtovábbítás
>   telefon (analóg - digitális vezetékes, mobil mikrohullámú);
>   rádiós mősorszórás (földi, mőholdas mikrohullámú)
>    PC + hangkártya (analóg - digitális, digitális - analóg átalakítás);
>    hanghordozók (CD-Audio - 44 kHz sztereó tömörítetlen; (a HIFY minıség 20-20000KHz szélességő csatornánként, és a két csatornát felváltva sugározzák, (pilot jel) így indokolt a 44000Hz
sávszélesség.)
DVD - WAV tömörítetlen, Mpeg-2 tömörített, Dolby Digital és DTS digitálisan kódolt)
>    népszerő hangformátumok pl. waw, mp3, wma
Szöveg-képátalakítás, képtovábbítás
>    fax
>   digitális fényképezıgép (jellemzı értékek: mobil - SVGA, fényképezıgép 3,3 - 5 Mpixel)
>   képbeolvasó - nyomtató (átalakító és reprodukáló eszközök) - minıségi mutató dpi (300 - 600 -1200 - 2400)
>   képhordozók (papír, Foto-CD, bármilyen adathordozó)
>   képformátumok pl. bmp, gif, jpg
>    szövegformátumok pl. txt, doc, rtf Mozgóképátalakítás, filmtovábbítás
>   televíziós mősorszórás (földi, mikrohullámú, mőholdas analóg-digitális)
>    szélessávú Internet vagy helyi hálózat - web kamera
>   PC + TV vevıkártya vagy különálló mozgókép digitalizáló kártya (VHS minıség 384 x 288, DVD (digitális adás) minıség 720 x 576 felbontású 25 kép/s képváltású mozgókép)
>    mozgókép hordozók (VCD, SVCD, DVD a VHS minıségtıl az adás minıségig - Mpeg1 Mpeg2 filmtömörítési szabvány) - népszerő tömörítési eljárás (DivX, Xvid) fıleg CD-re
>    filmformátumok pl. avi, mpeg, mov
Internet
Ma leggyakrabban weblap megtekintésére és e-mail küldésre használjuk.
A jövıben - mivel mindenféle média digitalizálható - az Internet egyre növekvı sávszélessége a szöveg, kép és hangtovábbításon kívül már videó tartalomtovábbításra is alkalmas. Online rádió, TV állomások, és DVD filmvetítések már most is hallhatók és nézhetık. Az Internet egyre növekvı hozzáférhetısége és fejlıdése egyre inkább háttérbe szorítja a többi kommunikációs csatornát. Az információáramláás senssége: bit/s, illetve kilobit/s, megabit/s
Mintakérdések
>   Elemezze a kommunikáció folyamatát bármilyen média továbbítása esetén (pl szöveg, hang, kép, film) válasszon hozzá közvetítı csatornát
>   Elemezze a kommunikáció folyamatát egy e-mail küldése közben
>   Elemezze a kommunikáció folyamatát weblap olvasása közben
Tartalom:
1 Témakör                                Kulcsszavak, fogalmak                          Pont
Információ és adat fogalma
új ismerethordozó
az adat rögzített információ
adatmennyiség mérése
A kommunikáció folyamata
adó, vevı, jelek, zaj, kódolás, dekódolás
Információs és
kommunikációs
technológiák
hang, kép, mozgókép digitalizálás és továbbító
eszközök
média fájlformátumok
Internet, mint fı kommunikációs csatorna
weblap, e-mail
növekvı elterjedés
sávszélesség növekedés
2. Információ és társadalom (1.2)
Ismertesse a mechanikus számológépek fejlıdését! (történeti áttekintés: mechanikus gépek, elektromechanikus gépek)
Forrás: ( Ram-ba zárt világ 6-17.old; ECDL-I/ IT alapismeretek 9-19.old)
SZÁMOLÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK •Ősember: ujjak(digitus:ujj latinul), kövek (calculus kövecske latinul) pálcikák, fonáldarabok használata, késıbb a barlang falára , csontba, fadarabba vésett, jegyzetelt, de ez igen nehézkes volt. (inkák kötélen csomókat használtak, Babilonban agyagtáblákra véstek, magyarok pl. honfoglalás korában fapálcákra rovásírással számoltak stb.
• Abakusz: golyós számológép kialakulásának egyik oka az volt, hogy megjelent a nagyobb számérték, és kialakult az általános rendszerő számábrázolás, a tízes, tizenkettes, majd a hatvanas számrendszer. Ezzel már egyszerőbb mőveletek elvégezhetık, összeadás, kivonás, szorzás. Kárpátalján a falusi boltokban a mai napig is igen gyorsan számolnak vele(?). A XVI században, némileg módosítva még az egyetemeken is használták, és még az osztás is elvégezhetı volt vele. (Külön leválasztott golyósoron tárolták a helyi értékeket).
• John Napier (1550-1617) leírta a logaritmus függvényt, és visszavezette a szorzást összeadásra, stb. (pálcikák: logarléc őse) A NAPIER Pálcák: a 10 számjegynek 1-1 pálca felelt meg, és a rajtuk lévı vonások azok többszöröseinek feleltek meg. Utóda volt a közelmúltban még használt LOGARLÉC, ahol a 3 számskála közül a középsı elcsúsztatható volt, és mindhárom sávot merılegesen átfogó levehetı kis csúszkán lévı vonallal lehetett leolvasni a négy alapmővelet eredményét.
MECHANIKUS ESZKÖZÖK
• Wilhelm Schickard (1592-1635) csillagász professzor 1623-ban egy fogaskerekekkel mőködő
számológépet épített. Ezen a négy alapmővelet elvégezhetı volt, fıleg a hajózási és csillagászati térképek számolásainak az elvégzéséhez használta. Ez volt a mechanikus számítógépek ıse.
• Blaise Pascal (1623-1662) nevéhez főzıdik az elsı „szériában gyártott”(7 példány), a kor szintjének megfelelı, óraalkatrészekbıl készített (1642-1644 között) szerkezet, amely AUTOMATIKUSAN kezelte a helyi érték átvitelt. Sajnos csak összeadni és kivonni tudott. A helyi értéknél: minden 10-ik fog mellet léptetı bütyök volt és ez egy fogat léptetett a következı keréken, kivonásnál visszafelé kellett forgatni.
• Gottfried Wilhelm von LEIBNIZ (1646-1716) fejlesztette tovább a Pascal- féle gépet. Ez volt az első olyan gép amely közvetlenül (kiegészítő mőveletek nélkül) a kivonást, osztást, szorzást.
• Charles Babbage (1781-1871) Két gépet tervezett: a differenciagép és az analitikus gépet. Az elsőt, amely egy speciáliális mővelet automatizálásához készült) különböző okok miatt nem sikerült befejezni, az elkészülı rész a mai napig mőködıképes(a dél-kensingtoni Természettudományi Múzeumban) Az analitikus gép alapvetıen új elvet vezetett be a számítástudományba, ez egy általános célú gép volt. Két részbıl ált: a tároló-ebben lehetett tárolni a változókat, és a malom-ez végezte el a mőveleteket. Azt, hogy milyen mőveleteket végezzen el a gép lyukkártyacsomaggal lehetett irányítani-programozni.(érdekessége, hogy Byron lánya (Ada Lovelace), is foglalkozott a géppel, programokat írt)(A lyukkártya felhsználásához a jacquard-féle szövıgép adta az ötletet)
•  Hermann HOLLERITH(1860-1929) amerikai tudós kifejlesztette az adatfeldolgozó és adatrendezı gépet. Ezt a múlt század végén a lyukszalaggal együtt olcsósága miatt még tömegesen használták, késıbb kiszorította a mágneses és lézeres adattárolás). Egy kártyán vízszintesen az 1 sorban (max. 80 karakter volt leírva, és alatta több sorban, de az adott felirat alatt voltak a lyukak, amint a kártya áthúzásakor (automatikus beolvasás rögzítés) egy mechanikus, késıbb optikai olvasó kezelt. A hibás adatok javítása könnyő volt, csak az adott kártyát kellett cserélni. Igen megbízhatóan mőködött, és nagy tömegő adat feldolgozására volt alkalmas.
ELEKTROMECHANIKUS ESZKÖZÖK (A két világháború között)
• Németország (1939) Zuse(1910-1992): Z1, Z2, Z3 gépei, amelyek a bináris számrendszert használták. Külön helyezte el benne a tároló és az aritmetikai (mőveletvégzı) egységeket, és megjelent a legfontosabb, a mikro-nyelvő utasítás-beviteli lehetıség. (Programozható gép!). Fıleg jelfogók (elektronikus kapcsolók) alkották a gépet, melyet a program vezérelt.
• Howard Aiken (1900-1973) (1939) IBM-mel közösen gépet épít, amely 1944-ben készült el MARK-néven. Ez a gép kb. 100-szor gyorsabb volt egy jó mechanikus gépnél. Megállás nélkül dolgozott 6
hónapig és egy nap alatt kb. féléves munkát végzett el! -jelfogókat (relé) és elektroncsöveket használt, ezért gyors volt, lyukszalagos adatbe- és kivitel, háznagyságú számítógép volt.
2. Tétel Tartalmasság :
2. Tétel                                  Kulcsszavak, fogalmak                          Pont
Számolást segítı eszközök
Ujj, kövek, abakusz
Mechanikus számológépek
Számológép, általános célú gép, lyukkártya
Elektromechanikus gépek
Jelfogó, elektroncsı, bináris számrendszer
3. Információ és társadalom (1.2)
Ismertesse a számítástechnika fejlıdéstörténetének fıbb fázisait, eseményeit, az elektronikus számítógépek fejlıdését napjainkig (generációk jellemzése)
Ismertesse Neumann János szerepét a számítástechnikában, és az általa felállított alapelveket a számítógép mőködésére vonatkozóan!
ELEKTRONIKUS:
• Az elı elektronikus gépet 1943-1946 között építették a lövedékek röppályájának a kiszámítására.: ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) 30 egységbıl álló gép, meghatározott funkciókkal fıleg aritmetikai mőveletek végzésére tervezett, 20 akkumulátorral (átmeneti tárolóval) rendelkezett: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, négyzetgyökvonás; lyukszalagos adat be- és kivitel. A mai értelemben vett számítógépek építési és mőködési elvét NEUMANN JÁNOS dolgozta ki az ENIAC tapasztalatai alapján.. 1945. június 24-én EDVAC-jelentés tartalmazza a javasolt gépfelépítést, a részegységek mőködéséhez szükségek logikai áramkörök leírását és kódját.
NEUMANN 5 ALAPELVE
A számítógép olyan matematikai problémák megoldására szolgál, amelyekre az ember önállóan is képek lenne. A cél a mőveletek végrehajtási idejének meggyorsítása. Ennek érdekében minden feladatot összeadások szorzatára kell egyszerősíteni, ezután következhet a számolás mechanizálása.
1. Soros mőködéső
A számítógép legyen teljesen elektronikus mőködéső, külön vezérlı- és végrehajtó egységekkel rendelkezzen.
- A mechanikus gépek lassúak és megbízhatatlanok
- A gép a mőveletek nagy sebességgel, egyenként hajtsa végre, melynek során a numerikus adatokból – az utasításoknak megfelelıen – emberi beavatkozás nélkül mőködjön és rögzítse az eredményt.
2. Kettes számrendszer használata
- A kétállapotú (bináris) rendszer használata egyszerőbb (igen/nem).
- A tizes számrendszert kettessel felváltva az aritmetikai mőveletek egyszerősödnek, ezáltal nı a sebességük, egyszerőbbé válik az adatok és eredmények tárolása.
- Viszonylag kevés alkatrész szükséges
- Problémát jelent a folyamatos átváltás
3. Megfeleljen az univerzális Turing-gépnek (Tyuring)
Turing elméleti munkásságának eredménye: ha egy gép el tud végezni néhány alapmőveletet, akkor bármilyen számításra is képes. Ez elérhetı az aritmetikai egység beépítésével, amely matematikai és logikai mőveleteket végez. A központi vezérlıegység másik része a vezérlı egység, amely meghatározza a program soron következı utasításait, szabályozza a mőveletek sorrendjét, és ennek megfelelıen vezérli a többi egység mőködését. (CPU: processzor!)
Turing kutatása létrehozta a programozható számítógép matematikai modelljét, és a digitális számítások elméleti alapját.
4. Belsı program- és adattárolás, a tárolt program elve
- A programok és az adatok ugyanabban a belsı memóriában (operatív tárban) legyenek.
- Így a mőveletek automatikusan követik egymást (nincs szükség lassú emberi beavatkozásra)
- Régebben külsı tárolás és szakaszos betöltés volt, most az adatok és a programok a belsı memóriában kerülnek tárolásra. A központi vezérlıegység innen veszi a végrehajtandó utasításokat és adatokat, ide helyezi az eredményeket is, amelyek háttértárolókra elvihetık.
- Így megnıtt a mőveletvégzés sebessége.
5. Külsı rögzítı közeg alkalmazása (háttértárolók)
A számítógép bemeneti (input) és kimeneti (output) egységeken keresztül befelé és kifelé irányuló kapcsolatot kell fenntartani az elektronikus vagy mágneses tárolóeszközökkel. A bemenı egység a külsı tárolóeszközrıl beolvassa a memóriába a szükséges adatokat, majd a mőveletvégzések után a kimenı egység átviszi az eredményeket egy leolvasható tárolóba. Megjegyzés: Neumann idejében a programtárolás és végrehajtás mechanikus úton – például lyukkártyák vagy tárcsák segítségével – történt. Az elektronikus programtárolás és végrehajtás, valamint a kettes számrendszer használatának bevezetése áttörést jelentett a sebességben és a felhasználói lehetıségek tekintetében.
SZÁMÍTÓGÉP-GENERÁCIÓK
I. GENERÁCIÓ
ENIAC: nagy méret (terem), sok energia felvétel (elektroncsöves), gyakori meghibásodások, lassúk
(néhány 1000 mővelet / másodperc), kezelésükhöz mérnöki tudás kellett.
EDVAC illetve UNIVAC(az elsı sorozatban gyártott gép)
(Aktív áramkör: elektroncsövek Sebesség: 300 szorzás / s Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob
Adat be- és kivitel: lyukszalag, lyukkártya, nyomtatott lista Méret: szoba
Szoftver: gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok
Egyéb: az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás)
II. MÁSODIK GENERÁCIÓ: Tranzisztor feltalálása(1950) , és alkalmazása.
Lengyel ODRA gép Kisebb méret (szekrénysor), kevesebb energia felvétel (félvezetık: tranzisztor,
dióda), ritkább meghibásodások (üzembiztonság nılt), már gyorsabbak, és mivel megjelentek a
programnyelvek, egyszerőbben kezelhetık. Nagyobb a tárkapacitásuk, adathordozó papír (lyukszalag,
kártya), mágnesszalag
(Aktív áramkör: tranzisztorok; Sebesség: 200.000 szorzás / s;Operatív tár: ferritgyőrő
Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez
Adat be- és kivitel: lyukkártya, mágnesszalag, nyomtatott lista Méret: szekrénysor
Szoftver: assembly nyelv és magasszintő nyelvek, „kész programkönyvtárak”, batch (kötegelt
feldolgozás) megjelenik Egyéb: az operátor alapvetıen a lyukkártyákat adagolja, a valós idejő feldolgozás
és a táv adatátvitel, MONITOR megjelenése
III. GENERÁCIÓ: (60-as évek)
Integrált áramkör. Ezek mőanyag tokban lévı nagy bonyolultságú aktív és passzív elektronikus elemek
(tranzisztorok, diódák, ellenállások, kondenzátorok, tekercsek stb). Már asztalmérető, megbízható
mőködés. Megjelennek az OPRÁCIÓS RENDSZEREK, könnyebb a gép kezelése. Programnyelveket
használ. (magasabb szintő: Forrás-és fordítós Programozás: Cobol, Fortran nyelvek). Mőveleti sebesség:
kb 1000000 mővelet / másodperc, olcsóbbak, sorozatgyárthatók.
(Aktív áramkör: integrált áramkörök (SSI, MSI) Sebesség: 2 millió szorzás / s
Operatív tár: ferritgyőrő;Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag Adatbevitel: billentyőzetrıl
mágneslemezre, mágnesszalagra, Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyı
cache memória (átmeneti tárloló, és gyors) Méret: asztal (minigép)
Szoftver: operációs rendszer, újabb magasszintő nyelvek, kész alkalmazások
Egyéb: idıosztás, multiprogramozás, virtuális memória, miniszámítógép, számítógép-család, általánossá
válik a távadatátvitel)
IV. GENERÁCIÓ: (70-es évek) mikrochip
Asztali és hordozható változat, hatalmas mennyiségő adatot tárolhat, több milliárd mővelet / másodperc.
Olcsó. Felhasználó barát, könnyő kezelés. (itt is ezek vannak)
(Aktív áramkör: (LSI és VLSI) integrált áramkörök Sebesség: 20 millió szorzás / másodperc
Operatív tár: félvezetıs Háttértár: mágneslemez, floppy Adatbevitel: billentyőzetrıl a memóriába, egér,
szkenner, optikai karakterfelismerés Adatkivitel: képernyı, hangszóró, nyomtatott lista
Méret: chip-irógép (mikroszámítógép) kisebb bırönd Szoftver: adatbáziskezelık, negyedik generációs
nyelvek, PC-s programcsomagok Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás, szövegszerkesztés,
személyi számítógép, zajlik a mikroszámítógépes forradalom
V.GENERÁCIÓ: (80-es évek elején lezdıdött fejlesztésük)
Asztali és hordozható változat, hatalmas mennyiségő adatot tárolhat, több milliárd mővelet / másodperc. Megjelenik a MESTERSÉGES INTELEGENCIA. Felhasználó barát, könnyő kezelés. Megjelenik pl. a hangfelismerı rendszer. Az ötödik generáció gépek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják megérteni és végrehajtani a feladatokat. Ezen gépek mőködési elve úgynevezett neurális hálóval valósítható meg-amely a hagyományos rendszerek(soros mőködés) gyökeres ellentéte.
8pont
Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
Történeti áttekintés
Nem Neumann-elvő gépek
Neumann-elvek
elve ismertetése
Generációk
Tranzisztor, Ic, chip, lyukártya, mágnesszalag, mágneslemez
4. Jelátalakítás és kódolás (2.1)
Ismertesse az analóg és digitális jelek fogalmát, átalakításának jelentıségét!
Határozza meg az információ fogalmát, tárolási lehetıségeit! Beszéljen az adatmennyiség
mértékegységeirıl
Analóg és digitális jelek
-az analóg (FOLYTONOS) jelek jellemzıje, hogy két szélsıérték között bármilyen értéket
felvehetnek, és folytonos görbével ábrázolható idıbeni változásuk.(Értékkészlet és értelmezési
tartomány is folytonos) Ilyen például az EKG görbe, vagy az emberi beszéd hatására a mikrofonban
keletkezı feszültség idıbeni változása.
