A törvény egyes paragrafusainak magyarázata, illetve kihatása a szakmára.

 

2. §  (1)   A Kamara a szakoktatók és az iskolavezetők önkormányzati elven alapuló szakmai köztestülete. 

 

 A legfontosabb alapgondolata a törvénynek!
Sok olyan véleményt lehet hallani, hogy a kamarában mit hogyan fognak csinálni, ki milyen tisztet, bársonyszéket oszt el másnak vagy magának stb.

Ez a megközelítés azért nagyon rossz, mert a Kamara egy szakmai önkormányzat, ahol mindenki választhat és mindenki választható, tehát a közös akarat legdemokratikusabb formája alakítható ki!
Éppen ezért, aki ma oktató vagy iskolavezető és nem érzi magáénak a Kamarát, az nem is érti miről szól ez a kezdeményezés, illetve ez a törvény.
2. § (2)   A Kamara országos szervezet, amely feladatainak ellátására a fővárosban és a megyékben önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteket hozhat létre.  A Kamara sokkal rugalmasabb helyi szervezeteket hozhat létre, mint jelenleg arra a közlekedési hatóságnak lehetősége van. Akár már régióban is lehet gondolkozni, de megoldható pl. mindenképpen az az ellentmondásos helyzet, ami ma a főváros és Pest megye viszonylatában van. Tehát elképzelhető a Kamarán belül egy közös Budapest - Pest-megye helyi szervezet.

3. § A Kamara:
a)      megalkotja a Kamara alapszabályát

A Kamara működése szempontjából a legfontosabb lesz, hogy egy olyan alapszabályt tudjon elfogadni, amely megalapozza majd biztosítja a folyamatos, gördülékeny működést.
A legjobb az lenne, ha minél szélesebb körből lehetne az alapszabály gondolatait már az elején összeállítani. Ehhez viszont folyamatos és szervezett párbeszédre van szükség az oktatók és az iskolavezetők között.
b)      véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a közúti járművezető képzés működésének a feltételeit meghatározzák... Bár az eddigiek során is kikérték az érdekképviseletek véleményét az egyes törvények és jogszabályok megalkotásakor, valószínű a jövőben a Kamarának ebben sokkal hathatósabb szerepe lesz!
c)      a jogszabályok keretei között kialakítja, folyamatosan kiegészíti és módosítja, valamint közreadja a közúti járművezető képzés technikai szabályait, továbbá a közúti járművezető képzéshez kapcsolódó bizonylati és nyilvántartási előírásokat... Végre azok határozhatják meg az oktatás menetét, szempontjait és szabályait, akik azt végzik. Maximálisan tiszteljük azokaz a a szakembereket, akik valaha évtizedeket oktattak végig és most évek óta valamelyik hatóságnál próbálják a munkánkat az íróasztal mögül segíteni.
De annyira felgyorsult a világ, hogy lehetetlen közvetlen napi tapasztalatok nélkül hathatós szabályokat alkotni.
Ezért sokkal hatékonyabb és eredményesebb munkát lehet végezni, ha az alapvető szabályozások, nyilvántartások egy szakmai önkormányzat keretén belül készülnek.
d)      közvetlen kapcsolatot tart fenn a közlekedési hatóságokkal és a közlekedés területén működő szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztet velük,

A Kamara megalakulása után az érdekképviseletek még fontosabb szerepet kapnak, mint eddig. Hiszen folyamatosan kontroll alatt tarthatják a Kamara működését, és bármilyen probléma esetén sokkal hatékonyabban tudják majd a szakma érdekeit képviselni, mint most a szakhatósággal szemben!

Ugyanakkor a Kamara egy koordináló és közvetítő szerepet is vállalhat az érdekképviseletek és a közlekedési hatóságok között.
e)      közreműködik a szakoktatói és az iskolavezetői képzésben és biztosítja a szakmai gyakorlat megszerzését, A szakoktatói képzés jelentős átalakuláson megy keresztül. 2005 második felétől egy sokkal hatékonyabb és eredményesebb képzési formában fog realizálódni. Mivel ennek egyik legfontosabb alapelve lesz, hogy a leendő oktatók már a tanulás során a lehető legtöbb gyakorlatra tegyenek szert, ennek megszervezésében a Kamarának nagyon fontos összefogó szerepe lehet.
Az új képzésrendelet alapján pedig az oktatók, iskolavezetését csak országos érdekképviselete és a kamara végezheti!
f)    a közlekedési hatósággal együttműködve módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a szakoktatók és az iskolavezetők munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a tagok a munkájukat e törvényben és más jogszabályokban előírt módon végezzék,
g)    gondoskodik a közúti járművezető képzéshez előírt tansegédletekről		 A Kamara sokkal nagyobb mozgásteret kap a szakoktatók és iskolavezetők szakmai munkájának napi segítésében. Jelenleg pl. a szakmai felügyeletek gazdasági és piaci kérdésekben nagyon kevés iránymutatást és segítséget tudnak nyújtani. Sőt a szakmai kérdésekben a helyi hatóságok sokszor nem mernek és tudnak állásfoglalást adni, csak a megfelelő hatósági véleményranglétra betartásával. Ebben a Kamara sokkal nagyobb rugalmasságot fog élvezni.
A tansegédlet fejlesztésben is nagyfokú jogosítványokhoz jut a Kamara. Ez egyben egy nagyon komoly bevételi forrás is lehet a későbbiekben, amely hozzájárulhat a Kamara megfelelő működéséhez.
h)    kiadja és visszavonja a képző szervek működési engedélyét
j)    ellenőrzi a szakoktatók és az iskolavezetők szakmai munkáját (szakfelügyelet)		 Az eddigi területi felügyeletek ilyen nemű jogkörei átkerülnek a Kamarához, természetesen a törvényben leírt feltételek betartása mellett!
n)      kidolgozza és közzéteszi a szakoktatókra és az iskolavezetőkre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri azok megtartását; ha az etikai szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik az etikai szabályzatnak megfelelően, és határozatát nyilvánosságra hozza, A Kamara egyik legfontosabb dokumentuma lesz az etikai kódex. Ilyen iromány már több változatban készült, de sosem sikerült általános érvényűvé, vagy kötelezővé tenni. Most itt van a lehetőség, hogy valamennyi oktató és iskolavezető kötelező erkölcsi normák alapján végezzék tevékenységüket, melyek folyamatosan ellenőrizhetőek, számon kérhetőek, és megsértésük esetén szankcionálhatóak! Ráadásul mindez nyilvánosságra hozható, amely az információáramlás egyik fontos része lehet.

o)      meghatározza a közúti járművezetők képzéséért, a szakoktatók és az iskolavezetők továbbképzéséért felszámítható díjak díjképzési alapelveit,

Ez a pont a bizonyíték arra, hogy a Kamara mennyivel hatékonyabban tudja majd a szakmai munka koordinálását elvégezni, mint jelenleg a közlekedési hatóságok. Hiába mondható korszerűnek a képzés alapjai - pl. az alap rendeletek és szabályzatok - ha nincs lehetősége a Felügyeleteknek, hogy a szakmaisághoz szorosan kapcsolódó gazdasági tényezőkre közvetlenül ráhatással legyen. Ez a Kamarán belül gyökeresen megváltoztatható.
S bár nem lesz könnyű egyensúlyba hozni a piaci magatartást és a versenyt szabályozó törvények előírásait a szakmai normatívákkal - tehát a Kamara sem határozhat meg minimál tandíjat - de pl. a díjképzési alapelvek kidolgozásával korlátok között tartható az oktatók járandóságai.

.