Kávé komponensek
Szénhidrátok
A nyers kávéban számos szénhidrát, például poliszacharid és kis molekulatömegû cukor (mono-, di- és triszacharid) van. A szabad cukrok közül a répacukor mennyisége a legnagyobb; az arabica szárazanyag-tartalmának mintegy 8%-a szacharóz. A nyers kávé szárazanyag-tartalmának a felét is elérheti a poliszacharidok mennyisége. Hidrolízissel fôként mannózt, galaktózt, glükózt és arabinózt mutattak ki. Pörköléskor az összetétel jelentôsen megváltozik, az egyszerû cukrok (pl. az arabinóz) jórészt elbomlanak.
Nitrogéntartalmú vegyületek
A kávé nitrogéntartalmú komponenseit rendszerint három csoportba sorolják: alkaloidok, trigonellin és nikotinsav, valamint aminosavak és fehérjék.
Koffein
A
koffein talán a kávé legismertebb alkaloidja. Az arabica
szárazanyag-tartalmának 1-2%-át teszi ki (a robustában
kb. kétszer ennyi van.)
Nemcsak a kávé tartalmaz koffeint, hanem például
a tea, a kóladió és kis mennyiségben a kakaó
is. A kakaó fô alkaloidja, a teobromin, és a tea egyik
fontos alkaloidja, a teofillin, a koffeinhez hasonló vegyület.
(Régebben a teában található koffeint teinnek
nevezték.)
A koffein fokozza a szívmûködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szûkíti a bélben levô ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elô, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz. A teobromin vizelethajtó, értágító és fokozza a szívizomzat tevékenységét; a központi idegrendszert alig ingerli. A teofillin vizelethajtó hatása a legerôsebb a három alkaloid között, a központi idegrendszert a koffeinnél kevésbé serkenti. Ingerli a légzésközpontot.
Trigonellin
A kávé szárazanyagtartalmának kb. 1%-a trigonellin. A vegyület hô hatására könnyen bomlik; pörköléskor fôként piridin- és pirrolszármazékok keletkeznek belôle.
Klorogénsavak
A klorogénsavak a kínasav (1,3,4,5-tetrahidroxi-1-ciklohexánkarbonsav) észterei. [Például a kínasav 5-ös OH-csoportja alkot észtert a kávésavval (3,4-hidroxi-fahéjsav).] Klorogénsav van többek között az újborban és a csonthéjas gyümölcsök fáinak leveleiben is, és klorogénsavtól sötétedik meg a burgonya.
Illékony komponensek
Az illékony anyagokat rendszerint gázkromatográfiás vagy HPLC módszerrel választják el. Ezek a komponensek jórészt a pörköléskor meginduló reakciókban keletkeznek. A cukrokkal, aminosavakkal, egyéb szerves savakkal és fenolos vegyületekkel lejátszódó folyamatok során alakul ki a különbözô kávéfajták aromája. Az illékony anyagok összetétele számos tényezôtôl függ, például attól, hogy milyen éghajlaton, milyen talajban termesztik a kávét, hogyan tárolják, pörkölik a kávébabot.
Karbonsavak
Az
alifás karbonsavak a kávé minôségének
fontos tényezôi: a pH változásai a funkciós
csoportokat, például a fonolos hidroxicsoportokat disszociációra
késztethetik, ami módosítja a kávé aromáját.
A kávéban sokféle jellegzetes ízû savat
mutattak ki. A 2-metil-valeriánsav például csokoládéízt,
a piroszôlôsav karamelles aromát kölcsönöz
a kávénak.
A nyers kávéban a nem illékony savak, például
a citromsav, a maleinsav, az oxálsav és a borkôsav mennyisége
a 2%-ot sem éri el. A pörkölt kávéban több
mint 30 alifás savat azonosítottak. Ezek közül 15
nem illékony, 1-10 szénatomszámú sav, a többi
illékony. Általában minél sötétebbre
pörkölik a kávét, annál kevesebb benne a sav.