Diagramon ábrázolva:
t (s)                                                                    t (s)
Analóg jel                                                                   Digitális jel
Diszkrét jel:
•     Amplitúdóban diszkrét: ha az értékkészlete diszkrét. Pl. az osztályzás az iskolában
•    Idıtartományban diszkrét: ha a jel értelmezési tartománya diszkrét, értékkészlete azonban folytonos, azaz a jel csak bizonyos idıpllanatokban értelmezett pl.: Az adott idıpillanatokban, pl. óránként leolvasott hımérséklet
Digitális jel (neve az angol digit(számjegy) szóból ered, és azt jelenti, hogy számokkal ábrázoljuk az adatokat) Értelmezési tartomány és értékkészlet is diszkrét. Ennek az egyik szélsıséges formája a bináris kódolás, ahol csak két számjegyet használunk az 1-et és a 0-át. Erre azért van szükség, mert ez a számítógép processzorának és többi alkatrészének a mőködési nyelve. Diagramon ábrázolva feltőnik, hogy csak meghatározott jelszinteket használunk a rendelkezésre álló tartományból. Bináris jelnél ez pontosan két szint(0 és 1 szint)
Digitalizálás: Analóg jelet digitálissá alakítunk, azért van erre szükség, mert a számítógéppel csak digitális jelekkel tudunk dolgozni (egyenlıre)
1.   Mintavételezés: az analóg jelet csak adott idıpillanatokban értelmezett, az adott idıpillanatban a folyamatos jel értékével megegyezı értékő (mintavett) értékkel helyettesítjük. Az így elıálló jelsorozat végtelen sok értéket vehet fel.
2.   Kvantálás:A mintavételezett jel értékeit átalakítjuk, úgy ,hogy az értékkészlete véges legyen. Egy adott tartományon belül, egy meghatározott értékkel azonosítjuk a jelet. Azaz az eredeti jel torzul valamilyen mértékben.
Kódolás: A digitaliziált jelet binárissá alakítjuk
(Pulzus kód(PCM): a kapott kavantált értékhez egy bináris jelsorozatot rendelünk
Differenciális pulzus kód moduláció(DPCM): Az egyes szinteket nem önállóan kezeljük, hanem mindig az lızı mintához viszonyítjuk az eltérést, és ezt kódolják)
Az adat fogalma
Az adat az információ megjelenési formája. Az információ vagy adat elemi egysége a bit. Ha egy állításról megtudjuk, hogy igaz vagy hamis, az 1 bit információnak felel meg. (A kettes számrendszerben csak két számjegy van: a 0 és az 1. Ezek a számjegyek éppen megfeleltethetık a hamis és az igaz állításoknak.)
Adat és adatmennyiség
-az adat fogalma mindazt takarja, amit a külvilágból az érzékszerveink segítségével felfoghatunk, illetve felfogunk, valamint ami a gondolkodás útján az agyban keletkezik.
-az adatmennyiség méréséhez elıször mértékegységre van szükség. A bináris adatábrázolás miatt a legkisebb mérhetı egység egy kettes számrendszerbeli szám lett, vagyis egy 0 vagy egy 1 számjegy. Mivel ez magában nagyon kicsi adatmennyiséget takar, ezért szükség volt a többszöröseire. Kettı 3. hatványa a nyolc, ezért ez lett a következı egység, amivel már lehet többféle adatot is kódolni (pontosan 28, vagyis 256 félét). Ezt bájtnak nevezték el, vagy eredeti angol írásmódon byte lett a neve. Ennyi volt az elsı számítógépekben egyszerre feldolgozható bitek száma is, de késıbb ez is növekedett 16 bitre, ezt szónak nevezték, majd 32-re, ez pedig a duplaszó. Adatmennyiség mérésére a bájt többszöröseit használjuk a kilobájtot(kBájt), a megabájtot(Mbájt, gigabájtot(Gbájt), és újabban a terabájtot(Tbájt). Ezek átváltása 2 10-edik hatványa szerint történik: 1Tbájt=1024Gbájt, 1Gbájt=1024Mbájt, 1Mbájt=1024kBájt, 1kBájt=1024Bájt.
Adatátviteli sávszélességet a bit/s többszöröseivel szokás megadni: kbit/s, Mbit/s, stb. Itt szintén 1024 a váltószám.
Újabban: hogy ne legyen eltérés a hagyományos és számítástechnikában használt váltószámok között a kilo- ezerszeres, a mega- milliószoros váltószámot jelent itt is. Az 1024 szeres váltószámhoz a kibibájt (KiB), mebibájt(MeB), gibibájt(GiB) és tebibájt(TeB) elnevezéseket használjuk, ezek még nem terjedtek el Magyarországon.
Az információ tárolása
, -Az információ hordozója szinte bármilyen anyag lehet: kı, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír,
cellulóz (film), mágnesszalag, mágneslemez, CD, CD-ROM, DVD, DVD-ROM.
Az információk rögzítésének három fontos állomását érdemes megjegyezni. -Az elsı a könyvnyomtatás feltalálása, amely széles tömegekhez juttatta el az írott és képi információt,
a nyomtatott dokumentumot. -A második, amikor az ember a statikus információn túl folyamatot is tudott rögzíteni. A mozgókép és a
hangfelvétel rögzítésével jöttek létre az audiovizuális dokumentumok. A harmadik jelentıs változást
az elektronikus dokumentum megjelenése hozta. -A számítógépen rögzített dokumentum a számítógépes hálózatokon minden eddiginél hatékonyabban
továbbítható, és elérhetı. Szoftverek segítségével a bennük lévı információ nagyságrendekkel
gyorsabban kereshetı, mint a hagyományos dokumentumokban.
.
Pontozási útmutató:
Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
Jelek tipusa
Analóg, diszkrét, digitális
Átalakítás lépései
Mintavételezés, kvantálás, kódolás
Információ, adat
mennyisége, megjelenési
formák, tárolási
lehetıségek
Bit, bájt, váltószámok, példák
Lehetséges kérdések:
--mekkora adatmennyiséget képesek tárolni az általad használt adathordozók? -milyen eszközzel lehet digitalizálni a képet, hangot? -
5.Tétel Számrendszerek, átalakítások (2.1)
Mutassa be a 10-es, 2-es és 16-os számrendszert (számjegyek és helyi érték) Mutassa be az átszámolásokat az egyes számrendszerekbıl a másik számrendszerbe! Miért a 2-es számrendszert használják a számítástechnikai gépeknél?
Számrendszerek alapszáma Egy számrendszer alapszámának a különböző jegyek számát nevezzük
Pl 10-es sz.rendszerben alap=10, helyi érték a 10 hatványai, számjegyek=1,2,3,…..,alap-1(9) A tízes (decimális) számrendszer
A tízes számrendszer kialakulásának okai.
Alapszám : 10 (0,1,2, ... ,8,9) féle jegy segítségével tetszıleges szám kifejezhetı
- pl. 6524,07 = 6x1000 + 5x100 + 2x10 + 4x1 + 0x0,1 + 7x0,01 =
-  10 hatványaival: 6x10 3 + 5x10 2 + 2x10 1 + 4x10 + 0x10 -1 + 7x10 -2
Mindegyik együtthatóhoz megfelelı hatványkitevı tartozik. A hatványkitevı jelenti a helyi értéket, vagyis hogy a megfelelı együttható hol foglal helyet a számjegyben.
A kettes (bináris) számrendszer
Alapszám: 2 (0,1 jegyekbıl áll)
Kettes számrendszer szüksége: Elektromos áramkörökben könnyen és biztosan
megállapítható, hogy egy bizonyos pontban van-e feszültség vagy nincs.(pl. vill.
lámpa) Ezt a kétfajta állapotot a kettes számrendszerrel lehet a legegyszerőbben
ábrázolni
A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek nevezzük (binary digit röv.)
100110 2 = 1x2 5 + 0x2 4 + 0x2 3 + 1x2 2 + 1x2 1 + 0x2 0 =
= 1x32 + 0x16 + 0x8 + 1x4 + 1x2 + 0x1 = 38 10
ÁTVÁLTÁSOK:
183
: 2
91
1
45
1
22
1
11
0
5
1
2
1
1
0
0
1
Átalakítás 2-es-ből 10-es-be
100110 2 = 1x2 5 + 0x2 4 + 0x2 3 + 1x2 2 + 1x2 1 + 0x2 0 =
= 1x32 + 0x16 + 0x8 + 1x4 + 1x2 + 0x1 = 38 10
Átalakítás 10-es-ből kettes-be_________________.
Folyamatos osztás segítségével.
A kiolvasás sorrendje fordított !
138 10 = 10110111 2
N bit segítségével 2N különböző kombináció írható fel.
A legnagyobb ábrázolható 10-es számrendszerbeli szám: 2 N -1 pl. 4 biten : 2 4 = 16 var. ; 2 4 -1 = 15 legnagyobb kifejezhetı. szám.Mivel egy bitnyi információ nagyon kevés, a számítógépeknél a nyolc bites ábrázolás honosodott meg, amelyet byte-nak nevezünk ( by eight - nyolcasával) Az elsı modern számítógépek egyszerre nyolc bitet tudtak értelmezni. Egy-egy nyolc bites kombináció megjegyzése nehéz feladat volt, így a nyolc bitet két négyes csoportra osztották. Így elérkeztünk a 16-os számrendszerhez:
Törtek átalakítása (nem fontos!
Egész rész: Folyamatos osztással,
Tört rész: Folyamatos szorzással.
A törtrésznél: A szorzást 1-ig kellene folytatni, de 0,45-öt csak közelítıleg lehet a 2-es
számrendszerben ábrázolni.
A kiolvasás sorrendje most a számolással azonos irányú, tehát:
0,45 10 =0,01110011.... 2
A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer
Négy bit segítségével 2 4 = 16 különbözı számkombinációt írhatunk le. A 16-os számrendszer alapszáma: 16 (0,1,2, ... 9,A,B,C,D,E,F)
Átalakítás 16-os-ból 10-es-be.
2EC 16 =2x16 2 + Ex16 1 + Cx16 0 = 2x256 + 14x16 + 12x1 = 748 10
Átalakítás 10-es-ből 16-os-ba.
- folyamatos osztással-------------►                                          23456 : 16
0,45
x 2
0,9
0
0,8
1
0,6
1
0,2
1
0,4
0
0,8
0
0,6
1
0,2
1
A kiolvasás sorrendje fordított !
23456 = 5BA0 10            16
- elıször 2-es-be, majd 16-os-ba
1466
0
91
10=A
5
11=B
0
5
23456
: 2
11728
0
8564
0
2932
0
1466
0
733
0
366
1
183
0
91
1
45
1
22
1
11
0
5
1
2
1
-e 1
0
zolni. 0
1
23456 = 101101110100000 10                             2
A bináris számot jobbról négyes csoportokra bontjuk.
23456 = 101 1011 1010 0000 10                                2
Majd meghatározzuk a 16-os számrendszernek megfelelı számjegyeket.
( 8,4,2,1 ) = 5 11 10 0 = 5BA0
16
Átalakítás 16-os-ból 2-es-be.
Segédtábla segítségével:
F4B6 = 1111 0100 1011 0110 16                                 2
Egyszerő aritmetikai mőveletek a 2-es és 16-os számrendszerekben
A digitális technika és a számrendszerek kapcsolata
Az elektromos áramkörökben könnyen és biztosan megállapítható, hogy egy bizonyos pontban van-e feszültség vagy nincs. Ezt a kétfajta állapotot a kettes számrendszerrel lehet a legegyszerőbben brázoln
A háttértárak is ennek megfelelıen valamilyen kétállapotú rendszerek pl.mágnes: É/D i pólus, CD dudor/mélyedés…
Pontozási útmutató:
Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
Számrendszerek
helyiérték
Átváltás
Maradékos osztás, csoportosítás
Kettes számrendszer szerepe
Kétállapotú rendszer
6. Képek digitális ábrázolása, képformátumok (2.1.5)
A számítógép képeket is tárolhat. Miként, milyen eszközök segítségével jut a háttértárakra a kép; beszéljen ennek lehetıségeirıl! Milyen alapvetı képformátumokat ismer? Ismertesse ezek tárolási elvét: hogyan írják le a képet! Hasonlítsa össze a két alapvetı képtárolási módot lényeges szempontok alapján! Mondjon példákat – mikor melyik elınyösebb! Említsen gyakori képfájl-típusokat!
A, képtárolási módok
Bináris kép- és színkódolás
-a képek digitalizálása általában scanner - rel, újabban CCD chippel történik. Használnak még
digitalizáló táblát, digitális fényképezıgépet és videó kamerát, Web kamerát stb. Ezek a képet
digitálisan (binárisan) tárolják. A módszer lényege, hogy képzeletben egy rácsot teszünk a képre, és a
rácsmezıkben (négyzetekben) megvizsgáljuk a pontot, és a pontok jellemzıit, és az adatait
sorfolytonosan (egymás után) tároljuk bináris formában. A kódolás minısége a rács sőrőségétıl függ.
Például 640x480 azt jelenti, hogy 640 oszlop, és 480 sor „lett ábrázolva”.
A monitort vezérlı kártyáktól függ a maximális felbontás például. az SVGA szabvány: 640*480,
800*600, 1024*468 pixeles a legelterjedtebb.
A nyomtatók jellemzıje a dpi (dot per inch), ez napjainkban 300-600 dpi felett is lehet (foto
minıségő nyomtatók).
-     Lehet a kép fekete-fehér, ahol 1 a fekete, 0 a fehér pontot jelöli.
-     Ennél jobb a szürkeárnyalatos kép, ahol a fekete és a fehér között a szürke különbözı árnyalatait különböztetjük meg. Ezek száma attól függ, hány bitet szánunk egy képpont (pixel) ábrázolására. Ha pl. 3 bites, akkor 23 =8 árnyalatot tudunk ábrázolni.
-     A színes képek esetén minden pixel (képpont) színét külön ábrázoljuk. A felhasznált tároló hely nagyságától függıen megkülönböztetünk:
4, 8, 16 és 32 bites szín mélységet, ami azt jelenti, hogy
16, 256, 65536, vagy 16 millió színt tudunk megkülönböztetni.
Az utóbbi kettıt nevezik HighColor, illetve TrueColor színmélységnek.
Így egy képpont tárolásához: minimum 5 szám kell (hely x,y, és a három színkód, lásd alább) A színkeverés elve: (1)összeadó (Additív) színkeverést, ami a saját fénnyel rendelkezı eszközöknél jellemzı (pl. monitor) ahol a vörös, zöld és kék az alapszínek, RGB (RedGreenBlue) szabvány.
Mivel: 1 byte = 2*4 bit , így egy byte-on maximum FF (hexa) minimum (00) kódot tudunk tárolni. Ahol (számrendszerben: 16-os,2-es,10-es) F16 = 11112 = 1510.
Néhány elterjedt képformátum:
Rasztergrafikus:
-     *.BMP (bitmap), Paint által használt raszter grafikus szabványú, NAGY mérető, könnyen kezelhetı, tömörítetlen, igen jó minıségő.
-     *.GIF (Graphics Interchange Format) raszter grafikus szabványú, Tömörített , színenkénti mélysége: 256 színenként, mozgóképet is képes tárolni, igen elterjedt,
-     *.PCX (PC gépek) PC Paint által használt raszter grafikus szabványú, Tömörített , színenkénti mélysége: 16 vagy 256 színenként, minısége nem a legjobb.
-     *.JPEG (JPG) (Joint Photographic Experets Group) AZ ISO által elfogadott nemzetközi szabványú, igen nagy mélységben tud tömöríteni, (kicsi a file mérete), A színek száma és a kép minısége függ a tömörítéstıl (romlik). Igen elterjedt, fıleg az interneten, és a digitális képrögzítésben. Ebbıl fejlıdött ki a mozgóképátvivı MPEG szabvány, és a tömörített AVI formátum.
Vektorgrafikus:
-     *.TIF Egy igen jó minıségő, fıleg a szkennereken használt szabványő vonalgrafikus kép, mérete igen nagy, igényes helyen használják.
-     *.PIC a Lótus(z) cég által kifejlesztett, fıleg a táblázatkezelıben grafikonokhoz használt, elsıként kifejlesztett vektorgrafikus szabvány .
-     *.WMF (Windows Meta File) a Clipartban a windows képekhez kifejlesztett vektorgrafikus szabvány. Jól méretezhetı.
-     *.CDR A Corel draw vektoros rajzformátuma
-     *ODG: Az open Office vektoros rajformátuma: alkalmazásfüggetlen , de még nem terjedt el.
-
A kétfajta képformátum használhatósága attól függ, hogy mennyire fontos: a minıség, a tárolási hely milyen nagy, és szükség lehet-e majd a késıbbiekben a kép átméretezésre, milyen a nyomtatónk (pl. fotóminıségő) stb. Az egyes képformátumok átkonvertálhatók egymásba, de a rosszabb minıségő kép vektorgrafikába történı konvertálásánál a kép minıség nem javul. Bár erre is vannak trükkök pl digitális képjavítók, amelyek a pont környezetébıl „gyártják le a többlet pontokat” (dvd, videómagnó, Tv: esetén sokszor ez automatikus). Igen jól lehet konvertálni pl.PHOTO EDITOR, vagy (Office programcsomag része) programmal is. A kép paramétereit, helyzetét méretét stb változtatva érhetünk el szemnek kellemesebb „javításokat”.
Pontozási útmutató:
Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
Pontgrafikus, vektorgrafikus
összehasonlítás
Szín­koordinátarendszerek
RGB, CYMK
Kpformátumok
Kétállapotú rendszer
7. A személyi számítógép felépítése (részegységek, jellemzıik)(2.2.2) Tisztázza a hardver és szoftver fogalmát! Rajzolja le a számítógép felépítésének általános modelljét, ismertesse az egyes blokkok szerepét! Milyen jellemzıket vár el egy mai konfiguráció egységeitıl? Melyek fontosak, miért?
A számítógép erıforrásai: Hardver (fizikai része: elektronikus és mechanikus eszközök))
Szoftver (programok, dokumentációk, adatok) Menver (sz.gépes ember, aki ért is hozzá) Orgver (használathoz szükséges szervezési ismeretek)
HARDVER és SZOFTVER
A számítógép hardverét az ıt felépítı „fizikai” alkatrészek alkotják, tágabb értelemben ide soroljuk a
hozzájuk csatlakoztatható (vagy már csatlakoztatott perifériákat is) ezt összefoglaló néven
SZÁMÍTÓGÉPES környezetnek (KONFIGURÁCIÓ) nevezzük. Azaz a sz.gépes konfigurációt az ıt
felépítı hardverelemek adják. A hardvert két fı részre bonjuk: központi egységre (napjainkban az
alaplapra) és a perifériákra. Belsı periféria lehet az alaplapra csatlakozó merevlemez és flopy egység, Cd
és Dvd egységek, stb.
