Kémiai Összetétel
A kávéfajták közötti különbségek kémiai összetételben és külsõ megjelenésben jelentkeznek. Ezek határozzák meg ugyanis a pörkölhetõséget és a kávéextraktum élvezeti értékét. A kávészemek több mint 50%-a vízben oldhatatlan anyagokból áll. A lipidek (8-16 %) mellett tartalmaz proteineket is, de a fõépítõanyagai a nagy molekulasúlyú poliszacharidok:
- cellulóz (10-11%)
- hemicellulóz (20-22%)
- nyersrost (25-30%)
A nyerskávé nitrogéntartalmának másik részét az alkaloidák (koffein, trigonellin és vitaminok ) képezik. /Vitaminjai többek között a pantoténsav, a folsav és a tiamin./ Az aroma kialakításában fontos szerephez jut még a kávéban található zsiradék, a kávéolaj, mely szobahõmérsékleten folyékony, dermedéspontja 4,5 0C.
Az emberi szervezetre leginkább az alkaloidák gyakorolnak hatást.
Egyes érterületekre tágító hatást
fejt ki fokozva ezzel az emberi szívmûködést. Az
agykéregben csökkenti a központi idegrendszer gátló
hatását, csökkenti a fáradtságérzetet
és serkenti a szellemi tevékenységet. Az élénkítõ
hatás általában 0,1 g koffein elfogyasztása után
jelentkezik. A nagyobb dózis ellenkezõ hatást vált
ki, fáradtságot, a túlfokozott idegmûködés
következtében gyengeséget idéz elõ.