A legendás svéd indusztriális rap-metal zenekar énekesével,
Zak Tell-el készítettünk interjút. Ugyan nem vág szervesen a
Karcolat profiljába ez a fajta zene, de Zak személyében egy
hiteles és egyenes zenészt ismerhet meg az, aki még csak most
hall először a csapatról. A lehetőségért köszönet a
Hammerworld-nek!
Szerintem a „Life Will Kill
You” az eddigi egyik legjobb lemezetek. Elégedett vagy a
végeredménnyel, netán megváltoztatnál valamit rajta utólag, ha
megtehetnéd?
Hát, a zenekar tagjaként utólag mindig van
valami, amit meg tudnál változtatni, apróságok amik még jobbá
tehetnék a cuccot, rájössz hogy egy-két dal kicsit több
ráfordítást érdemelt volna a stúdióban, de így viszont ez az
igazi valóság, amit az arcodba kapsz! Szerintem az egyik dolog,
ami folyamatosan hajt előre, az pontosan az, hogy mindig van
valami amiben fejlődnöd kell. Ha minden tökéletes lenne, akkor
nem lenne értelme folytatni a csapatot! Ennek ellenére
elégedettek vagyunk a lemezzel, büszkék vagyunk arra amit a
világra hoztunk, úgy érzem ez az eddigi egyik legspontánabb,
legőszintébb cuccunk.
Mindössze másfél évvel a „Hate Yourself With Style” után jelent
meg. A következő lemezt is ilyen gyorsan fogjátok összehozni?
Soha nem számíthatsz semmire teljesen
biztosan, ez alkalommal egyszerűen lelkesebben írtuk az új
témákat, és mivel nem teljesen voltunk elégedettek a HYWS-al,
így ki voltunk éhezve arra hogy új fejezetet kezdjünk a
Clawfinger történelmében, és hogy megmutassuk mi az, ami miatt
megérdemelt helyünk van a mai zenei színtéren!
Mennyi időt töltöttetek a stúdióban?
Kevesebbet, mint amennyit szoktunk. Tavaly
szeptember vége és június között megírtuk és felvettük az egész
cuccot, ami meglehetősen rövidnek számít nálunk. Jóval pörgősebb
és spontánabb volt az egész folyamat. Az első hónap alatt még
azt sem tudtuk pontosan, hogy mibe kezdtünk bele, azzal sem
foglalkoztunk hogy mi fog kisülni belőle. 15 év után készen
álltunk arra, hogy szabadjára engedjük a pusztító szörnyeteget,
hogy olyan legyen amilyennek lennie kell!
Kérlek mondd el, hogyan születik meg egy új dal!
Hát ez egy elég furcsa kérdés, nálunk egy
dalírási folyamat bárhogyan elkezdődik, néha egy riffből
indulunk ki, vagy a szövegből, egy dobrészből, egy homályos
dallamból. Általában csak eljátszogatunk egy témával, addig amíg
elég jó nem lesz ahhoz, hogy dalkezdeménynek lehessen nevezni.
Ez nem csak egyféleképpen következhet be, mindig az aktuális
gondolatainktól függ. Ennél az albumnál pedig tényleg csak
hagytuk hogy az ötleteink vezessenek minket!
Meg tudnád mondani, hogy az előző lemezetek hogyan fogyott?
Nincs ötletem, de szerintem nem vitték
annyira, mint amennyire kellett volna. Ha az eladás
foglalkoztatna, akkor az nyilván tönkrebaszná a hiteles dalírási
folyamatot, úgyhogy inkább nem törődünk azzal, mennyire fogy az
aktuális album. Más szavakkal: akkor vedd meg a lemezt, hogyha
tetszik amit csinálunk.
Milyen volt az előző turnétok? Volt valami kiemelkedő pontja?
Hát, mit mondjak, általában beleadunk
apait-anyait a bulijainkba, nem számít hogy negyven vagy kétezer
embernek játszunk, minden show egy különleges alkalom, bármi
történjen, mindenkinek úgy kell éreznie hogy valami különleges
dolognak a része. Ez a mi felfogásunk. A HYWS turnéjának
ugyanúgy megvoltak a csúcsai és a mélypontjai mint az összes
többinek, mi megtettük minden tőlünk telhetőt.
A közeljövőre nézve milyen terveitek vannak, ami a turnézást
illeti?
Még kilenc európai fesztiválon lehet látni
minket a nyáron. Legközelebb valószínűleg egy szimpla
klubturnéra indulunk, ahol majd egy rakás új nótát el fogunk
játszani, a régiek mellett természetesen. Ez október közepe –
november felé lesz esedékes, úgyhogy tartsátok nyitva a
szemeteket és az eszeteket, valamint a pénztárcátokat hogy
belépőjegyhez jussatok :)
Emlékszel a legutóbbi magyarországi fellépésetekre? Mennyire
volt őrültek a magyar rajongók?
Teljesen azok voltak. Párszor játszottunk
a Szigeten az évek során, meg volt néhány önálló bulink. A
magyar srácok tényleg fasza rajongók és szeretjük őket. Ez most
nem seggnyalás, hanem a tényleges igazság, és mindent megteszünk
hogy visszatérhessünk hozzátok!
A csapat tagjai érdekeltek más bandákban, projectekben is?
Jocke, a billentyűsünk egy rakás csapat
producere, ilyen a Face Down, a Constructead, és van még náhány.
Bĺrd-nak van egy countryzenekara, a Melkesyre, de a legfontosabb
mindegyikünk számára a Clawfinger. Még mindig imádunk együtt
zenélni.
Mi szól mostanában a CD-lejátszódban? Melyik bandákat hallgatod
a szabadidődben, ha van ilyen egyáltalán?
Húha, sokmindent meghallgatok, ilyeneket
mint: Amy Winehouse: Back to Black, Arctic Monekys: Favourite
Worst Nightmare, Jamie T: Panic Prevention, Shitdisco: Kingdom
of Fear, LCD Soundsystem: Sound of Silver, Noisettes: What’s the
time Mr., SLS, Tingsek: World of it’s own & as always, Mr.
Bungle, Barkmarket, Helmet, Public Enemy, Frank Zappa, Tom Waits,
John Lennon, Bob Marley, és egy rakás más dolgot is.
Melyik csapatok hatottak igazán a Clawfingerre? Téged mi
inspirál igazán?
Nincs egyetlen ilyen, nagyon széleskörűek
a minket ért hatások, mindegyik zenekari társamnál különböző. Az
egyetlen fontos dolog az hogy meg tudunk újulni és változatossá
tudjuk tenni magunkat, hála Istennek. Szörnyen unalmas lenne ha
mindig ugyanazt játszanánk, és mindig ugyanazon hatások érnének
minket.
Nagyon köszönöm a válaszaidat Zak! Mit szeretnél elmondani még a
végére?
Töltsétek le és hallgassátok meg az új
lemezt. Ha tetszik akkor vegyétek meg, ha nem akkor basszátok
meg :) De komolyan: ha tetszik amit hallgatsz és meg is veszed
akkor támogatod a zenekart. Ne felejtsd el, ez nem a hülye
klippekről, tetoválásokról és trendekről szól, ez a zene sokkal
több mint egy egyszerű kép a zenészekről!
|