A számítógép szoftverét a mőködtetéséhez szükséges programok, dokumentációk, adatok alkotják, ezekre
és a gép mőködésére, illetve a hardverrel való együttmőködésre az OPERÁCIÓS rendszer felügyel,
illetve vezérlési feladatokat is ellát.
Konfigurációk (alapgépek):
•     Szuperszámítógép (gyors, drága)
•     Mainframe sz.gép (központi gép sok adatot feldolgozó terminálos rendszerben, pl. Cég)
•     Mini számítógép (kisebb mainframe gép)
•     Asztali személyi számítógép (egyedi otthoni/vállati gép, igen elterjedt)
•     Hordozható személyi számítógép (Akumulátoros, pl laptop, LCD/TFT kijelzıs, mint az asztali gép, üzleti és magán felhasználók kedvelik)
•     PDA (Palmtop) kézi számítógép (telefonos/fax/hálózati szolgáltatásokat nyújt, Personal Digital Assistant)
•     Hálózati számítógép (Szerver munkaállomása, minimális hardver kiépítettség, cégek!) Elvárásaim a személyi számítógépes konfigurációmmal szemben (PC gép!):
•    Típusa lehetıleg Pentium 4 legyen, Alaplap: Asus, Abit, vagy más márkásabb legyen. Legyen SATA (gyors soros merevlemez csatlakozója is), legyen kompatibilis (csereszabatos) a kiegészítıként megvásárolható alkatrészekkel. Tartalmazzon „kikapcsolható” hangkártyát és grafikus videó vezérlıt (monitor!). (3 év garancia)
•    Memória: minimum 256Mb (512Mb, 1024Mb) legyen, lehetıleg Kingston, vagy más márkásabb DDR (dimm slots) típusú, legalább 333-as (nano szekundumos) legyen. (3 év garancia)
•   A processzor: IBM, Intel vagy AMDK típusú, órajele legalább 2,8 MHz (megaherz) legyen, rendelkezzen beépített gyorsító tárral (Cache) ejtsd kes , legyen hı figyelıs, (hőtés megszőnése esetén csak lelassul, nem megy tönkre). A duál (kettıs) processzor napjainkban még drága, de igen gyors.
•    A merevlemeze legalább 120Gb (gigabájtos), nagysebességő és hosszú élettartamú legyen, pl. Samsung (3 év garancia)
•   A monitora legalább SVGA felbontású és kis radioaktív sugárzású legyen (TFT jobb!)
•    Rendelkezzen a szükséges port csatlakozókkal (alapcsatlakozók: egér, billentyőzet, hálózati soros/párhuzamos, USB2, multimédiás stb)
•    CD/DVD olvasó és írót tartalmazzon (pl. Plextor).
•    Legyen hozzá moby-rack vagy külsı merevlemez csatlakoztató egység.
•    Legyen multimédiás billentyőzete, és infra egere.
•    Legyen továbbfejleszthetı, bıvíthetı. (Tápegysége ezért legalább 400 Wattos legyen, a késıbbi (új) fogyasztók miatt.)
(A gép mőködéséhez fontos (minimális) konfiguráció
•     Alaplap: ezen vannak a legfontosabb alkatrészek: processzor és operatív tár.
•     Ház a tápegységgel: energiaellátás.
•     Merevlemez (háttértár) az adatok tárolásához.
•     Billentyőzet (kommunikáció a géppel)
•     Monitor (kommunikáció a géppel))
Az alaplap és a rajta lévı központi egység= Központi egység részei: (1)A processzor (Central Processor Unit) és az (2) operatív tár.
Megjegyzés [BCS1]: Ez
szubjektív
(1) Cpu részei: vezérlı egység (Control Unit), feladata a gép irányítása, a memóriában tárolt program dekódolása, és végrehajtásának (futtatásának) a vezérlése, címek kiszámolása, adatforgalom vezérlése, stb, valamint az Aritmetikai és mőveletvégzı egység (Arithmetikal and Logical Unit), amely a matematikai és logikai számítások (mőveleteket) végzi el. Beépitenek a modernebb processzorokba egy gyorsító (átmeneti regiszter) tárat is, amely nagy sebességő (az operatív hozzá képest lassú). A processzort jellemzi: - mekkora számokat tud kezelni (belsı busz adatszélessége bitekben)
- a vezérelhetı külsı adatbuszok sávszélessége
- az órajel nagysága (napjainkban 1-4.Gb gigabájt nagyságrendő)
(2) Az operatív tár (memória): itt történik a programok futtatása, adatok ideiglenes tárolása (kettes számrendszerben). Fajtái:
- RAM (Random Acces Memory), amely véletlen eléréső, írható olvasható, minden adat itt kerül feldolgozásra, tartalma a kikapcsoláskor elvész, ha kell, akkor menteni kell a háttértárolóra. A gép bekapcsolásakor a ram üres (reszetelése automatikus).
Dram (dinamikus ram) régen volt használatos lassú, ma inkább Sram (statikus) van használva, illetve napjainkban a leggyorsabb a Rdram (a vezérlıjel mind két oldala ki van használva).
- ROM (Read Only Memory), csak olvasható, nem újraprogramozható memória, gyártása folyamán égetik bele az információt. A számítógép bekapcsolása után a ROM BIOS-ból éled a gép! Az újraprogramozható a prom (gyártásnál üres, utána égetik be). Az eprom tartalmát ultraibolya fénnyel lehet törölni, módosítani, így a rom bios frissíthetı is.
Az eprom egy speciális típusa a Flash memória, ennek törlése nem bájtonként, hanem blokkonként történik, ezért igen elterjedt pl. digitális fényképezıgép). = A Buszrendszer- Címbusz, adatbusz, vezérlıbusz
Az alaplapon az alkatrészeket összekötı vezetékeket, illetve a nyomtatott áramköröket BUS(Z) –nak hívják. A gép külsö buszrendszerét interfésznek hívják, általában a kártyák, illetve az alaplap „kilógó része” tartalmazza ezeket.
- Az USB (Universal Serial Bus)- Általános soros busz, napjainkban igen elterjedt, nyomtatót, szkennert, „pentdrájvot”, külsı merevlemezegységet, stb csatlakoztatnak rá
Kérdések:
-           Milyen adatokat adnál meg, ha megkérdeznék tıled, a géped típusát?
-           Mi a véleményed a processzorok sebességének gyors növekedésérıl? Hol tart ma a CPU-k sebessége? Meddig növelhetı szerinted ez a sebesség?
-           Milyen eszközöket kapcsolnál az USB portra? Szerinted, mit hoz a jövı? A háztartási berendezések rákapcsolhatók lesznek erre a buszra?
-           Mit szólsz az USB kulcsok hatalmas kapacitás növekedéséhez? (biztonságos boot-olás)
7. Tétel           Kulcsszavak, fogalmak                                                        Pont
2.2.2.
Erıforrások, hardver Fıbb részegységek Memória osztályok :
egyszer és többször programozható ROM
Statikus és dinamikus RAM
:Egy mai gép konfihurációinak jellemzése
8. Kimeneti perifériák(2.2.3)
Ismertesse a legfontosabb kimeneti egységeket! Mi a nyomtató feladata? Ismertesse a ma használt nyomtatótípusokat, fontos jellemzıiket, felépítésüket, mőködési elvüket?
Hasonlítsa össze ıket különbözı szempontok szerint kiemelve elınyös és hátrányos tulajdonságaikat! Írja körül, melyiket milyen feladatokra, célra ajánlja!
A perifériákról
A külvilág és a számítógép közti kapcsolattartást végzı eszközöket perifériáknak nevezzük. A
periáfériákat beviteli (input) és kiviteli (output), illetve háttértárak kategóriákba soroljuk.
Pl. A számítógép képernyıje vagy a nyomtató tehát kiviteli, a billentyőzet és az egér, pedig bemeneti
eszközök, a floppy, winchester pedig háttértár. (Az operatív memória csak addig tartja meg az adatokat,
amíg a gép be van kapcsolva. A gép kikapcsolt állapotban is tárolni képes az adatokat. A háttértárolók
szerepe: a memóriában tárolt adatok elmentése, illetve a memóriába való visszaolvas.)
A bevitelt, kivitelt és háttértárolást végzı eszközöket közös néven perifériáknak nevezzük.
A kimeneti egységek. Az adatáramlás iránya: a gép felıl a felhasználó felé
A monitor: (legfontosabb kimeneti eszköz)
(Mérete szerint 15”, 17”, 19”, 21” (colos) képátlójuk vannak. Felbontóképesség szerint: Hercules: 720*348          2 szín
VGA:            640*480          256 szín
SVGA:          800*600          16 000 000 szín
XGA:           1024*768
SXGA:         1280*1024
Grafikus kártya szerint: 1, 2, 4, 8, 16 (High color), 24 (True color), 32 bitesek. Üzemmód szerint: képcsöves (izzókatódos), LCD (folyadékkristályos), gázplazmás
(LCD fejlesztése a TFT monitor Megjelenítés szerint: alfa numerikus (karakteres), és grafikus (pixeles,képpontos) A hangkártya (Tv és rádiós kártya): multimédiás eszköz., többnyire több bemenete (vonal, mikrofon) és kimenete (erısítı, fülhallgató, és hangszóró rendszer) van. Saját processzorral és komoly programtámogatással rendelkeznek, napjainkban a gép alapszolgáltatása, alaplapra is beépítik a monitorvezérlıvel együtt).
A különbözı portok: amelyek kapcsolatot tartanak a külvilággal, általában több irányúak. Soros/párhuzamos port, USB port, Game port, Ps/2 port, Hálózati csatlakozó port, multimédiás port (pl. videó kamera).
I) Nyomtatók
A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt - ez a forrás lehet egy
számítógép, de akár számítógépes hálózat is – a lehetı legtökéletesebben papíron vagy ritkábban más
hordozón (boríték, írásvetítı fólia, stb.) megjelenítsenek.
A nyomtató (printer) a legegyszerőbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is
viszontláthassuk.
A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. Az alkalmazott technika szerint beszélhetünk ütı,
illetve nem ütı nyomtatókról. A karakterek megjelenítési módja szerint a nyomtató lehet teljes karaktert
író és pontokat író (raszteres) típusú.
A nyomtatott kép minıségét az egységnyi nyomtatási területre esı képpontok maximális száma, azaz a
képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minıségő nyomtatáshoz
minimum 300 dpi felbontást kell használnunk.
A nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszintesen elhelyezkedı karakterek száma a CPI
(Character Per Inch) mértékegységgel mérhetı. A CPI az azonos szélességő karakterekbıl álló
betőkészletek esetén konkrét, az eltérı szélességő karakterekbıl álló betőkészletek esetén pedig átlagos
karakterszámot ad meg.
A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük.
A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható
lapok mennyiségét jelenti.
1, Mátrixnyomtatók
A mátrixnyomtató a legrégebbi, ma is forgalomban lévı típus. Mőködése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedı tők (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. A tők mágneses tér hatására mozdulnak ki, és rugóerı húzza vissza a helyükre. A kilökött tő a papír elıtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját.
A nyomtatási minıség javítására pedig a fél soremelés utáni újranyomtatást használták, így a képpontok sőrőbben helyezkedtek el a papíron. Egy végtelenített festékkazettás szalag fut körben, ez a tők és a papír között van. Üzeme olcsó, zajos, nem igazán ad jó színes képet, a fekete az elterjedtebb. Fıleg igénytelenebb helyeken pl. irodai levélírása használják. (Színes: A szalagon egymás felett 3 csík van a színeknél, 3 alapszín van
A mátrixnyomtató elınyei
A mátrixnyomtató hátrányai
> Többpéldányos nyomtatás
> Lassú a nyomtatási sebessége
> Olcsó üzemeltetés
> Kicsi a felbontása
> Zajos
> Drága
2.A Tintasugaras nyomtató
A tintasugaras nyomtató tulajdonképpen a
mátrixnyomtató továbbfejlesztése. Nyomtatáskor egy
kismérető tintaágyú egy festékpatronból
mikroszkopikus mérető tintacseppeket lı a papírra. A papír
festékporlasztást az egyes típusok különbözı módon -
gızbuborékok segítségével vagy elektrosztatikusan -
fúvóka
valósítják meg. Egy-egy karaktert sokkal több pontból
tintacsepp
alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül
csendesek.
A tintasugaras nyomtatók mai változatai már nyomtatvány szintő írásképet adnak, egyes színes típusok pedig
speciális papíron fotó-realisztikus minıség elıállítására is képesek. Elsısorban otthon vagy kisebb irodákban
használják jó minıségő nyomtatványok készítésére.
A Tintasugaras nyomtató elınyei:
>    Jó minıségő nyomatok (több ezer dpi-s felbontás)
>    Színes és fekete nyomtatás
>    Fotónyomtatására is alkalmasak
>    Gyors nyomtatási sebesség kb. 10 lap/perc
>    Csendes A Tintasugaras nyomtató hátrányai
>    Drága az üzemeltetése
>    Vízre érzékeny. lemoshatja
Mőködése: piezokristályos vagy buborék (bubble jet) mőködéső.
Színes tintasugaras nyomtatók: A színes tintasugaras nyomtatók ugyanazt a fejet tartalmazzák, amit a
fekete-fehér társaik, csak a négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete Lásd 6. tétel CYMK)
megfelelıen négy példányban. A fekete tintapatron általában nagyobb, több tintát tartalmaz, mint
a három alapszín patronja, hiszen a fekete a telítettség beállítása miatt szinte minden nyomathoz
szükséges.
Tintasugaras plotterek (elolvasni)
Nem nyomtatóként szerepelnek, de nyomtatási funkciót is megvalósítanak a tintasugaras plotterek. A plotter
(rajzgép) elsısorban vonalas ábrás rajzok megjelenítésére szolgál, a vonalat valóban toll - egy vagy több
színő - rajzolja, a toll vonalvastagsága adott, tehát felületek színezése csak satírozással lehetséges. A mai
plotterek tintasugaras fejet használnak a vonalak megrajzolásához, de a fej konstrukciója adja a lehetıséget
fekete-fehér vagy színes grafika megjelenítésére is. Színes tintasugaras plotterek készülnek akár A0-ás
méretben is, tehát egészen nagymérető grafikák is nyomtathatók vele
3, Lézernyomtatók (festékport égetnek rá a papírra) Az elsı igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta kb. 20 évvel ezelıtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem ütı nyomtató. Ma még drága, de ez szinte a legjobb minıségő,
A lézernyomtató mőködési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet.
A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerrıl gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hımérséklető beégetı mővében rögzül a nyomat.
A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minıségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.
Léteznek színes lézernyomtatók is, amelyeknél a színes kép cián, bíbor, sárga és fekete színekbıl áll össze. Ezek a színek képezik az alapját a nyomdákban is használt CMYK színkeverési módnak. A Lézernyomtató elınyei
>    Jó minıségő nyomatok
>    Színes és fekete nyomtatás (egyes típusoknál)
>    Gyors nyomtatási sebesség
>    Olcsó az üzemeltetése
>    Csendes
A Lézernyomtató hátrányai
>    Drága
>    Mérgezőanyag-(ólom)kibocsátás
Színes lézernyomtatók (csak elolvasni: ugyanaz csak 4 egysége van 3 szín és a fekete miatt)
A színes lézernyomtatót négy xerografikus egységgel (henger és toner) építik fel. A négy egység tartalmazza a négy különbözı színő tonert. Elsıként a lézer felírja az elsı színhez tartozó információt a hengerre, a festékezı rész festékkel látja el, majd a papírra átkerült festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával folytatódik, és a negyedik szín feldolgozásával ér véget. A papír a négy egység elıtt elhaladva folyamatos pályán mozog, a lézerforrás egymás után világítja meg a négy hengert. A hengerek helyett alkalmaznak fényérzékenyszalagot is, ekkor a töltéskép ezen alakul ki. A színes lézernyomtatókat elsısorban nagyobb mennyiségő színes nyomat elıállítására alkalmazzák, mert az egy nyomatra esı költség viszonylag alacsony.___________________________________________
Témakör
Perifériák, kimeneti
perifériák
Nyomtató jellemzı
adatai
Nyomtatófajták
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
szerepük
dpi, cpi, cps
mátrix, tintasugaras, lézer
9. Hálózatok (2.2.5)
Ismertesse a számítógép-hálózatok kialakításnak célját, elınyeit, hátrányait! Beszéljen a hálózatok fıbb
egységeirıl ezek feladatairól!
Csoportosítsa a hálózatokat különbözı szempontok alapján: kiterjedés, átviteli közeg, topológia!
I, A számítógép-hálózatok kialakításnak célját, előnyeit, hátrányait
Az INTERNET kialakulása
USA védelmi minisztériuma 1969-ben létrehozta a katonai ARPANET hálózatot kísérleti jelleggel, (cél: megbízható mőködés atomcsapás estén) ezért nincs is központi számító gépe. A hálózat az országúthálózatra hasonlított, az adatokat részcsomagokra bontották, amelyek egymástól függetlenül, más-más úton haladhattak, és a célban egyesültek. Ez a módszer a PROTOKOLL (hálózati szabályok győjteménye), TCP/IP lett a szabvány neve. Ezt a technológiát később a (polgári) civilek is átvették. Kezdetben az intézményekben sok gépet kacsoltak össze, kezdetben csak telefonvonalakon, később az egyes országok kialakítják a sját hálózatukat, és ezeket összekötik az internettel. Napjainkban a magánszférában is elterjedt.
Az INTERNET a hálózatok összekapcsolása, a hálózatok hálózata (Hardver/szoftver), másrészt információ átviteli szabványok összesége. Az interneten való „szörfözés”, szinte mindennapos tevékenység, sok előnye közül kiemelhető a naprakész információáramlás, gyors és üzembiztos kapcsolattartás, a „digitális otthon”, a távmunka lehetősége, digitális könyvtárak és adatbázisok használata, az EMAIL, a LEVELEZÉSI listák és rendszerek, HÍRCSOPORTOK, az FTP (a fájlokhoz való hozzáférést támogatja), a KERESŐ rendszerek, a WAP használata stb. Hátránya közül kiemelhető: a számítógépes függőség kialakulása, az elkényelmesedés, hibás mőködés esetén egész országokban bénulhat meg a szolgáltatás pl bank, és a bőnözők is nagyobb lehetőségekhez juthatnak.
Az IP szám: a számítógépek azonosítására szolgál,, minden gép egyedi (32 bites=4 bájtos) számot kap, és ezeket a felhasználó a 4 jegyő számot 10-es számrendszerben „látja” pl 121.122.01.02. Ez eredetileg 232=4294967296 különálló címet jelent, ez nem használható ki teljesen pl. a címek osztálybasorolása miatt. (Mára ez kevésnek bizonyul: újabb szabvány:IPv6- de még nem terjedt el.) A DNS (Domain Name Service) név: az IP szám nehézkes használatát könnyítik meg, A név szerkezete: jobbról balra haladva: első szintő név: tevékenységet/országot jelöl(.gov =kormányzati szervek; .com= kereskedelem; .hu= Magyarország; .de=Németország…) másodrendő név( pl. sulinet;maxim)
Hálózatok csoportosítása
1. Kiterjedés szerint
Helyi hálózat vagy LAN (Local Area Network)
10 km távolságon belüli hálózat, amely általában egy intézményre terjed ki, esetleg annak néhány közeli épületére. Ismertebb és elterjedtebb helyi hálózati operációs rendszerek a Novell NetWare, Windows NT és a Linux.
