C'est la vie - Szulák Andrea

Összejöttünk. Nagy eset.
Összehozta ezt a véletlen.
Nahát, szép kis baleset,
Hogy éppen én, na és, hogy éppen te
Váratlanul a sors így fordult.
De jó, hogy ez nem rajtunk múlt

Összejöttünk, Te meg én.
Ki mondta azt, hogy ilyen nem volt még
Nem nagy ügy, csak te meg én.
Mi lenne, hogyha mondjuk elhinnénk
Túlélhető az elmúlt idő
Ne félj, soha nincs túl késő

Ha átölelsz egy kicsikét,
Azt eltehetjük emléknek.
Így, mondd hogy igen
Az élet ilyen is tud lenni még!
De hogyha egy nap mégis véget ér,
Mondd így: c'est la vie

Összejottünk, van ilyen
Hogy összejöjjön, ahogy egyszer sem.
Bolondos kis szerelem
Össze-vissza ver a szívemben.
Hajnal körül a rakpart fölül
A Hold a lábunkhoz ül.

Ha átölelsz egy kicsikét,
Azt eltehetjük emléknek.
Így, mondd hogy igen
Az élet ilyen is tud lenni még!
De hogyha egy nap mégis véget ér,
Mondd így: c'est la vie

Összenőttünk, tudod-e
Mint furcsa párok, kik a filmekben
Eleinte sohase,
De bezzeg vegül, hogyha kettesben
Hmmm, nem vitás,
A film mindig más
Fáj, hogy a végén még néznénk,
Ám indulni kell,
Na de miért adnánk fel