A fű
(kender, marihuána, hasis, cannabis)
(Szleng: joint, rakéta, gyep, zöld, spangli, marcsi, csoki, ganzsa, növény)
Cannabis Sativa. A kender növénynek egy olyan hibridje, amelyben, nagymértékben található kábulatot előidéző hatóanyag a THC (tetrahidro-cannabinol). India, Pakisztán és Nepál területén hagyomány a kender élvezeti szerként való használata. Más országokban is termesztenek kendert, de az a rostkender, melyből kötelet és textíliát gyártanak. THC tartalma szinte elhanyagolható. Az asszírok már az i.e. 9. században tömjén helyett kendert használtak, és i.e. 600-ból írásbeli nyom van a kendergyanta kábító hatásáról. A terjedése a szkíták és a trákok közvetítésével történt.
Európában a 20. század második felében történt a cannabis-szívás széleskörű elterjedése. Paradox módon nyugat felől történt a terjedése. Indiában a mai napig is sok gyógyszerkészítmény hatóanyaga a cannabis.
Mivel különböző összetételű cannabis-készímények vannak illegális forgalomban, ezért nehéz lenne rendszerbe szedni. Általában a kábítószer egyezményekben a tradicionális indiai definíciók az elterjedtek:
  • A "csarasz", a cannabis növény gyantája, amiből a hasist készítik (préselt barna kocka vagy lap).

  • A "ganzsa", a növény virágzó, vagy termő ágvégei (csúcsok). Ebből készül a marihuána (zöld színű, összetört apró levelek). A mai értelemben vett marihuánának nagyon ingadozó lehet a THC-tartalma, mivel nem mindig a ganzsából készítik.

  • A "bhang" a növény többi része (szár, levelek), amelynek a THC-tartalma alacsony, teát, szirupot készítenek belőle.
Elsősorban a tradicionális országokban, hallucinációs mámor előidézésére és betegségek kezelésére használták.
A mai illegális terjesztés nem csak a tradicionális országokból indul (pl.: Mexico, Jamaica, Marokkó, Tunézia, Algéria, Törökország). Sőt a hazai délalföldi cannabis is felzárkózott az "élvonalhoz". Termesztésével a hidegebb éghajlatú országokban is foglalkoznak, zárt térben és mesterséges fénynél.
A hatóanyagát tekintve (THC) közel áll az LSD-hez. Mesterségesen, laboratóriumi közegben is előállítható a THC, de ez egy költséges eljárás, így marad a növénytermesztés és a magok illegális "import-exportja".
Fogyasztása cigarettába sodorva, pipából vagy vízipipából történik. Hollandiában divat a hasisevés is, süteményekbe sütve.
A fű tartós használata során fizikai függőségről alig beszélhetünk, bár ide sorolják a megvonáskor jelentkező rossz közérzetet és ingerültséget. Az opiátok testi függőségének tekintetében ez elhanyagolható, hiszen a szer elhagyását nem követi testi rosszullét. A pszichikai hozzászokás viszont jelentősebb, ez szorosan kapcsolódik a fű nyújtotta "élményekhez", boldogságérzethez.
”Belépő” drog-e a fű?
• Nem, mert a cannabis származékok használói nem feltétlenül használnak a későbbiekben kemény drogokat.
• Igen, mert a statisztikai adatok alapján, a "kemény" drogfogyasztók 99%-a a cannabis származékokkal kezdte drogos karrierjét. Hasis- és marihuána-függő személyeknek, 1 év elteltével, több mint 50%-a kezd stimulánsokat, illetve opiátokat fogyasztani. A füvező személy is a drogos szubkultúra részét képezi, ezért csak a többi anyag iránt való érdektelensége lehet a határ a keményebb drogok felé.
Veszélyei
  • a központi idegrendszer biogén aminjainak anyagcseréjébe avatkozik be
  • férfiaknál a vér tesztoszteronszintje és a spermiumok termelése csökken
  • légúti panaszok, irritáció, allergia
  • immunrendszer hanyatlása
  • a gondolkodás, logikai funkciók sérülése, reflex megváltozása
  • szorongás, zavartság, pánik alakulhat ki
  • erős lelki függőség
  • fogyasztása, tartása törvénybe ütközik