Városi hálózat vagy MAN (Metropolitan Area Network)
10-100 km távolság közötti, egy városra kiterjedő hálózat, amely több helyi hálózat összekapcsolásával jön létre. A kapcsolatkiépítés a LAN-ok között többnyire a városi távközlési hálózatra épül, hagyományos telefonvonalon, optikai kábeleken, néha mikrohullámú adókon át is. Az ISDN (Integrated Services Digital Network) integrált szolgáltatású digitális hálózat új szabványos rendszerként helyettesítheti majd a hagyományos távközlési vonalakat. Az ISDN modemek nélkül oldja meg a nagysebességő adat- kép- és hangátvitelt, így például videotex, teletext, fax átvitelére, távmérés és riasztás megoldására is alkalmas.
Kiterjedt hálózat vagy WAN (Wide Area Network)
100 km távolságon kívüli, nagy területre kiépült hálózat, lehet országos és földrészekre szóló is. Itt az egyes MAN-ok kapcsolata nagysebességő átviteli kábeleken vagy mőholdon át valósul meg. Lásd még:
2. Topológiák szerint:
Hálózati (fizikai Elrendezés Szerint) Topológiák
. Sín (vagy busz). A legegyszerőbb hálózati fajta. Esetében egyetlen adatszálra vannak a hálózatban részt vevő számítógépek rákötve. A szál végén helyezkedik el a központi gép, amely egyszerre egy számítógéppel tud kommunikálni. A hálózat ezáltal rendkívül lassú, hiszen amíg egy számítógép a központi géppel “társalog”, addig a hálózat többi résztvevőjének várakoznia kell. Ráadásul a hálózaton belül figyelni kell azt is, hogy milyen sorrendben nyújtották be a számítógépek az igényeiket a központi gép felé.
. Csillag. A hálózat résztvevőit külön kábel csatlakoztatja a központi géphez. Ezáltal bármelyik munkaállomás közvetlenül kommunikálhat a központi géppel. A hálózat igencsak gyors, de az egyes
munkaállomások közötti kommunikáció közvetett, azaz kizárólag a központi gépen keresztül lehetséges. Az “agy” leterheltségétıl függıen a hálózat résztvevıi között lezajló adatcsere lassulhat.
•      Fa. Esetében a központi géphez kapcsoló (úgynevezett kiszolgáló) gépek tartoznak. Ezek alhálózatokat eredményeznek, amelyeken belül a résztvevık a kiszolgáló géppel állnak közvetlen kapcsolatban. A topológia hátránya, hogy ha valamelyik munkaállomás a központi géppel szeretne kommunikálni, azt csak a kiszolgálón keresztül teheti meg.
•      Győrő. Ennél a topológiánál a számítógépek (beleértve a központi gépet is) sorosan vannak összekötve. Az adatáramlás mindig egyirányú (az óramutató járásával megegyezıen vagy ellenkezıleg történik), aminek köszönhetıen a központi gép által küldött adatot közvetlenül az elsı munkaállomás kap meg. Ha neki szólt megtartja, ha nem továbbítja. Az eljárás hátránya, hogy kábelszakadásnál az egész hálózat megbénul, továbbá idıigényes lehet amíg az adatok munkaállomásról-munkaállomásra haladva elérik a céljukat.
•      Kombinált. A hálózatok olyan különleges megjelenése, ahol a hálózat minden munkaállomása közvetlenül össze van kötve egymással, illetve a központi géppel. A hálózatnak hátránya nem ismert, elınye azonban felsorolhatatlan lenne. Az egyik legszembetőnıbb talán, hogy a hálózat minden tagja azonnali kommunikációt tud lebonyolítani egy másik taggal.
Szervezés Szerinti
Kliens-szerver alapú. A legegyszerőbb topológia, amely esetében kiszolgálók és igénylık között zajlik le az adatcsere. Egy esetleg több nagyobb teljesítményő gép feladata az erıforrásoka megosztani a többi gép között.
•      Peer to peer alapú. Szintén egyszerő topológia, amely esetében ismeretlen a kiszolgálógép. A hálózat elemei egyenrangúak, azaz egymás adatait cserélik.
•      Host-terminál modell: speciális architektúra: egyetlen erıs gép megfelelı idıosztásos operációs rendszerrel szolgál i sok terminált. Aterminál szg. Ebben az esetben csak bevitelre, megjelenítésre, jel fogadásári, illetve továbbítására használják.(legtöbbször a távoli gépre bejelentkezv azt terminál módban használjuk)
III, számítógépes hálózatok építı elemei
Modem a számítógépes kommunikációt telefonvonal alkalmazásával lehetıvé tevı eszköz. Használatos volt belsı vagy külsı modem.
Hálózati kártya: Minden, hálózathoz kapcsolódó számítógépnek legalább egy hálózati kapcsoló felülettel kell rendelkeznie, ez a hálózati kártya.(Régenbben ISA, ma PCI (slot) csatlakozó felülettel kapcsolódik. Ma általános az RJ-45 csatlakozó. Az átviteli közeg lehet vezeték nélküli: rádiófrekvenciás, infra…Ma már az alaplapokra integrálják, mert a legtöbb esetben valamilyen hálózathoz kapcsolódnak a gépek.
Átviteli közeg, kábelek
•      Koaxiális kábel. Belsejében tömör rézhuzal található, amelyet kemény, mőanyag szigetelıréteg vesz körül. Ezt úgynevezett árnyékoló harisnya borítja, amely vékony, szigeteletlen huzalokból összefont egység formájában védi a kábelen folyó adatokat a külsı hullámoktól. A kábelt kívülrıl erıs, mőanyag szigetelés borítja. Valójában ez érintkezik a külvilággal.
•      Csavart érpárú kábel. A kábel négy eret tartalmaz. Árnyékolt (STP (teljes nevén Shielded Twisted Pair)) és árnyékolatlan (UTP (teljes nevén Unshielded Twisted Pair)) formában egyaránt elıfordul. A kábel elınye, hogy nem csupán adatok átvitelére képes, hanem egy idıben telefonvonalként, vagy videocsatornaként is használható.
•      Optikai szálas kábel. A mai legmodernebb átviteli eszköz. Alkalmazásakor az adatokat fénnyé alakítják, amely hajszálvékony üvegbıl vagy szilikátból készült éren halad. Célba érésekor egy fényérzékelı alakítja vissza a fényjeleket elektromos jelekké.
•      Kábel nélküli kapcsolat: egyre inkább terjed. Lehet rádiófrekvenciás, -ennek a legnagyobb a hatótávolsága, de csak kiegészítı megoldásokkal biztonságos. Lehet infra ennek kicsi a hatótávolsága és ráálátás szükséges. Speciális is lehet pl. Bluetooth, ami kis-hatótávolságú, nagyfrekvenciás(2,4GHz) kapcsolódási lehetıség; inkább eszközillesztésre szolgál.
HUB, switch:A HUB a kapott adatcsomagot valamennyi kapcsolódási pontjára, portjára kiadja,
egyszerőbb, olcsóbb szerkezet, de nem végez semmilyen forgalomirányítást. A switch valamennyi
csomagvizsgálatot is végez. A csomagog fizikai címe alapján továbbít, a felesleges forgalmat sem szünteti
meg teljesen.
Router: útvonalválasztó. Az adatcsomagok logikai címzését(IP cím) olvassák és értékelik az útvonal
meghatározásánál.
IV, Internet csatlakozások és átviteli sebességek (esetleg elolvasható) 1. Analóg kapcsolt telefonvonal
- szükséges eszközök: egy vezetékes analóg vonal; modem; szolgáltató (van ingyenes is) – költségek : szolgáltatótól függı díjazás perc, óra vagy Mb / Ft
– sebesség : 14 – 56 Kbit/s
– jellemzı : a kapcsolat nem folyamatos, eléréshez tárcsázni kell
2.    Béreltvonalas
– szükséges eszközök: egy bérelt vonal (csak internetre használható);speciális modem – költségek: szolgáltatótól függı havi fix összeg – sebesség: 64 kbit/s (de több vonal is lehet) – jellemzı: állandó kapcsolat
3.    ISDN
– szükséges: ISDN vonal, digitális telefon (ha mellette telefonálni szeretnél), ISDN modem
– költségek: havi összeg + szolgáltatótól függıen letöltött tartalom után
– sebesség: 64-128 kbit/s de van gyorsabb is
– jellemzı: egyidejő telefonálás és Internet, a felcsatlakozás a másodperc törtrésze alatt
4.    ADSL
– szükséges: analóg vagy ISDN vonal, ADSL modem és LAN csatlakozó a PC-n
– költségek: szolgáltatótól és sávszélességtıl függıen havi 7000 –tıl (2005. év)
– sebesség: alap asszimmetrikus: feltöltés lassú (64 kbit/s) letöltés 384 kbit/s; vannak nagyobb
sávszélességő megoldások is
– jellemzı: állandó kapcsolat, korlátozás nélkül
5.    Kábeltévés
– szükséges: kábeltévés szolgáltatás, speciális modem és LAN csatlakozó a PC-n
– költégek: havi fix összeg
- sebesség: változó attól függıen, hogy egyidejőleg a hálózatban mennyien „netteznek” kb. 64 kbit/s – 1
Mbit/s
– jellemzı: állandó kapcsolat
6.    Mőholdas
– szükséges: egy analóg kapcsolt vonal + egy mőholdvevı szett egy speciális PC-s kártyával
– költségek: a 2-3 szolgáltató együttes díja (Matáv, Axelero, mőholdas)
– sebesség : letöltés fıleg offline 1-2 Mbit/s (adott idıpontban sugározzák le a kigyőjtött anyagot) online
kb. 64 kbit/s – 384 kbit/s; feltöltés csak analóg modem.
– jellemzı: online böngészı csak alig jobb, mint egy analóg modem, fıleg nagy mérető anyagok offline
letöltésére alkalmas
7.    Mobil
GSM : 1/3 sebesség mint analóg modem
GPRS : gyorsabb és olcsóbb
UMTS: a jövı
WAP (attól függ, hogy SMS,GSM,GPRS-en keresztül jön)
Kulcsszavak, fogalmak                                                             Pont
Man, Wan, Lan Topológiák Hálózatok építı elemei:
3 pont 3 pont 2 pont
10. Az operációs rendszerek általános feladatai, jellemzıi, csoportosításuk különbözı szempontok szerint (3.1.1)
Ismertesse, mit értünk operációs rendszer alatt,, soroljon fel példákat is! Beszéljen az operációs rendszer általános feladatairól!
Csoportosítsa az operációs rendszereket különbözı jellemzık alapján! Ismertesse a különbözı felületek kezelésének módját! Beszéljen részletesebben az ön által használt operációs rendszer kezelıfelületérıl!
1.      1s              r fogalma:
A számítógépen futó programok, ezek által használt adatok, valamint programok használatát segítı kézikönyvek összessége.
Szoftverek csoportosítása
•  Operációs rendszer: A számítógép mőködését vezérlı rendszerszoftver.
•  Általános célú felhasználói szoftver: Olyan felhasználói igényeket elégítenek ki, amelyek több
helyen, általánosan felmerülnek (pl.: szövegszerkesztı, táblázatkezelı programok, adatbázisok, játékok). Ezeket a termékeket az adott feladat megoldására fejlesztették ki.
•  Egyedi felhasználói szoftver: Speciális, egyedi igényeket elégítenek ki (ügyviteli rendszerek,
tervezıprogramok). Egyedi igények szerint, megrendelésre készítik, ezek igen drágák, kereskedelmi forgalomba ritkán kerülnek.
•  Fejlesztői szoftverek: Programok szerkesztése, fordítása, hibakeresése.
2, Az operációs rendszeri fogalma
Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli, összehangolja a számítógép részegységeinek (hardver) mőködését, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.
Operációs rendszer nélkül nem lehet használni a számítógépet. A számítógép hardverrel közösen alakítja ki a számítógép mőködési módját.
Operációs rendszerek fontosabb feladatai
-      programok elindítása és végrehajtása;
-      a központi tár és a perifériák kezelése;
-      állományok létrehozása, másolása, áthelyezése, átnevezése, kinyomtatása, megtekintése, törlése, jellemzıik (attribútumaik=egyedi jellemzıknak) beállítása;
-      könyvtárak létrehozása;
-      rendszer-információk kezelése,
-      hálózatok kezelése;
-      az op.rendszer megvédése a programhibáktól és az illetéktelen beavatkozásoktól.
Operációs rendszerek csoportosítása
Néhány szempont figyelembevételével:
a) A kezelőfelület jellege szerinti osztályozás
Karakteres operációsrendszerek: (általában 80*24 karakteres képernyı)
A felhasználónak általában a PC billentyőzetén kell a gépnek szánt szöveges utasításait begépelnie, melynek során szigorú szabályokat kell betartania. Magas szintő használatához általában nagyon komoly szakértelem szükséges. A legelterjedtebb karakteres rendszerek:
MS DOS, DR DOS, IBM DOS
OS2
Unix
Grafikus operációsrendszere(GUI=graphical user interface)
A felhasználónak általában a képernyın megjelenı grafikai párbeszéd elemek (ikonok, listák,
jelölınégyzetek, stb.) segítségével kell a feladatok jelentıs részét megoldania A grafikus felület objektumai
az ikonok, ezeken keresztül érhetık el a tároló területek, indítható programok.
Könnyebben kezelhetı, de nagyobb a hardverigény. A modern operációs rendszerek rendelkeznek
Grafikus felhasználói felülettel.
A legelterjedtebb grafikus rendszerek:
Windows 95/98/ME, NT/2000
OS2 (Warp)
■     X Windows
b) A felhasználók száma szerint: Egyfelhasználós operációs rendszer:
■     egyidejőleg csak egy felhasználó veheti igénybe szolgáltatásait. Elavult: pl. DOS. Többfelhasználós operációs rendszer
Egyéni azonosítást végez és ezzel párhuzamosan jogosultságokat is kezel. A többfelhasználós operációs rendszer lehetıvé teszi, hogy a számítógép erıforrásait egy idıben több felhasználó is igénybe vegye.
■      Windows XP
■      Unix/Linux
c) Az egyi dőben futó programok száma szerint.
Egyfeladatos: egy idıben csak egyetlen programot képes futtani pl.DOS
Többfeladatos, multiprogramozott: amelyek egy idıben párhuzamosan több programot is képesek
futtazni.pl.:Wndows 95, 2000,XP, Linux
d) A forráskód hozzáférhetősége szerint:
nyílt forrású, szabadon hozzáférhetı operációs. Rendszerpl.: LInux , BSD zárt forrású: Solaris, AIX, IRIX, NeXT, Novell, Netware
3) W                             P operációs rendszer felhasználói felülete
A bejelentkezı képernyı grafikus üzemmódú, a megjelenı elemek az Asztal (a rajta elhelyezkedı
ikonokkal), Tálca, Start menü.
A Windows alatt a képernyı szerepe különösen nagy, hiszen az egér elmozdítását vagy a kattintást szinte
közvetlenül tudjuk érzékelni, úgy tőnik, mintha egyenesen a képernyın dolgoznánk. Vagyis úgy érezhetjük,
hogy számítógépünk képernyıje olyan, mint az íróasztalunk: a különbözı programokat az itt elhelyezkedı
ikonok jelképezik. Az egérrel kezelhetı nyomógombok szinte térbeli hatást keltenek.
A Tálcán sorra megjelennek a megnyitott alkalmazásokat jelképezı nyomógombok, ezek közül az látszik
benyomott állapotban, amelyik éppen aktív. Ha másik alkalmazáshoz szeretnénk visszatérni, nincs más
dolgunk, mint a hozzá tartozó nyomógombot megnyomni.
A jobb oldalon jelennek meg különbözı telepített alkalmazások ikonjai is (dátum és idı, a
billentyőzetkiosztások változtatása, hangerıszabályzó, víruskeresı). Ezek a programok a háttérben futnak. A
bal szélen a Start menü jelenik meg.
A Start menüből kezdeményezhetı szolgáltatások:
a.) Leállítás (kijelentkezés)
b.) Futtatás
c.) Súgó
d.) Keresés
e.) Beállítások
f.) Dokumentumok
g.) Programok
A felhasználói felület beállítása
Windowsban az Asztal beállítása történhet pl.: gyorsmenübıl (háttér kiválasztása; képernyıvédı; felbontás és színmélység beállítása). A gyakran használt parancsok könnyő elérhetısége érdekében érdemes parancsikont elhelyezni az asztalra vagy a Tálcára.
Segítségkérés, súgó használata
Windowsban a súgóval lehet segítséget kérni.
A súgó a START menübıl közvetlenül elindítható. Indítás után témakörök alapján választhatunk a felkínált
lehetıségekbıl, illetve tartalomjegyzék alapján is kereshetünk. Egyes alkalmazásokon belül található külön
súgó menü, ahol az alkalmazásra vonatkozó tájékoztatást találhatunk (általában F1 billentyő). A menü
tartalmazhat továbbá súgó ikont (Mi ez?), amellyel rámutatva egy elemre megtudhatjuk annak funkcióját,
szerepét.
WINDOWS jellemzői (lehet 98, NT, XP, 2000 is!)
Mikrosoft operációs rendszere 32 bites felépítésével jól képes kihasználni a gépek hardver lehetıségeit. A Plug and Play rendszernek köszönhetıen felismeri a gépünkben lévı hardverelemeket, megkönnyíti a konfigurálást. A biztonságos mőködés érdekében az egyes futó programok függetlenek egymástól, párhuzamosan futnak (multitasking). Hiba esetén a hibát okozó alkalmazás leállítható, így a gép nem fagy le. Támogatja a hálózatkezelést. A felhasználói felülete áttekinthetı.
Kérdések a 9. témához:
•      Mit jelent az operációs rendszerszoftverek esetében az, hogy felülrıl kompatibilisek?
•      Véleményed szerint miért elınyösebb a grafikus felhasználói felület a karakteressel szemben?
9 Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
3.1. Az operációs rendszer és
fıbb feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
Szoftverek csoportosítása
Operációs rendszer fogalma
Operációs rendszer feladatai
Operációs rendszerek csoportosítása (kezelıfelület szerint)
Operációs rendszerek csoportosítása (felhsználók száma
szerint) Operációs rendszerek csoportosítása (más szempont
szerint) Win 98 kezelıi felülete(ikon, tálca, start menü, menü) Win 98 fıbb jellemzıi (Plug and Play, multitasting)
11 Az operációs rendszer adattárolási szolgáltatásai ,könyvtár- és állománykezelı mőveletek (3.1.2.-3.13)
Beszéljen az adatok tárolásáról általában: milyen eszközökön tárolhatunk adatokat, milyen formában? Ismertesse a fájl fogalmát, soroljon fel fontos fájltípusokat? Milyen jellemzıket tart nyílván az operációs rendszer a fájlokról?
