Az 1900-as évek elején egy Buday nevű természetrajztanár a miskolctapolcai Nagy-tóba
telepített guppikat, xifókat és szúnyogírtó fogaspontyokat, majd 1938-ban vérfrissítő te-
lepítés történt. Egerből származó guppikat és mollikat helyeztek ki, melyek rövid időn
belül tömegesen ellepték a tó egész vízrendszerét.
A Budapest-rómaifürdői-tóba és patakba több egymást követő telepítés is történt. 1931
nyarán mollykat és xifókat, illetve Szilvásy Andor guppikat engedett szabadon.
Az egri strand, hőforrások által táplált tavába, 1932-ben Székely János díszhalakat hoza-
tott: több elevenszülő fajt, köztük a xifók vörös és fekete változatait, guppikat, valamint
mollikat. 1943-ban az Eger-patakban megjelentek Józsa László szabadtéri díszhaltenyé-
szetéből kiszökött black molly ezüst - fekete foltos változatai, valamint a vitorlás fogas-
ponty, illetve ezen két faj hibridjei.
1939-ben a Hévízi-tóból kifolyó csatornában Dr. Nikolics Ferenc a Gambusia affinis te-
nyésztésével kisérletezett szúnyogírtási szándékkal. Az elkerített részen lévő gát zsilip-
jeit valaki kinyította, és a kiszabadult halak rövidesen elterjedtek a tó minden részén.
Nikolics megfigyelései szerint nyáron a szúnyogírtó fogasponty tömegesen lejár a Kis
-Balatonba.