Dhelannanor

[Amion]

NÉV: Dhelannanor (az a név, amit senkinek sem árult el, hisz nem beszél)
EGYÉB MEGSZÓLÍTÁSOK: Amion
BECENEVEK: Mio, Minna
FAJ: Isteni Entitás

JELLEM: Groteszk azt mondani, hogy csöndes- születésétől kezdve nem beszél, mert hangját senki sem lenne képes elviselni. Nyugodt, a felszínen tükörszerűen sima, megfoghatatlan lény, furcsa hóbortokkal. A mélyben tépelődő, átérző és sérülékeny, hiszen Arwat minden lelke és lélegzete rajta halad át, ő teremti a születő lelkeket és hozzá térnek vissza az elpusztulók. Nincs igazán saját emlékezete, mert az összes lélek emlékeihez és érzéseihez hozzáfér, így roppant változékony, intelligens és megértő lény.

MINDIG: játékok, zene, versek, adrái, kertje a szigeten

SOHA: gyűlölet.
 
TITOK: Halhatatlanságot adott, kérésre, egyetlen léleknek.
 
FÉLELEM: hogy megismétlődik Eféiel története.

FELVETT ALAK: általában sötét hajú, különös, zöld szemű gyermek vagy ifjú. Nem túl magas vagy kifejezetten alacsony, légiesen könnyed és rugalmas. Semmi olyan, ami igazán felhívná rá a figyelmet- nem szokása a feltűnősködés, így ruhája is puritán egyszerűségű. Ritkán öltözik díszesen, de sokszor ékíti arcát mosoly.

ISMERTETŐJEGY: Opálos, furcsa fényű szemei.

TERMÉSZETFELETTI: Illanó, a teste leginkább illúzió, semmint hús-vér alak, így könnyedén változtatja. Valódi külsejére csak testvérei emlékezhetnek, hiszen azt alkuba bocsátotta, szeretett démonjainak megformálásáért cserébe. Gondolat, érzés, múlt nem titok előtte, bárkiben könnyedén olvas, anélkül, hogy az észrevenné. A lelkeket tetszése szerint töri és olvasztja egybe. S képes őket ablaknak használni, melyen át, mint a szél, utazik, sebesen és észrevétlen juthat el bárkihez. Képes megszállni és irányítani, de ugyanígy elűzni és felszabadítani is. Halhatatlanságot adhat és vehet el lélektől.

ELŐTÖRTÉNET:  a legifjabb testvérek között van, mégis óriási hatalommal bír- talán ezért is támadt rá Eféiel, amikor ellenszegült, s ezért kellett pont neki darabokra szaggatnia, s vele együtt süllyednie el. Önfeláldozó, önzetlen, tiszta lényként őrizte a tenger, melynek állandó zúgása altatta és rejtette. Azonban voltak hatalmasok, akik nem felejtették, s egy jóslattal megbolygatták nyugalmát, s halálok árán is, de felébresztették. A világ megváltozott, lényei megváltoztak, s amit addig csak tompán érzett, egyszerre zúdult rá, sokszorozva kínját. Keserűséggel telt és csak nehezen tudta kelyhéből kiönteni. A háború alatt össszefogta gyermekeit, elrejtette őket és mentette a menthetőt, csendesebb idők jöttével teljesen elvonulva az emberek zűrzavaros világától, hogy erőt gyűjtsön. Újra kellett teremtenie azt, ami elpusztult, újra megtanítani az adráknak mindazt, amit elfelejtettek, s neve lassan életrekelt.

HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ HITEK, VALLÁSOK: az elfeledett istenségek egyike, akinek emlékét csak az adrák őrizték meg, s őket összegyűjtve, az emberektől távol lakozik. Alig páran ismerik és rebegik még nevét, főként védelemért fohászkodva hozzá, vagy a holtak lelkének nyugalmáért.

EGYÉB:
-követői nincsenek, de a lélekmágusok érzékelhetik jelenlétét és néhány mágus áttetszőnek érzékelheti