Mutassa be a könyvtárak (mappák) fogalmát, szerepét, az operációs rendszer által kínált lemez-, mappa- és fájlkezelı mőveleteket, végrehajtásuk mikéntjét az ön által használt operációs rendszerben Végezze el a mellékelt feladatot!
Az operációs rendszer és fıbb feladatai
a.    adatok tárolása, fájl fogalma, fontos fájltípusok
b.    Könyvtár, gyökérkönyvtár, könyvtárszerkezet fogalma
c.    Könyvtárkezelés Xp alatt
d.    Könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése
1. Adatok, Adattárolás alapjai:
(Hova?, Miket tárolok?, Milyen mértékegységgel jelölöm? átváltások)
Háttértárakon egy adott mappaszerkezetben, mappákban, általában fájlokban tárolnak adatokat. (Floppy,
Winchester, Cd, Dvd, zipdrive, pendrive, stb)
Az állomány:, a „háttérmemórián elhelyezkedı” adathalmaz, például merevlemez!
Az állománynak megkülönböztetjük a logikai és a fizikai megjelenését.
Logikailag az állományok mezıkbıl felépülı rekordok halmazának tekinthetık.
Fizikailag az állományok az operációs rendszer által összefüggınek látszódnak. Jellemzıi:
-     az állomány neve, amit általában a felhasználó ad, és ami általában a tartalmára utal, kiterjesztése, bizonyos operációs rendszereknél, egy bizonyos állománycsoportot jelöl.
Azonban az a különbség, hogy míg a könyvtárak (nevének) létrehozásánál nem szükséges kiterjesztést adni, addig az állományok nevét az operációs rendszer két részre bontja, névre és kiterjesztésre, melyeket ponttal választ el. Pl: SZOVEG.TXT
A név (DOS-ban) minimum 1, maximum 8 karakter hosszú lehet, alfabetikus, numerikus és néhány
speciális karaktert tartalmazhat:
- az angol ABC betőit,
- számjegyeket : 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9
- az egyéb karakterek közül az alábbiakat: @, _, &, $, -, !, #, %, ~, ), (, {, }, ^, ’, A kiterjesztés (DOS-ban) minimum 0, maximum 3 karakter lehet.
(Windows-ban) kevés a megkötés pl. szóköz is megengedett. A munkaasztalon és a mappákban az objektumnevek akár 250 karakter hosszúak is lehetnek. Minden objektumnak megfelel egy lemezállomány, és a lemezfájloknak hosszú nevük is lehet. A hosszú név megegyezik az objektum nevével. A hosszú névnek is lehet háromkarakteres kiterjesztése, amely az állomány típuséra utal.
Fájlok lehetnek (file): programok (indíthatók), dokumentumok, adatbázisok, képek, stb (Gyakori fájl kiterjessztések:)
•     Indíthatók: COM, EXE, BAT
•     képek:              BMP, GIF, JPG, JPEG, PCX, TIF, PIC, WMF stb
•     formázatlan szöveg: TXT, formázott szöveg: DOC,RTF WRI
•     táblázat             XLS
•     adatbázis:         DBF, MDB
•     tömörítettek: ZIP, RAR, ARJ, LH, LHA, ACE stb
•     prezentáció: PPT
•     általános adat: DAT
•     videó fájl: AVI, SUB, VOB, WMA, MOV
•     Hang fájl: WAV, Mp3
•     segítség fájl: HLP Operációs rendszer file nyilvántartásai:
-            a jogosultsági jellemzık: =          a tulajdonos neve
=          írási, olvasási, törlési jogosultságok;
=          csoportnév, mely csoport-privilégiumokat tartalmaz;
-            idı-jellemzık (általában dátum, óra, perc, másodperc):
létrehozási ideje
utolsó módosítási ideje
az utolsó használatideje; mérete.
jellege: (jellemzik az Attribútumok = egyedi azonosítók, bizonyos védelmet jelente-ek a fájlnak/mappának) pl. csak olvasható, archivált, rendszer vagy rejtett állomány; stb
File attribútumok:
Név, Kiterjesztés, Méret, Dátum/idő, (létrehozás, módosítás dátuma), csak Olvasható, Rejtett, Archivált, Könyvtár (fájl/mappa), System (rendszer fájl)
•     Adat felépítése: BIT, BYTE, KARAKTER, MEZŐNÉV, TÖMB, REKORD, FÁJL
•     Adat átváltás: (1 BYTE=8BIT, 1KB=1024BYTE…)
2.    A Könyvtárakról (konkrétan bemutatni, létrehozni a gépen! )
2.1.    Könyvtár/mappa fogalma: az egy csoportba tartozó állományok MAPPÁ-kat alkotnak, ezek logikailag összetartozó állományok (fájlok).
2.2.  Könyvtárszerkezet:
fastruktúra bemutatása, készítése, szerepe (Konkrétan készíts egyet!) Aktuális elérési út: meghajtó, mappaszerkezet, fájlnév
Meghajtó:              Általánan:a Floppy, c: d: Wicseszter, e: CD, f: hálózati meghajtó, stb
Mappaszerkezet: \mappanév1\mappanév2\stb Fájlnév                  konkrét fájlnév
2.3 Könyvtármőveletek: Fa építése(mappa létrehozása) és törlése, közlekedés a könyvtárfán, átnevezés, másolás és átmozgatás (Az útvonal szerepe: meghajtó gyökérmappájából, egymásba ágyazott mappákon át eljutunk a keresett fájlig vagy mappáig, + még nyílik - utolsó szint)
2.3.    Könyvtárak típusai:
•     Gyökérkönyvtár: a lokális gép legelső könyvtára, Jele: \
•     Fıkönyvtár: további könyvtárat(kat) tartalmaz
•     Alkönyvtár: további könyvtárat nem tartalmaz
•     Aktuális könyvtár: amelyik könyvtárban éppen vagyunk
3.    Könyvtár mőveletek: Windows XP alatt a fájl és könyvtármőveletek végrehajtását a Windows Intézővel hajtjuk végre. (Lehet a windows commander is !)
A mőveleteket megelızi a kijelölés!
Windows Intézıben a kijelöléshez a következő gombokat használjuk:
•     Szerkesztés menü - Mindet kijelöli (CTRL+A)
•     Egér bal gomb (meszelés)
•     Lista elejére: balegér és lista végére SHIT+balegér, köztes listaelem kijelölődnek
•     Shift+ kurzornyilak
•     CTRL + balegér: egyedi fájl vagy könyvtárkijelölés a listában
Totál Commanderrel MINDENT BEMUTATNI!
Pl ikonsoron átkapcsolni Tree (fa szerkezet), könyvtár létrehozás, törlés, beágyazás, átnevezés, közlekedés, mappaszerkezet kibontása/zárása, könyvtár tartalmának manipulálása_______________
(Könyvtár mővelet
Menübıl
Billentyőzet vagy eszköztár
Egér- helyi menü (jobb gomb)
Létrehozás
Fájl – Új – Mappa
CTRL+N
Új - Mappa
Átnevezés
Fájl - Átnevezés
A nevén 2 lassú katt.
(bal gomb)
Jobb gomb - Átnevezés
Törlés                             Fájl - Törlés                          X
Másolás
Szerkesztés – Másolás Célhely kijelölése Szerkesztés - Beillesztés
CTRL+C
Egér bal gomb + CTRL gomb
Mozgatás
Szerkesztés – Kivágás Célhely kijelölése Szerkesztés - Beillesztés
CTRL+X CTRL+V
Egér bal gomb
Stb
„Könyvtár és fájlkezelı programok karakteres és grafikus környezetben:”
NC, Windows Commander, Totál Commander
Értékelés:
Tartalom
Pont
Könyvtár fogalma
Könyvtárak típusai: gyökér, al-, fı-, aktuális megemlítése
Könyvtár mőveletek felsorolása: létrehozás, átnevezés, másolás, mozgatás, törlés
Windows intézıben vagy commander-ben: létrehozás, átnevezés, másolás, mozgatás, törlés gyakorlati megvalósítása
Mintakérdések:
•     Jelölje a rajzon az egyes könyvtártípusakat!
•     Milyen könyvtárstruktúrát hozna létre zenei fájljai tárolásához?
•     Milyen más könyvtár és fájlkezelı programot ismer? Fogalmazza meg különbségeket (elınyöket, hátrányokat) a Windows Intézıvel összehasonlítva
12. Állományok tömörítése és kicsomagolása, a tömörítés fıbb típusai (3.1.5)
Ismeresse az adatok tömörítésének szükségességét és lehetıségeit! Mit értünk veszteségmentes és
veszteséges tömörítésen? Végezze el a mellékelt feladatot!
Tömörítési eljárások,
Lehetséges feladat: tömörítsen be egy könyvtárat vagy állományt!
A tömörítés szükségessége:
A számítógépes háttértárak véges kapacitása és a számítógépes hálózatok megjelenése indokolttá tette olyan eljárások kifejlesztését, amelyek révén az adtok eredeti méreténél kisebb helyet foglalnak el. Az adatok betömörítve nem használhatók, de könnyebben szállíthatók, és tárolhatók.
Az adatok tárolása operatív memória ill. háttértároló kapacitást igényel. A legtöbb kódolási forma az adatok könnyő felhasználhatóságát célozza meg lehetıleg kis helyen, ez a „becsomagolás”. Szövegszerkesztéshez az ASCII formátumot, futtatható programok esetén bináris kódot, jelfeldolgozáshoz az egyedi minták binárisan kódolt sorozatát használjuk. Ezek a kódformátumok többnyire a szöveget legalább a harmadára húzza össze, a képek nem nagyon tömöríthetık. A mővelet megfordításával a tömörített információ az eredeti formátumba visszaalakítható, ez a "kicsomagolás".
Mőködési elv:
Mivel a tárolt állományok szinte mindig több jelet tartalmaznak mint a hordozott információhoz szükséges
ezért van lehetıség a tömörítésre. A redundancia minimálisra csökkentése a cél.
Tömörítési eljárások:
A tömörítési eljárások alapvetıen két csoportra oszthatók: veszteségmentes és veszteséges tömörítésre.
A veszteségmentes eljárással tömörített adatok visszaállítás után azonosak az eredetivel. A veszteségmentes
tömörítés használata elengedhetetlen futtatható kódok (programok), szövegfájlok stb. esetében, mert ezeknél
akár egyetlen bit megváltozása sem engedhetı meg. Ilyenek például: Winzip, Winrar, Arj, WinAce. Ezek
nagy tömegő adat archiválását teszik lehetıvé Általában lehetıség van a még így is nagy állományok
darabolására. Például az ARJ tömörítıvel a kiterjesztések a következık: név.arj, név.001, név.002, stb.
Azaz adattömörítı programok az eredeti adathalmazt feldolgozás közben blokkokra osztják.
A veszteséges eljárással tömörített adatok visszaállítás után nem azonosak az eredetivel, azaz a tömörített
állományokból már nem lehet pontosan visszaállítani az eredeti állományt, de ez itt nem is célunk. Ezt a
módszert fıleg képek, hangok, filmek tömörítésére használják. Ilyen például a: jpg, jpeg, Mpeg, mp3 stb.
Kisebb méretnél nagyobb a veszteség.
Tömörítési algoritmusok:
1.  Blokkméret kihasználása
A tárolóterület helyfoglalását csökkenti. Az adatállományok kötött hosszúságú tárolóterület-egységekben kerülnek rögzítésre, ezek a blokkok. Egy blokkban csak egy állomány(illetve annak egy része lehet) H pl. 512B a blokkméret, az ennél kisebb állományok ( vagy ha nagyobbaknak az utolsó nem teljes blokkot kitöltı része) felhasználatlan byte-okat foglalnak.Ha több állományt összefogunk, a tárolás folyamatosabbá tehetı. (a tar tömörítés ezen az elven mőködik)
2.  Huffmann- kódolás:
A gyakoribb hosszú jelsorozatokat egy-egy rövidebbel helyettesítjük.
3.  A futamhossz-kódolás (RLE=Run Length Encoding)
Digitalizált adatsorozatokban igen sőrőn elıfordul, hogy az egymást követı minták értéke ugyanaz. Egy hangfájlban a szünetekhez csupa nulla értékő minta tartozik, egy képet reprezentáló adatsorban az egyszínő képrészletek minden mintájának értéke ugyanaz. Még egy szövegfájlban is elıfordulnak ismétlıdı adatok, például elválasztásra használt szóközök. A futamhossz-kódolás (Run Length Coding, RLC) az ismétlıdı adatsorok leírására az adott adat kódját (marker) és az ismétlıdések számát használja. A tömörített állományban meg kell különböztetni az adatot, illetve az ismétlıdést jelzı számot, erre általában speciális jelet használnak.
4.  A delta-kódolás (differenciális, vagy különbségi kódolás)
A delta-kódolás egy adott digitalizált adatsorozat esetén nem az egyes adatok tényleges értékét, hanem az egymást követı értékek közti különbséget rögzíti. A kódsorozat elsı értéke még maga az elsı adat. A delta­kódolás elsısorban olyan adatsorozatok kódolására használható, ahol az egymás utáni értékek különbsége nem nagy. Nem használható szöveges információ vagy futtatható kódok tömörítésére, de kiválóan alkalmas analóg elektromos jelek ábrázolására.
5.  Az LZW tömörítés
Az LZW tömörítés az eljárás kidolgozóiról (Abraham Lempel, Jacob Ziv, Terry Welch) kapta a nevét. Az eljárás szöveges információk, futtatható kódok és adatállományok kb. 1:2 arányú tömörítésére egyaránt használható. A nem nagyon bonyolult adathalmazok (tabulált számsorok, forrásprogramok, digitalizált jelek) esetén a tömörítési arány az 1:5-öt is elérheti. Az LZW az alapja a legtöbb merevlemez kapacitásnövelı módszernek. Ugyancsak LZW tömörítést használnak a GIF típusú képfájlok. Az LZW tömörítés is kódtáblát használ, ez azonban nem 256, hanem általában 4096 elemő, a kódolt információt tehát 12 bites adatszavakkal írja le. Az ismétlıdı jelsorozatokat tömöríti nagyon jól.
6.  A CS&Q eljárás (pl mp3, jpg, stb tömörítés)
A CS&Q eljárás egy digitális mintasorozatot kivevésének számának csökkentésével alakít át kevesebb adattal leírható formába. Az eredeti adathalmazt már nem tudjuk visszaállítani, ez tehát egyértelmően veszteséges tömörítés, a minıség csökkenésével jár.
Ha például egy audio CD-n rögzített beszédrészletet akarunk továbbítani, akkor ehhez másodpercenként 44100·16·2 bitre, vagyis 1.41 Mbit/s átviteli sebességre van szükségünk (fs = 44100 Hz, n = 16 bit, sztereó). Ha ugyanezt a részletet monóban, 8000 Hz-es mintavételi frekvenciával és 8 bites felbontással továbbítjuk, az átviteli sebesség már csak 64 kbit/s. A minıség természetesen romlott, de a szöveg még tökéletesen érthetı és a beszélı személye is egyértelmően felismerhetı. Az eredetileg 96 dB-es (decibeles) dinamikatartomány 48 dB-re csökkent, de az így elérhetı jel/zaj viszony még nem zavaró. A tömörítési arány                              1:22!                              Ez                              rendkívül                              nagy!
Ha például egy 16 millió színárnyalattal ábrázolt kép (RGB true color) esetén megelégszünk 256 színárnyalattal is, akkor máris 1:3 tömörítési arányt érhetünk el, miközben a képernyın megjelenı kép minıségében szinte semmilyen változást nem érzékelünk. Csökkenthetjük a területegységre jutó képpontok számát (a felbontást) is, ezzel a tömörítési arány tovább növelhetı.
A tömörítés fogalma
2 pont
Veszteséges és v. mentes
3pont
Egy-két tömörítési eljárás bemutatása
3 pont
13. A vírusok és más károkozók jellemzése, csoportosítása, védekezés ellenük (3.1.6)
Ismertesse a számítógépvírus általános meghatározását és jellemezze fıbb osztályait! Milyen más kártékony programokat ismer? Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen? Ellenırizze a megadott állományt víruskezelı programmal!
A számítógépes szoftveres károkozó egy olyan program, amely képes önmaga sokszorosítására, és a felhasználó számára nem hasznos tevékenységet folytat.
Vírusok: olyan programkódok, amelyek hordozó programhoz kapcsolják magukat. Az így módosított program indításával aktivizálódik a vírus
A vírusokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk:
Károkozás mértéke, típusa szerint:
Reprezentatív vírus: fıleg a hıskorban volt jellemzı. A program jelzi jelenlétét, de egyéb kárt nem
okoz, különbözı szövegeket jelentet meg.
Boot vírusok: az mágneslemez Boot szektorába írják be magukat, így ahányszor a lemez
használjuk, annyiszor fertıznek, és még az operációs rendszer betöltése elıtt aktiválódnak.
Leggyakrabban akkor terjednek, amikor fertızött lemezrıl indítjuk a rendszert.
Szoftvert károsító programok: az ilyen programok az állományokat károsítják.
A támadás célpontja szerint:
Állományvírus: (programvírus) ezek az ún. futtatható állományokat (exe, com, bat) támadják, és használják ’szaporodásra’. Ez a legrégebbi típus és talán a legegyszerőbb védekezni ellene. Ismertebb nevük: a programvírusok.
Makro vírusok: ezek a legújabb típusú vírusok, amelyek szöveges dokumentumokba, táblázatokba, levelekbe fészkelik be magukat. Különös veszélyességüket az adja, hogy az internetes adatforgalom többsége ilyen fájlokból áll. A makrovírus nem más, mint névvel ellátott, automatikusan ismétlıdı utasítássorozat. Szövegszerkesztıben, táblázatkezelıben gyakran ismétlıdı lépéseket makrókkal automatizáljuk, így a vírus ide tud belépni. Terjedésükhöz elég menteni, vagy megnyitni a fertızött állományt.
Néhány vírusfajta
férgek: Általában nem szaporodnak, hanem a rendszer adatait és belépési jelszavait szerzik meg.
Rejtızködnek.
Trójai faló (troyan horse):Hasznos programoknak álcázzák magukat.A látható tevékenység mellett a
háttérben különbözı tevékenységeket végeznek.
Kémprogram. (Spyware): (szpájver) Nyomon követi minden lépésünket. Figyeli hogy milyen webhelyeket
látogatunk, és hogy mit keresünk a keresıben. Sıt! Akár minden beütött betőt is továbbíthat a "feladónak",
így aztán nagyon személyes információkat lehet megtudni valakirıl, beleértve az összes felhasználói nevét,
jelszavát, bankkártya adatait st, de lehetséges, hogy a felhasználói szokásokat figyelik, célzott reklámanyag
célbajuttatásának elıkészítése céljából..
Vírusfelismerés:
Indokolatlanul megváltozik egy fájl mérete.
Indokolatlanul eltőnnek vagy megjelennek fájlok.
Nem indulnak el programok.
A háttértárak szabad kapacitása hirtelen lecsökken.
Megváltozik egy program felülete (menük, eszköztárak)megváltozik.
Bármilyen különös, szokatlan viselkedés.
Indokolatlan, intenzív hálózati kommunikáció
Védekezés a vírusok ellen
-      rendszeres, vírusmentes mentéssel (archiválás)
-      beérkezett levelek, lemezen stb szállított adatok használat elötti ellenırzésével.
-      Rezidens (memóriában bentlévı és állandóan futó) vírusírtó program használata.
-      A vírusellenes program adatbázisának rendszeres frissítése
-      Fontosabb dolgok gyakori biztonsági lementésével például Cd-re.
-      Jogtiszta szoftverek használatával
-      Az interneten nem töltünk le gyanús oldalakról.
Legjobb védekezés ebben az esetben is a megelızés. Nagyon fontos, hogy mindig csak tisztázott eredető programokat, adatokat használjunk. A jogtisztán beszerzett programok nagyon ritka kivételtıl eltekintve megbízhatónak minısülnek. Használhatunk ún. víruspajzsot, amely rezidensen a memóriában van, minden oda bekerülı adatot ellenıriz és figyelmeztet, ha gyanús jelet tapasztal. Idırıl idıre futtassunk vírusfelismerı programot gépünkön.
A gépet tőzfallal lehet védeni hálózat esetén, amelynél különbözı beállítások lehetségesek. Például milyen szavakat figyeljen, milyen rendszereket engedjen át stb. A teendı fertızés esetén
•   Elsı lépésként függesszünk fel minden egyéb tevékenységet és csak a vírus mentesítésre figyeljünk!
•   Értesítsük a rendszergazdát (ha van, a továbbiak az ı feladatát képezik)!
•   Készítsünk biztonsági másolatot a legfontosabb állományainkról!
•   Kezdjük el a vírusmentesítést!
Hogyan lehet megszabadulni a vírustól?
A gépet újraindítjuk, a szokásostól eltérı lemezrıl töltsük be az operációs rendszert, vírusellenes programmal hajtsunk végre egy teljes ellenırzést
Használjunk vírusirtó programot! Ezek a programok is többféleképpen mentesítenek. -Ha nem boldogulnak a vírus átkódolásával, megpróbálhatják törölni a vírust. Ez utóbbi bizonyos esetekben a fájl tartalmának elvesztésével is járhat.
-Ha sem így, sem úgy nem megy, marad az állomány átnevezése, becsomagolása, karanténba helyezése. Ez a fájlvírusok esetén hatásos.
Víruskeresési taktikák:
mintaillesztéses: A károkozóhoz tartozó szekvenciát keresi. Elınye: viszonylag gyors, ha megyegyezı mintát talál az biztosan vírus. Hátrány: csak az eddig ismert vírusalakokat ismerheti fel. Nemcsak az új vírusok okozhatnak gondot, hanem vannak úgynevezett polimortf vírusok is , amelyek állandóan változtatják az alakjukat.
Heurisztikus
A károkozó jó eséllyel megtalálható a programkód elemzésévell, miyel viselkedésük tipizálható. Elıny: nem kell adatbázis. Hátrány: lassú, és nem biztos az eredmény. A vírusellenes programok a két módszer kombinációját alkalmazzák.
Vírusirtó programok pl.:
Norton Antivirus: Fizetıs, emiatt fıleg cégek alkalmazzák, de megtalálható illegális másoltként otthonokban is. Népszerő, széles körben elterjedt és hatékony vírusirtó program. Nagy hátránya, hogy túlságosan leköti a rendszer erıforrásait, így lassítja a gépet.
•   Avast!: Ingyenes. Kevésbé ismert, de ugyanolyan hatásos vírusirtó és figyelı rendszer mint a Norton. Nem telepszik rá a gépre. Kicsi, gyors, magától frissül. Olyan adatbázist készít magának, amibıl ha sérül egy file vírusirtás miatt, helyre tudja azt állítani. Védi a levelezırendszert is.
•   BitDefender: Ugyancsak fizetıs! Nagyon hatásos, ámde ez is nagy rendszerigénnyel bír és lassan indul.
•   NOD32: Tudásban messze felülmúlja társait, ehhez mérten fizetıs. Viszont nem telepszik rá a gépre és megbízhatóbb mint a BitDefender, van ideiglenes próbaverziója
•   F-prot
•   McAfee
•   VírusScan
•   Tbav
Károkozók
önreprodukció
Vírusok
Vírusfertızés jelei, védekezés lehetıségei
Víruskeresési eljárások
14. Az elektronikus levelezés (7.1.1)
Mit értünk elektronikus levél alatt? Milyen részekbıl áll az e-mail? Milyen levelezıprogramot ismer, milyen szolgáltatásokat nyújt általában egy levelezıprogram? Végezze el mellékelt gyakorlati feladatot!
Az elektronikus posta (e-mail):
olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk el. A küldı és a fogadó fél azonos vagy különbözı típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan mőködik a mindennapi életben már meg-szokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postafiókja van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldı félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében elıfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol "elveszik". A hagyományos levelezéshez képest az e-mail óriási előnye az, hogy
•    az üzenet sebessége nagy, napok helyett órákon, perceken vagy akár másodperceken belül eljut a világ másik végébe
•    Fájlokat, képeket, zenét is csatolhatunk
•    hatalmas tömegő levelezést lehet lebonyolítani néhány fillérért - még akkor is, ha a címzett éppen a világ másik végén van.
Az elektrónikus POSTAFIÓK
Az elektronikus levelezéshez elıször is egy postafiókra van szükségünk. (Hozzájutás):
1.   Ingyenes e-mail szolgáltatatást veszünk igénybe. Az interneten egyre több ingyenes elektronikus szolgáltatást nyújtó Web-helyet találunk. ( például: WWW.freemail.hu, www.freemail.hu, www.hotmail.hu, www.mailbox.hu).
2.   Az internet szolgáltatás előfizetésével. Az elıfizetéses internetes szolgáltatások egy vagy több elektronikus postafiókot tartalmaznak (általában) a felhasználiknak.
3.   A cégek vagy intézmények saját dolgozóiknak, gyakran üzemeltetnek internetes szolgáltatást nyújtó szervereket. Ezeken vállalati vagy magán levelezési lehetıségeket is biztosítanak. (postafiók!)
4.   Saját levelezőszervert is üzemeltetünk. © Különbözı operációs rendszerekhez készülnek levelezı szerver programok. Ha egy ilyet telepítünk a gépünkre, akkor a postafiókok létrehozását saját magunk is elvégezhetjük. Ebben az esetben a számítógépünkhöz egy domain nevet célszerő regisztráltatni, és a számítógépet állandóan üzemeltetni kell!
Az elektronikus LEVÉLCÍMEK:
•    Olyan karaktersorozat, amely egyértelmően azonosít egy személyt az interneten.
•    A cím két részre bontható, amely egy @ jellel van elválasztva.
•    A baloldali rész a felhasználó azonosítója, illetve postafiókjának neve. Az azonosítót a felhasználó választja
•    A jobboldali rész a postafiókot tároló számítógépet azonosítja. Ez lehet a levelezı-szerver DNS neve (pl. mailbox.hu), a levelezı szervert futtató számítógép neve, az adott intézmény azonosítója (pl. almassy-gy.sulinet.hu).
•    Az elektrónikus leveleket a PROTOKOLLOK kezelik. Az SMTP a leveleket továbbítja, a POP (kiszolgáló protokollok) pedig a beérkezett leveleket osztja szét!
Levelező Programok:
Segítenek a levelek kezelésében. A gépünkre letölti a leveleinket, továbbítja a küldendıket. A megfelelı beállításokhoz meg kell adnunk az email-címet, a jelszót beállítani, illetve a bejövı- és kimenı levelek pop3, smtp kiszolgálóját. Ilyen programok:
A legismertebb levelezı programok a következık: 1. Windows operációs rendszerekhez:
♦    Outlook Express, Outlook
♦   Netscape Messenger és az Opera böngészık beépített levelezı programokat is tartalmaznak + Microsoft Exchange
♦   Eudora
2. Unix/ Linux operációs rendszereknél megemlíthetı a: ♦ mailx + pine + pico
A [Outlook Express] program elsı indításakor az Internet-csatlakozás varázsló segítségével a levelezéshez szükséges beállításokat kell elvégezni. A párbeszédpanelen a megfelelı mezık kitöltése után a Tovább gombbal tudunk a következı beállítási panelre lépni. Ha valamelyik adatot rosszul adtuk meg, akkor a Vissza gomb segítségével az elızı panelre tudunk visszalépni.
Az <e>lsı panelen a teljes nevünket kell megadni. A <m>ásodik panelen az elektronikus levélcímőnket adjuk meg. A <h>armadik panelen a levelezı szerver adatait kell megadni. Elıször ki kell választani, hogy a levelek kiszolgáló-n való kezeléséhez a POP3 vagy az IMAP protokollt használjuk. Általában a postafiókunk tárolását, és a leveleink küldését ugyanaz a szerver végzi, ezért mind a két mezıbe beírjuk a szerver domén nevét, vagy az IP címét. A <n>egyedik panelen a postafiókunk nevét kell megadni. Ez rendszerint megegyezik az elektronikus levélcímünk „@” elıtti részével. Itt kell megadni a jelszavunkat is. A beállított postafiók adatait a Tulajdonságok parancsgomb megnyomásával megjelenı pár-beszédpaneleken lehet módosítani.
A levelezı program további beállításait az Eszközök/ Beállítások menüpont kiválasztásával megjelenı párbeszédpaneleken végezhetjük el. A Küldés lapon a levélküldéssel kapcsolatos beállításokat, a levélküldés formátumát (egyszerő szöveg, Microsoft Word, HTML).
Aj Outlook Express program kezelése,
A levelezı program felépítése hasonlít a Windows Intézı programjára, mert ez is több panelbıl áll. A baloldali rész a levelek kezeléséhez szükséges mappákat mutatja. A jobb oldali rész felsı fele, ha kiválasztunk egy Helyi mappát, akkor annak a tartalmát mutatja, míg az alsó felében a kiválasztott levél tartalma jelenik meg a fejléc információkkal együtt.
A program telepítésekor a következő mappák jönnek létre:
*    Beérkezett üzenetek (a levelezı szerverrıl ide kerülnek a letöltött levelek)
+ Postázandó üzenetek (az elküldendı leveleket tárolja addig, amíg a levelezı szerverrel fel nem
vesszük a kapcsolatot, és az sikeresen nem továbbította) + Elküldött elemek (az elküldött levelekrıl készült másolatokat tartalmazza)
♦    Törölt elemek (a lomtár szerepének megfelelıen mőködik)
♦    Piszkozatok (a leveleinket írás közben ide menthetjük)
Új levél írása
Levél írását kezdeményezhetjük az Üzenet/Új levél menüpont, vagy az eszköztár Új levél ikonnal. A megjelenı ablakban kell a fejlécet kitölteni, (Címzett, Másolatot kap, Tárgy) levelünket megírni és elküldeni. A fejléc kitöltésénél használhatjuk a Címjegyzéket. A Cím-jegyzék elindításához a Címzett gombra kell kattintani, majd a megjelenı ablak bal oldalán lévı listából kiválasztjuk a címzett nevét. A megírt levelet formázhatjuk az eszköztár gombjaival, használhatjuk a vágólap mőveleteket, hátteret, elıre elkészített levélpapír sablonokat.
A levelünkhöz állományokat csatolhatunk és azt a levéllel, együtt elküldhetjük. Csatolás esetén válasszuk ki az eszköztár Csatolás ikonját, vagy a Beszúrás/ Fájlmelléklet menüpontot. A csatolandó állományt a Tallózás gombbal kereshetjük meg.
Válasz a levelekre
Ki jelöljük az üzenetet, amelyre válaszolni szeretnénk, majd a Válasz ikonra kattintással, vagy az Üzenet/Válasz a feladónak menüpont kiválasztásával egy új levél ablakot nyitunk meg, mely már tartalmazni fogja a címzett címét, de tartalmazza az eredeti levél tartalmát is. A tárgymezı a Re: elıtaggal egészül ki.
A levelek kezelése
*    Levelek olvasása külön ablakban
+ Mappákban lévı levelek rendezése (Nézet/ Rendezés menüpont, prioritás, melléklet, jelzı, feladó,
tárgy szerint) + Levél mellékleteinek elmentése (Fájl/ Mellékletek mentése menüpont) + Levél törlése (Törölt elemek mappába kerülnek) + Levél nyomtatása (Fájl/ Nyomtatás menü)
Mappák kezelése
A leveleink tárolására megfelelı mappastruktúrát hozhatunk létre. (Levelek áthelyezése, másolása mappákba)
Példa egy Feladatra:
Írd meg e-mail-ben az oktató tanárodnak, hogy szerencséd volt-e a szóbeli tétel kihúzásakor! Küldj neki csatolt fájlként egy képet, kiválasztva azt a rendelkezésedre álló számítógép Dokumentumok/Képek mappájából!
Kérdések:
1.    Milyen fájlokat tudunk mellékletként csatolni egy e-mailhez?
2.    Elektronikus levélben kaphatok vírust?
3.    Melléletként csak egy fájlt csatolhatok a levélhez?
4.    Hogyan jelölik a levelezıprogramok az olvasatlan leveleket?
Elektronikus levelezési rendszer használata
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
E-mail, , szerepe, elınyei
Postafiók, szolgáltatás, levelezı szerver Elektronikus levélcímek, @, felhasználó azonosító, jelszó,
Levelezı program kezelése, bemutatása (mappák, levélírás, válasz, mappák levelek kezelése)
Feladat
15. Állományok átvitele (FTP)(7.1.2)
Sorolja fel és röviden jellemezze az internet szolgáltatásait!
Milyen célt szolgál az FTP -protokoll? Végezze el mellékelt gyakorlati feladatot!________________________
Az INTERNET a hálózatok összekapcsolása, a hálózatok hálózata (Hardver/szoftver), másrészt információ átviteli szabványok győjteménye. Az interneten való „szörfölés” szinte mindennapos tevékenység, sok előnye közül kiemelhető a naprakész információáramlás, gyors és üzembiztos kapcsolattartás, a „digitális otthon”, a távmunka lehetősége, digitális könyvtárak és adatbázisok használata, az EMAIL, a LEVELEZÉSI listák és rendszerek, HÍRCSOPORTOK, az FTP (a fájlokhoz való hozzáférést támogatja), a KERESŐ rendszerek, a WAP használata stb. Hátránya közül kiemelhető: a számítógépes függőség kialakulása, az elkényelmesedés, hibás mőködés esetén egész országokban bénulhat meg a szolgáltatás pl bank, és a bőnözők is nagyobb lehetőségekhez juthatnak.
Napjainkban az alábbi internet szolgáltatások terjedtek el: E-mail:
elektronikus levelezés. A levelet egy szövegszerkesztővel írjuk, hozzá valamilyen objektumot csatolhatunk
is, és egy levelező program küldi el a címzett postafiókjába. A postafiók valamely szolgáltató szerverén
fenntartott terület. A postafiók megadása: azonosító@domain. Az azonosító a postafiók tulajdonosának az
azonosítója (pl.neve), a domain pedig a gép azonosítója) Levelezési lista: a feliratkozók (ingyen és automatikusan) megkapnak minden egyes listára küldött levelet. A
listák általában valamilyen témával foglalkoznak. A „Moderált lista” esetén ellenőrzik a listára kerülő
leveleket elküldés előtt. A listákra bárki írhat, ha feliratkozott. Általában tilos reklámcélú levelet vagy más
nevében írtat küldeni. Hírcsoportok: hasonló mint a levelezési lista, itt is egy témával foglakoznak általában. Egy gépen győjtik
össze a leveleket, de nem küldik tovább senkinek, egy megfelelő program segítségével lehet böngészni és
olvasni. Telnet: a saját gépünkről egy megfelelő jelszó birtokában úgy csatlakozhatunk a szolgáltató gépére, mintha
annak terminálja volna a mi gépünk. Chat: Élő kapcsolat a felhasználók között. Az általuk írt üzenetek a szerveren keresztül jutnak el a másik
felhasználóhoz. A témák szerint kialakuló csoportokat csatornáknak, vagy szobáknak nevezzük. FTP: Fájlok letöltése távoli gépekről. Az adatokhoz való hozzáféréshez legtöbbször megfelelő jelszóra van
szükség. Gopher: Menürendszer segítségével férhetünk hozzá az adatbázisokhoz WWW: Az információkat színes oldalakon tárolják, amelyek hiperlinkeken keresztül kapcsolódnak
egymáshoz. Az oldalak megtekintéséhez valamilyen böngésző prpgram szükséges. WAP: böngészés a mobiltelefonon keresztül. Ezek az oldalak kevesebb grafikát és multimédiás anyagot
tartalmaznak.
Az FTP (File Transzfer Protocol)
-  A protokoll az internet használatának szabályait tartalmazza.
- Az Internet egyik fontos szolgáltatása. A fájlok hálózati átvitelére szolgáló Protokol. segítségével az FTP szervereken található adatokat, a helyi hálózaton keresztül, az elérhető „file - szerverekhez” hasonló formában érjük el. (Például: ftp.virusbuster.hu).
- A „webes korszak” előtt az FTP sokkal elterjedtebb volt, mint manapság. Az állományok átvitelének azonban ma is az egyik gyakori módja az FTP,.
- Ma már az FTP szolgáltatást a legtöbb felhasználó nem használja közvetlenül, mert a fájlok letöltését egy „HTML” oldalról is kezdeményezheti, és mert „oda” meg a böngésző „linkek” (hiperhivatkozások) is átküldik (vagy átküldhetik!).
- Az FTP szervereket elérhetjük böngészőprogramunkból is (ezek címei általában nem http -,vel hanem FTP -vel kezdődnek), ekkor egy könyvtárstruktúrába szervezett katalógust kapunk (és ide léphetünk be!). Az állományokhoz és könyvtárakhoz való hozzáférés azonban az esetek többségében felhasználófüggő, így ne lepődjünk meg azon, ha egy könyvtárban látszólag nem találunk semmit (megtekintéséhez sincs jogosultságunk!).
- Az FTP szerverek sokszor felhasználói azonosítóval és jelszóval védett „tartalom” szolgáltatók, ennek ellenére az Interneten lévő számítógépek ezen a protokollon keresztül a legsebezhetőbbek.
A legtöbb szerveren lehetőséget kínálnak, hogy az „anonymus”- néven bejelentkezzen a felhasználó. A
biztonságosabb kapcsolat érdekében találták ki a titkosított SFTP protokollt Az SCP a felahsználói nevet és a jelszót titkosítja a kapcsolódás során..
II, Az FTP szolgáltatás indítása :
azonban nem csak az FTP szerverek böngészıbıl való elérését jelentik. Az Interneten lévı adatok FTP-vel való elérésére több módszer is kínálkozik, ezek:
- Használhatjuk a DOS-os felülethez hasonló FTP programot is, melyet a Start menü Futtatás
menüpontjából a begépelt ftp parancssorral tudunk elindítani. (parancsairól: a /help begépelésével kapunk tájékoztatást.)
- Mivel a „parancssori felület” körülményes, célszerőbb egyéb Windows alatti segéd program -ot
használni. Például: „WS FTP”-t vagy a Windows Commander -t (Totál Commander -t, Intézıt, Sajátgépet….)
III, Az FTP konkrét használata:.
- A programok használata különbözı lehet, de a kapcsolat felépítéséhez szükség van:
az FTP címre (például: ftp.virusbuster.hu) és felhasználó névre
(A felhasználó név általában:
- „anonymous”, ha nincs korlátozva a hozzáférés,
- egyébként gyakran a regisztrálásra használhatod az e-mail cím-el).
Ezek a jelszóra és a kapcsolat típusára passzívak (ezért általában hagyjunk meg az alapbeállításban ıket!).
- Ha már definiáltuk a kapcsolatot, akkor azt elmentve késıbbiekben csak egyszerően ezt kiválasztva
felépíthetjük a kommunikációt. Ezt követıen a program ablakaiban megjelenı helyi és távoli könyvtár tartalmait látva, a szokásos mappa-, vagy állománymőveletekkel már könnyen elvégezhetjük az állományok kezelését (átmásolását, mozgatását stb), de azt ne fejtsük el, hogy a távoli gépen a fájlmőveletek sokkal lassabban hajtódnak végre mint a helyi gépen. Például a Totál Commander egyik ablakát nyissuk a sját gépőnkre, és a másik ablakot nyissuk a távoli gépre.
Példa kérdésekre
>    Töltsön le - fel egy-egy mintaállományt (csatlakozás, azonosító, jelszó)
>    Milyen Internet csatlakozásokkal dolgozott már, vagy mi van otthon?
Témakör
Kulcsszavak, fogalmak
Pont
FTP szolgáltatásainak jelemzıi
Ftp protokoll, állományok le és feltöltése, biztonságos ftp, felhasználónév jelszó
FTP segédprogram
Kapcsolat beállítása, anonymous, WEB-en keresztül, Commander stílus
Fel-, letöltési feladat
Kapcsolat jó beállítása, jó letöltés, feltöltés
16. Internetes böngészı program kezelése, beállításai (7.1.3)
Sorolja fel milyen weboldalböngészıket ismer! Ismertesse egy választott böngészı alapvetı szolgáltatásait,
lehetıségeit! Milyen mőveleteket végezhet el a megtekintett weboldalakkal? Végezze el mellékelt gyakorlati
feladatot!
A) Web böngészık:
A www (Word Wide Web) napjainkban az internet talán legnépszerőbb szolgáltatása. Hiperhivatkozásokon keresztül egymáshoz kapcsolódó oldalak.
Honlap: egy termék, egy cég, egy szervezet, egy személy, egy téma részletes ismertetésére szolgáló weblap.
Portál: Olyan webhely, amelyen összegyőjtöttek sok információt, amelyre a felhasználójának szüksége lehet. Az információk közvetlenül, vagy hivatkozás formájában is megjelenhetnek a portálon.
Napjainkban egyre több olyan program áll rendelkezésünkre, amelyekkel Web oldalakat érhetünk el,
tölthetünk le róluk illetve rájuk, ezeket webböngészıknek hívja.
A Web oldalak üzemeltetıi a visszatérı felhasználók azonosítására úgynevezett cooki programokat
használnak, amelyet a böngészı személy saját számítógépének a háttértárán tárol, és az utoljára látogatott
oldalak címei és azok tartalma eltárolódik. A „kedvencek”-be, illetve a megfelelıjükbe oldalcímeket is
tárolhatok, ezek késıbb lekérhetık, stb.
Az internet szolgáltatásainak többsége is elérhetı webes felületen keresztül is.(pl. email. Chat, ftp)
Opera : Nem nyílt forrású, több nyelven és operációs rendszerre is elérhetı. Az újabb verzók
levelezıprogrammal, illetve letölthetı minialkalmazásokkal bıvíthetı(számológép, függvényrajzoló,
dobókocka, html-szerkesztı…)
Mozilla nyílt forráskódú, a Netscape N-ra épülı fejlesztés a böngészın kívül(Firefox) levelezı
programot(Thunderbird), (igen jó védelmő, például, ha nem rendszergazda ágon lépek be, akkor
megtilthatok szinte minden módosítást a system fájlokba is, így a vírus kevesebb kárt okozhat, illetve nem
írhatja át a rendszert!)
Netscape Navigátor (napjainkra már elavultnak tekinthetı, visszaszorult)
Internet Explorer igen elterjedt, a Windows alapböngészıje, más operációs rendszerrel gyakorlatilag nem
használható. Sok biztonsági problémát publikáltak ezzel a böngészıvel kapcsolatban, illetve nem a
szabványnak megfelelıen jeleníti meg a weblapokat.
LYNX:szöveges felületen mőködı böngészı, így semmiféle grafikát nem jelenít meg, viszont igen gyors,
sok operációs rendszerre létezik.
Az erıforrások azonosítására szolgáló cím: az URL felépítése a következı:
szolgáltatás://szervercím/könyvtárnév/állománynév
A szolgáltatás(protokoll azonosítása) - többek között - http, ftp, mailto lehet • A http a www szerverekrıl történı állomány-átviteli módot, (URL-ben a http tagot nem kötelezı kiírni, a legtöbb böngészı ezt alapértelmezésnek tekinti)
tartalmazza - HTML formátumban menthetjük el. Lehetıség van azonban arra is, hogy a lap szövegét egyszerő szöveges formátumban mentsük el. Ha egy oldalon valahol látható képet szeretnénk elmenteni, akkor kattintsunk rá a kívánt képre a jobb egérgombbal, majd az ott elıbukkanó menübıl a Save Image As pontot válasszuk ki.
A böngészıprogram indulásakor általában - aktuális beállításától függıen - egy bizonyos URL-el címzett lap töltıdik be automatikusa- ez a nyitó lap(amit a elhasználó állíthat be az eszközök menüpont internetbeállításoknál ). Az ezen levı linkekre kattintva tudunk új lapokra, új szerverekre "átvándorolni". Ilyen formában csak nézelıdünk, bolyongunk a lapokon. Azonban ha tudunk egy konkrét címet (például ha olvastuk vagy hallottuk valahol és érdekel minket), akkor közvetlenül is elugorhatunk a cím által adott lapra. Ezt - többek között - úgy is megtehetjük, hogy a böngészı ablakának Location(Cím): (fehér mezejébe) beírjuk a lap URL címét. A másik lehetıség, hogy a File menübıl az Open page (Megnyitás) menüpontot kiválasztva, megadjuk a kívánt URL-t.
A gyakran látogatott oldalakat célszerő a kedvencek közé felvenni
Értékelés:
Tartalom
Pont
WWW oldalak tartalmának említése: link, szöveg, kép, stb.
A WEB HTML,
Internet Explorer legfontosabb kezelı elemeinek felsorolása és jellemzése
Kezdılap beállításának módja
Kép, szöveg mentésének lehetısége, gyakorlati kivitelezésének elmondása
Keresések végrehajtása magyar és angol nyelvő keresıvel
Mintakérdések:
•     Hogyan hajtjuk végre a kezdılap beállítását az Internet Explorerben?
•     Mik az „elızmények” és hol törli öket?
•     Keresse meg a holnapi nap aktuális idıjárás elırejelzését!
17. Internetes keresırendszerek használata (kulcsszavas és tematikus keresés) (7.1.4)
Ismertesse a keresıgép fogalmát (keresıszerver!)! Mutassa be, hogy mi a különbség a kulcsszavas és a tematikus keresés között? Mondjon néhány példát keresıoldalakra! Végezze el mellékelt gyakorlati feladatot
Keresıgép fogalma:
A keresıszerverek lehetıvé teszik, hogy az interneten különféle szempontok szerint információkat keressünk. A keresıszerverek igen nagy kapacitású számítógépek, esetleg azok hálózata. Például a GOOGLE rendszer gépei egy nagyobb tornatermet töltenek ki teljesen polcokon a padlótól a mennyezetig. Egyes típusok TÉMAKÖRÖK szerint keresnek, míg más típusok a SZAVAK alapján keresnek. A keresıszerverek általában csak a keresett információt tartalmazó lapok címeit tárolják. A tartalom szerinti keresést végzı szervereket keresıgépeknek is nevezzük.
Keresés az Interneten
Legtöbbször, amikor valamilyen adatot szeretnénk megszerezni az Internetrıl, nem tudjuk, hogy hol
található. Amennyiben csupán a már ismert lapokról kiindulva, az azokon levı linkeket követve
bolyonganánk, kicsi lenne a valószínősége, hogy rábukkanunk a keresett adatra. Ezért szerencsére találhatók
az Interneten olyan lapok, melyekkel, segítségükkel közvetlenül is kereshetünk egy bizonyos dolgot,
dolgokat.
Erre kétféle megközelítési mód áll rendelkezésre.(téma szerint/tartalom szerint)
I, Az elsı megközelítés szerint témák szerint, hierarchia-szerően, (kicsi/nagyobb prioritás, erısebb/gyengébb feltételek stb.), csoportosítva találhatók a lap készítıinél (folyamatosan bıvülı számú) bejegyzett lapok.
- Itt általában elıre meghatározott kategóriákba sorolva talajuk meg az egyes www oldalak címeit. Ilyen szerverekbe a tartalomszolgáltatóknak (akik felteszik az információt) be kell jelentkezniük, és saját maguknak kell meghatározni, hogy lapjaik az adott szerveren megtalálható témakörök közül melyikekben jelenjenek meg. - Ilyen keresık például:Hudir (http://www.hudir.hu/),Startlap( startlap.hu ) Ebben az esetben a "céltudatos bolyongás" segítségével, az egyes „altémákra” mutató linkekre kattintva, azokat követve találhatjuk meg a keresett adatot. Feltéve természetesen, hogy a keresett adat megtalálható (van olyan) az Interneten és az adatot tartalmazó lapot regisztrálták (elérhetı) az adott keresıben
II, A keresés (a keresık) másik megközelítési módja, a Kulcsszavas keresés, amikor a keresıt
üzemeltetı cég folyamatosan figyeli az Interneten megtalálható lapokat, azok tartalmát (szöveg szerint és
nem értelem szerint) és mindezekbıl egy saját adatbázist tart fenn, melyben módunkban áll a keresılapon
keresztül keresni. Itt tehát aszerint (úgy) kereshetünk, hogy egy adott szót, adott szavakat vagy
szókombinációkat keresünk meg, amelyet a lapok a „saját adatbázisok” tartalmaznak az Interneten.
- Tartalom szerinti kereséskor a keresıszerver a megadott kulcsú szót (szavakat) keresi. Az ilyen típusú
keresésnél nagy mennyiségő találat keletkezhet, és ezek része csak fölösleges többletmunkát okoz nekünk.
A keresıszervernek igen nagy háttértár kapacitással kell rendelkeznie, és nagy sávszélességgel, ezért
beszerzésük és üzemben tartásuk különösen nagy költségekkel jár!
A keresési találatok csökkentése keresési, feltételek és kapcsolók megadása
A találatok az úgynevezett találati listán jelennek meg, ezek további lapokra mutathatnak. A találatok száma
ügyes kérdésfeltevéssel, vagy operátorokkal, jelekkel csökkenthetı. Természetesen a találati lista felvehetı a
késıbbiek miatt a KEDVENCEK közé.
A kulcsszavak elé „+” operátort írva csak a keresett szót pontosan tartalmazó oldalak jelennek meg.
A kulcsszavak elé „-” operátort írva csak a keresett szót pontosan nem tartalmazó oldalak jelennek meg.
Például „erdı”+„fa”-„fő” azt jelenti hogy tartalmaz erdıt és fát, de nem tartalmaz füvet, azaz teljes
kifejezésre való keresésnél tegyük a keresendı szót idézı jelekbe
Sok keresıben meghatározhatjuk azt is milyen nyelvő találatokat szeretnénk megtekinteni..
A kifejezések közé Logikai Operátorokat is tehetünk. Ezek: AND, (és) Or (vagy), Not (nem). Például
„oktatás” AND „számítástechnika” AND „ECDL” NOT „alapfok” azokat veszi találatnak, melyekben mind
szerepel kivéve az alapfokot.
Gyakorló feladat: keress meg az interneten pl egy bajza képet/cikket vagy egy vonatot
18. Online adatbázisok bemutatása és használata (7.1.5)
Ismertesse röviden mire szolgálnak az adatbázisok, milyen mőveleteket végezhetünk bennük! Miben különböznek az online adatbázisok a helyi adatbázisoktól, és miben egyeznek? Végezze el mellékelt gyakorlati feladatot!
Az adatbázis kezelı (fogalma) Az adatbázis kezelı tágabb értelemben egy olyan elemekbıl álló adathalmaz
-     melyek elemi egy jól meghatározott tulajdonság alapján, összetartoznak.
-     Az összetartozó adatokból rekord képezhetı
-     illetve más adatbázisok rekordjainak adatmezıivel kapcsotok létesíthetık. (feladata) Az adatbázis-kezelınek meg kell oldania
az adatok rendezését, köztük lévı kapcsolatok(relációk) tárolását,
az adatokhoz való hozzáférést és a védelmüket,
az adatok karbantartását (törlés, bevitel, régiek módosítása), (kigyőjtésüket)
és a különbözı szempontok szerint lekérdezésüket, csoportosításukat,
és sok más statisztikai problémát.
Távoli adatbázisok használatának alapjai: A relációkból történı információ kinyerése a szabványként elfogadott és leginkább elterjed adatlekérdezı relációs parancsnyelvet, az SQL-t használjuk. Az SQL kizárólagos célja az adatbázissal történı adatforgalom biztosítása.
-
Ebbıl az is következik, hogy a távoli adatbázisok eléréséhez, azaz a WEB-re történı fejlesztésekhez egy más jellegő, szerveroldali nyelvre van szükség. Napjainkban számos ilyen fejlesztı nyelv áll rendelkezésre. Egyik legfontosabb a PHP , amely nem fizetıs (forráskódú).
A kliens (felhasználó) felöl érkezı kéréseket egy WEB szerver szolgálja ki, a kliens oldalról csak egy böngészı szükséges (16.témakör). A rendszer, egy fürge adatbázis kiszolgálóval áll kapcsolat-ban amelynek adatait lekérdezések segítségével a szerver alakítja át HTML nyelvő adatokká. Az ábrának megfelelıen.
- A rendszer központi eleme az adatbázis, amelyben az egyes oldalak címei illetıleg az oldalakra valamilyen szempont szerint jellemzı szavak és szókapcsolatok tárolódnak. A keresés tehát egy egyszerő adatbázis lekérdezés, ezért garantálható, hogy egy kérésre a válasz egy, az adatbázis rendszerre – (ez alatt értendı a hardver, a kezelı szoftver és az adatmennyiség) - jellemzı korlátos idı alatt megérkezik (ez az idı egyébként rendszerint meglehetısen rövid is). Ez az egyetlen keresési forma, amely ezzel a tulajdonsággal rendelkezik.
- Web áruházak: Depo.hu, Kreatív hobby, Áruház.lap, Könyváruház, Cégkosár, Ebolt stb., azok a honlapok, amelyek online vásárlási lehetıséget ajánlanak fel, megjegyezik és feldolgozzák a rendeléseket, az árukat (fajta-darab-érték) a „honlapos bevásárlókosárba” teszik, és postázzák.
Online és helyi adatbázisok összehasonlítása: mindkettı adatbázis kezelı, és így rendelkezik azok alapvetı szolgáltatásaival.
Távoli adatbázisok használatának jellemzıi:
-     nyilvános, bárki bárhonnan hozzáférhet,
-     állandóan frissülhet, így naprakész lehet.
-     Nincs méretkorlátozás (több gépen is tárolódhat),
-     személyre szabható megjelenést is biztosíthat,
-     könnyő gyors keresést tesz lehetıvé.
-     átküldhet más oldalakra (adatbázisokba)
-     nagyobb és választékosabb a kínálata
-     megfelelı rutinnal könnyen kezelhetı
-     hátránya: a fizetıs oldalak
A helyi adatbázis kezelı jellemzıi:
-     hatásköre és adattartalma kisebb és véges
-     általában speciális feladatokra használható
-     ezért a konkrét célra igen hatékonyan lehet használni
-     ritkábban karbantartottak. Speciális online adatbázisok:
Állami ás önkormányzati adatbázisok –az online információszerzést, illetve ügyintézést teszik lehetıvé. pl
www.magyarorszag.hu
Kulturális, oktatási adatbázisok: www.sulinet.hu , sdt.sulinet.hu,
Média, újság: www.mtv.hu, tv2.hu, pcworld.hu …
Közhasznú adatbázisok:telefonkönyv, menetrend….
18. Tétel            Kulcsszavak, fogalmak                                                             Pont
7.1.5
Adatbázis fogalma
Reláció fogalma
Távoli adatbázis elérésének számítástechnikai háttere
Példák
19. Könyvtár fogalma, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások (9.1)
Mit értünk a könyvtár fogalom alatt? Mi a könyvtár feladata?
Csoportosítsa a könyvtárakat tulajdonos, hozzáférhetıség (felhasználók köre), nagyság, funkció és olvasói
kor alapján! Említsen példákat! Sorolja be az iskola könyvtárát is a megfelelı csoportokba!
A könyvtár: A könyvtárak, mint a neve is mutatja, (eredetileg kövek és folyóiratok győjteménye, de a nem
hagyományos adathordozók, filmek, hanglemezek, magnószalagok, hangkazetták is a győjtıkörükbe
tartoznak megjelenésüktıl fogva )azaz: adatokat és információkat tárolnak valamilyen adathordozón (például
könyv, mágneses és optikai adathordozók, mikro-fotók stb.). Az adathordozókon az elrendezés lehet:
-     a szerzık neve szerinti,
-     ha ez nem lehetséges, akkor a mővek címe szerint,
-     vagy valamilyen adott rendszerben vannak tárolva,(ezek a katalógusok)
A katalógus: a könyvtárak és az állományát képezı dokumentumok (adat fájlok) rendszerezett győjteménye, amely biztosítja a különbözı szempontok szerinti visszakereshetıséget, illetve az adtok állományban való megtalálhatóságát, illetve .keresést a kapcsolódó más katalógusokban is Feladatuk: Egy adott terület számbavétele-ennek eszköze a bibliográfia
– lehet általános, vagy szakbibliográfia az ismeretek szerint
– Lehet könyv-, vagy sajtóbibliográfia, repertórium(cikkbibliográfia),zenemő- vagy térkép bibliográfia, illetve filmográfia a regisztrált dokumentumtípusok szerint. Győjtés:A dokumentumok fizikai beszerzése.győjtıköri szabályzat atrtalmazza, hogy az egyes könyvtárak mit és iként győjtenek.
Megırzés:Szorosan összefügg a győjtéssel. Gondot okozhat a nem papíralapú dokumentumok megırzése: állagromlás elkerülése pl, magnókazatták esetében…, illetve a régebbi formátumok nem mindig kompatibilisek a mai adattárolási módokkal.
Feltárás , elemzés
- formai feltárás: biblioráfia készítés a dokumentumok formai jegyei alapján(cím, szerzı, kiadás éve..)
- tartalmi feltárás(osztályozás): a mő, dokumentum témájának a meghatározása. Ez két különbözı szinten valósul meg: szakkatalógus és tárgyszókatalógus Szolgáltatás: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása, Tájékoztatás.
A könyvtárak típusai,
Fenntartó szerint: állami, önkormányzati(városi, megyei), egyházi stb.(bárki mőködtethet könyvtárat
Minısítés szerint: nemzeti, tudományos- és szakkönyvtár, nyilvános és közkönyvtár
•     -nemzeti: adott nemzet nyelvén megjelent dokumentumok győjtése. A nemzeti könytárak rendelkeznek köteles példányjoggal
Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentıs győjteményét a nemzetnek adományozta. A könyvtár győjti a Magyarországon megjelent, és a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat. Ennek alapján tájékoztat a külföldi magyar vonatkozású irodalomról, és a határainkon túl élı magyar szerzık munkásságáról. A nemzeti könyvtár adja közre a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszeresen megjelenı füzeteit, és a Magyar Könyvészetet. A hazai könyvtárak bejelentik külföldi könyv és folyóirat vásárlásaikat. Ezen adatok feldolgozásával készül a központi lelıhelyjegyzék Külföldi könyvek gyarapodási jegyzéke és a Nemzeti Periodika Adatbázis. Az Idıszaki Kiadványok Bibliográfiája a Magyarországon megjelent folyóiratok, hírlapok, évkönyvek adatbázisa
•     -Tudományos és szakkönyvtárak egy adott szakterület irodalmát győjtik és e szakterület mővelıit, kutatóit látják el szakirodalmi információval, nem mindig nyilvános.
Az országos szakkönyvtárak nagyobb átfogó szakterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat válogatva győjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus dokumentum formájában jelenik meg. Olykor a kettı párhuzamosan él egymás mellett. Gyakran a külföldi szakirodalomról a bibliográfiai adatokon túl szemléket, referátumokat is készítetnek. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetık a könyvtár honlapjáról. Néhány példa a szakkönyvtárakra: Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Országos Mezıgazdasági Könyvtár, Országos Mőszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Orvostudományi Könyvtár. Kutatóintézetek, termelı egységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak
•     Nyilvános könyvtár: Mindenki által elérhetı, használható könyvtár ingyenes alapszolgáltatásokkal.
•     Közkönyvtár: nyilvános könyvtár, amelynek felállítása az önkormányzat feladata
•     A felsıoktatási könyvtárak: feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Győjtıköre alkalmazkodik az egyetemen, vagy fıiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez. -Legnagyobb jelentıségő és legnagyobb múlttal rendelkezı az Egyetemi Könyvtár.
•     Az iskolai könyvtár:az általános és középiskolák könyvtára. Győjtıkörét az ott folyó oktató-nevelı munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladatuk közé tartozik az alapvetı könyvtárhasználati ismeretek oktatása.
Kialakítás szerint:
Zárt raktári rendszerő :csak kölcsönzés útján férhetık hozzá a dokumentumok Szabadpolcos: a polcokhoz hozzáférnek az olvasók, lehet szabadon nformációt keresni Vegyes rendszer: az értékesebb darabok nem szabadon hozzáférhetık, ezek sokszor nem is kölcsönözhetık, csak az olvasóterembe kérhetık ki. Több típusba is besorolhatók Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók. A Magyar Testnevelési Egyetem könyvtára: felsıoktatási könyvtár és egyben a testnevelés testkultúra sport országos szakkönyvtára is. De ide sorolható a Liszt Ferenc Zenemővészeti Fıiskola, és a gyógypedagógiai fıiskola könyvtára is. Muzeális értékő győjteménnyel rendelkezhet egyház, iskola vagy magánszemély is. = Nem minden könyvtár nyilvános. Az iskolai könyvtárak csak az adott oktatási intézmény dolgozóit és
diákjait látják el. = Sok muzeális értékő könyvtárat megtekinthetnek a látogatók, de a szolgáltatásait csak külön engedéllyel a kutatók vehetik igénybe. A nem nyilvános könyvtárak dokumentumai indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás útján érhetık el. =Bármely könyvtárba iratkozunk be, közvetett módon igénybe vesszük más könyvtárak szolgáltatásait is. Használjuk a nemzeti és a szakkönyvtárak bibliográfiáit, lelıhely jegyzékeit és egyéb központi szolgáltatásait, a megyei és egyéb települési könyvtárak helytörténeti bibliográfiáit. Könyvtárközi kölcsönzés, vagy másolatkérés útján bármely könyvtárban lévı dokumentumhoz hozzájuthatunk. A lelıhely felderítése és a kölcsönzés lebonyolítása a könyvtáros feladata, de a költségeket legtöbbször az olvasónak kell vállalni. . A nemzeti könyvtár koordinálja a hazai könyvtárak külföldre irányuló könyvtárközi kéréseit is. Az Adatbázisai Interneten és CD-ROM-on is elérhetık. A Bajza könyvtára elsısorban az iskolai igények kielégítése miatt fıleg az Oktatási kategóriás
könyvtárcsoportba sorolható. Fıleg a diákok és a tanárok használják. Győjtıkörét fıleg az ott folyó oktató-nevelı munka és az iskolai tananyag határozza meg. Jelentıs mennyiségő adathordozóval rendelkezik, ezek zömét a kölcsönözhetı könyvek alkotják. A szakmai könyvek mellett szépirodalmi és más könyvek is vannak benne, és sokrétő szabadpolcos folyóirat győjteménnyel, és médiatárral is rendelkezik. Feladata a kutató munka és az önálló képzés támogatása is.
Értékelés:
-Definíció, feladatok:                                                                 4 pont
könyvtártípusok felsorolása                                                        4 pont
magyarázat a típusokhoz
20. Dokumentumok csoportosítása és fıbb jellemzıik. Alkalmazásuk az ismeretszerzésben Ismertesse a dokumentumok típusait! Beszéljen a könyv részeirıl! Csoportosítsa a könyveket tartalmuk és használatuk szerint! Beszéljen a nem nyomtatott dokumentumtípusokról!
(I) A dokumentum típusok és a tájékozódás eszközei:
A dokumentumokat több szempont alapján is osztályozhatjuk.
1, -Az információ hordozója szinte bármilyen anyag lehet: kı, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, cellulóz, mágnesszalag, mágneslemez, CD, CD-ROM, DVD. Az információk rögzítésének három fontos állomását érdemes megjegyezni.
-Az elsı a könyvnyomtatás feltalálása, amely széles tömegekhez juttatta el az írott és képi információt, a nyomtatott dokumentumot.
-A második, amikor az ember a statikus információn túl folyamatot is tudott rögzíteni. A mozgókép és a hangfelvétel rögzítésével jöttek létre az audiovizuális dokumentumok. A harmadik jelentıs változást az elektronikus dokumentum megjelenése hozta.
-A számítógépen rögzített dokumentum a számítógépes hálózatokon minden eddiginél hatékonyabban továbbítható, és elérhetı. Szoftverek segítségével a bennük lévı információ nagyságrendekkel gyorsabban kereshetı, mint a hagyományos dokumentumokban.
2-A publicitás szempontjából a dokumentumok lehetnek egyediek vagy sokszorosítottak. Egyedi például egy kézirat, vagy hivatalos ügyirat, történelmi jelentıségő oklevél. A publikált dokumentum nagy példányszámban készül, és többnyire kereskedelmi forgalomba kerül. A kettı között létezik az úgynevezett szürke irodalom. Ez kis példányszámban jelenik meg, és szők szakmai kör számára hozzáférhetı. Ilyenek a disszertációk, konferencia kiadványok, szakmai beszámolók.
-Idıszakosság szempontjából a mővek lehetnek egyszeri megjelenésőek. A könyvek nagy része ilyen. Befejezett lezárt mővek. Siker esetén több kiadásuk is megjelenhet kisebb módosításokkal. Tartalmától, vagy értékítéletünktıl függıen bestsellerrıl vagy klasszikusról beszélünk. Az idıszaki kiadványok rendszeres idıközben változó tartalommal jelennek meg. Ilyenek a hírlapok, folyóiratok, évkönyvek.
-Az információ aktualitása szempontjából új ismeretet elsıként közöl egy kutatási jelentés, szabadalmi leírás, hírügynökségi jelentés. Szépirodalmi mőnél az elsı kiadás. Ezek elsıdleges információk. A mővek egy jelentıs része az elsıdleges közlések alapján készül.
(II), A könyv részei (csoportosítás tartalom és használata szerint)
- A KÖNYVEK : Kézikönyvek, tankönyvek, ismeretterjesztı mővek.lehetnek
-A dokumentumok egy része ismeretet közöl, tudásunkat gyarapítja, életvitelünkhöz szükséges információt közöl. Ez a szakirodalom.
- Más mővek érzelmeinkre hatnak, esztétikai élményt nyújtanak. Ezek a szépirodalmi és mővészi alkotások.
1, Könyvtárhasználat szempontjából beszélhetünk elsıdleges és másodlagos dokumentumról.
- Az elsıdleges dokumentum az a mő, amit valamilyen okból el szeretnénk olvasni.
- A másodlagos dokumentum, az ami segítséget nyújt az elıbbi megtalálásához.
Ezek a katalógusok, bibliográfiák és más jegyzékek, amik az elsıdleges dokumentumok adatait regisztrálják. A fent említett kategóriáknak szinte minden kombinációja elıfordulhat a könyvtárakban.
4, Használat szerinti Fajták:
-Létezhet tudományos és szépirodalmi idıszaki kiadvány, vagy idıszaki bibliográfia.
-Létezik agyagba égetett, nyomtatott és elektronikus katalógus. CD-ROM-on megjelenhet mővészi alkotás,
vagy annak reprodukciója, és disszertáció is.
-Játékfilm és ismeretterjesztı film hordozója lehet cellulóz, mágnesszalag, vagy DVD. Vannak persze
kivételek.
5, Néhány, a tájékozódás szempontjából fontos (könyv) dokumentum:
-Az enciklopédia az emberi tudás, vagy egy tudományterület alapvetı ismereteit összefüggéseiben leíró átfogó jellegő mő. Név és tárgymutató egészíti ki, aminek segítségével egy adott fogalomról szóló ismeretet könnyebben megtalálunk. Mivel csak az alapvetı ismereteket foglalja össze, az adott téma iránt érdeklıdık számára irodalomjegyzék, bibliográfia található a fejezetek, vagy a könyv végén.
-Az lexikon az emberi tudás egészének, vagy egy szakterületnek a fogalmait, adatait szócikkekben tömören ismertetı mő. Az elrendezése betőrendes, így egymástól távol esı fogalmak kerülnek egymás mellé. A
fogalmak közötti összefüggést utalók jelzik. Gyakran illusztrált. A szócikkek végén ritkán fordul elı
irodalomjegyzék. Inkább csak konkrét személyek, földrajzi nevek után jellemzı. Legismertebb általános
enciklopédia a Pallas Nagy Lexikona, Révai lexikon, Új Magyar Lexikon, Magyar Nagylexikon, Britannica
Hungarica.
-A szaklexikon csak egy szakterület ismereteit, fogalmait ismerteti, de az általános lexikonnál
részletesebben. Nagyobb számban szerepelnek bennük az adott terület kiemelkedı személységei. Ezeket a
szócikkeket gyakran egészíti ki irodalomjegyzék. Szinte valamennyi tudományágnak van Magyarországon
megjelent lexikona, vagy kislexikona.
-Az életrajzi lexikon híres emberek egy csoportjának életrajzi adatait és munkásságát a személyek nevének
betőrendjében tömören bemutató mő. A Magyar Életrajzi Lexikon hazánk híres embereit, a Ki Kicsoda?
(Who is Who?) a kortárs tudósokat, mővészeket, politikusokat mutatja be. Léteznek a egy terület híres
embereit, pl. mővészeket, természettudósokat, történelmi személyeket bemutató életrajzi lexikonok.
-A nyelvtanulást segítı, gyakran használt kétnyelvő szótárak mellett vannak szakszótárak, melyek egy
szakterület speciális szókincsét tartalmazzák két, vagy több nyelven. Az értelmezı szótár egy adott nyelv
szókészletének elemeit magyarázza.
-A monográfiák egy szőkebb témakör ismereteinek részletes kifejtését tartalmazzák.
-Az adattárak: adott tudományágra jellemzı adatokat, ismereteket összegyőjtı kézikönyvek. Pl.
függvénytáblázatok, statisztikai évkönyvek, címtárak, jogszabálygyőjtemények, kronológiák, határozók,
almanachok, stb.
-A friss információk szempontjából fontosak a tudományos konferenciák elıadásait tartalmazó
kiadványok.
Sok kézikönyv már elérhetı Interneten is. Van, amelyiknek saját honlapja van.
-A Pallas Nagy Lexikona           http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/
-A Larousse enciklopédia         http://www.larousse.net/
-Encyclopaedia Britannica http://www.britannica.com/
-Magyar – Angol szótár             http://www.sztaki.hu/services/engdict/index.hu.jhtml
-Angol – magyar informatikai szakszótár:            http://www.scriptum.hu/gibweb/
- Minden tudományág, szakterület rendelkezik tudományos és ismeretterjesztı folyóirattal. A folyóirat elıállítása gyorsabb a könyvekénél, ezért a tudományos eredmények általában elıbb jelennek meg itt, mint könyvként. A tanulmányok cikkek, egy speciális ismeretrıl szólnak. Terjedelmük rövid, egy-két oldal, tudományos cikk esetén lehet tíz-húsz oldal is. Ezért egy folyóirat számban több tanulmány jelenik meg egyszerre. Az ismeretterjesztı cikkek nem mindig tartalmaznak bibliográfiát, hisz már több helyen megjelent ismeretet közölnek közérthetı formában. A tudományos cikk mindig tartalmaz bibliográfiát, amibıl megtudjuk, kik foglalkoztak még a kérdéssel, esetleg kinek az eredményeit fejleszti tovább a kutató?
-  A napilapok, hírlapok a gazdasági, politikai, kulturális és tudományos élet aktuális híreit, a viszonylag egyszerő elıállítás miatt naprakészen közlik. Ezen hírekrıl, elemzı összefoglaló írás csak késıbb jelenik meg folyóiratokban, könyvekben. Elıfordul, hogy egy hír több év múlva valamiért ismét aktuális, fontos lesz. Ilyenkor meg kell tudni határozni az esemény idıpontját, és a megfelelı évfolyamokat átlapozni. Ez elég hosszadalmas feladat. A keresést megkönnyíti, ha a lapnak létezik elektronikus dokumentum változata is. Ezekben cím, szerzı, kulcsszó alapján lehet keresni. Gyakran a teljes szövegben is. A Magyar Hírlap, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság rendelkezik CD-ROM változattal.
- Sok folyóirat, napilap épít saját honlapot. Többnyire figyelemfelkeltı céllal. Elıfordul, hogy csak a címlap és a tartalomjegyzék olvasható, de sok a régi cikkeket tároló archívum is. Van csak elektronikus formában hozzáférhetı folyóirat is. Ezek egy része szabadon elérhetı. Amelyik értékes információt közöl, ahhoz csak elıfizetık férnek hozzá. A folyóiratok weblapjainak címeit több szolgáltató is összegyőjtötte.
-  A Magyar Elektronikus Könyvtár közel nyolcszáz folyóirat WEB lapjának címét és tartalomjegyzék szolgáltatások címét tartalmazza http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/.
-    Az Euro - Web a média weblapjait győjti össze. Több mint ötszáz címet tartalmaz.
http://stand.euroweb.hu/
(III), A nem nyomtatott dokumentumok és adathordozók Fajtái:
-   papíralapú: ezen belül lehet nyomtatott formában rögzített, ide tartoznak az eddig felsorolt dokumentumtípusok, és régebben alkalmazták a számítógépek hıskorában a lyukkártyát és a lyukszalagot adattárolásra, de ezek már kiszorultak.
-  mágneses alapú: ide tartoznak a mágnesszalagos, és a mágneslemezes adathordozók. A mágneszalagos például a videó és audiókazetta, ill. szalag, valamint az archiválásra még néhol alkalmazott digitális adattároló a streamer.
- Lemezes a hajlékonylemezes meghajtó (Floppy Disc Driver – FDD), valamint a merevlemezes meghajtó (Hard Disc Driver – HDD) ismertebb nevén winchester. Az elıbbi kezd kiszorulni a használatból a kis kapacitása és sérülékenysége miatt, az utóbbi pedig jelenleg a legelterjedtebb adathordozó, és háttértár.
-  optikai adathordozók: lézersugárral egy mőanyag korong felületébe égetett kis lyukak mintázatával tárolja az adatokat. Az alkalmazott hullámhossztól, és a kapacitástól, valamint a törölhetıségtıl függıen több csoportja van:
Név
Írható
kapacitás
CD-ROM
nem
650-700 Mbájt
CD-R
egyszer
650-700 Mbájt
CD-RW
többször
650-700 Mbájt
DVD-ROM
nem
4,7-17 Gbájt
DVD-R
egyszer
4,7-17 Gbájt
DVD-RW
többször
4,7-17 Gbájt
DVD-RAM
többször
4,7-17 Gbájt
(a CD a Compact Disc rövidítése, a DVD pedig Digital Video Disc, vagy Digital Versatile Disc) Szilícium alapú adathordozók: legújabb típusú az úgynevezett
Flash-memória, kikapcsolásakor
amely a táp sem veszíti el a
tartalmát. Kapacitása: 64-1024 KBájt általában.
Pontozási útmutató:
Tartalom:
-dokumentumtípusok felsorolása. - magyarázat a típusokhoz -könyvek csoportosítása -adathordozók felsorolása Összesen:
Lehetséges kérdések:
-Szoktál könyvtárba járni, és ha igen akkor melyikbe, és milyen céllal?
-Milyen informatikai folyóiratokat ismersz, esetleg olvasol?
-Milyen multimédiás dokumentummal találkoztál már? (CD-ROM, weboldal)
-Milyen internetes adatbázisokat ismersz?
-Milyen internetes adatbázisokat szoktál használni?
-Milyen típusú adathordozókat használsz a hétköznapi