|
|
Therion - Secret of the Runes (2001)
Egészen belelendültem a konceptalbumok elemezgetésébe, a W.A.S.P.
után kedvet kaptam egy másik nagy kedvencem, a Therion általam
egyik legjobbnak tartott alkotásának bemutatásához. A bandát még
nem ismerőknek először elmondanám néhány szóban, mi is ez a
zenekar és mit hallhatnak ezen a lemezen.
A Therion egy svéd szimfónikus metalt játszó zenekar, ami
1987-ben alakult. Maga a név görög eredetű, a bibliai Jelenések
Könyvében található To Mega Therion [Το Μεγα Θηριον], azaz a A
Nagy Fenevad kifejezésből ered. Hasonló címmel a Celtic Frost is
megjelentetett egy lemezt. Nem restelltem a Bibliában utánanézni
pontosan az idézetnek, de sajnos a magyar fordítás (beleértve a
Károli Gáspár-félét is) nem adja vissza tökéletesen ennek a
névnek az erejét.
Korai lemezeiken death metal-szerű zenét játszottak, de fő
vonásaik, amik híressé tették őket, már akkor kiütköztek. Ismét
egyszemélyes zenekarról van szó, egyetlen alapító tagja
Christofer Johnsson, aki a kezdeti időktől felel a gitárért,
billentyűkért és az utóbbi időkig az énekért is. Az ő mesterműve
az összes lemez zenéje, míg a szövegeket 1996 óta Tomas Karllson
írja. Kilenc nagylemezük jelent meg a SOTR előtt, igazából
mindegyik megérdemelne egy hasonló szintű bemutatást.
Az ötfős zenekari tagságon kívül tizenkét fős énekkórus, tíz
vonós és tizenöt egyéb hangszeres (oboás, angolkürtös, stb.)
szerepel a felvételen, tehát monumentális alkotásról
beszélhetünk. Gyorsan készült el, mindössze egy évet kellett a
rajongóknak várni rá. A Finnvox stúdióban történt a keverés,
természetesen tökéleteshez közelítő minőséget kapunk cserébe. A
borítót Thomas Ewerhard készítette, kilenc rúna látható rajta,
valamint a Secret of the Runes felirat szintén rúnákkal leírva.
A lemez dalai ősi északi hagyományokon alapulnak. A mitológiában
szereplő Világfa, az Yggdrasil áll a középpontban. Kilenc
világot foglal magában, az album erre koncentrál elsősorban.
Hatalmas kőrisfa volt, három gyökéren támaszkodott. Az első
leért Jotunheim-be, az óriások földjére, ahol Mimir kútja volt,
a második Niflheimig, a köd honáig ért, ez a kilenc világ
legmélyebbike volt. Niflheim közelében volt Hvergelmir, a dörgő
üst forrása, és itt élt Nidhoggr sárkány, aki a gyökeret alulról
rágta. A harmadik gyökér az istenek honába ágyazódott, Asgardba,
ahol az Ázok nemzetsége élt. Urd szent forrása, ahol az istenek
tartották ítélőszéküket, e harmadik gyökér alatt fakadt. Itt
tanyáztak anornák is, a sors germán istennői, naponta a kút
vizét földdel keverve betapasztották a gyökeret, nehogy
kiszáradjon vagy megrepedezzék. A fa ágai többfelé nyúltak:
Muspellheimbe, a tűzóriások földjére; Vannaheimbe, az ősi
istenek a Vánok földjére, Svartalfheimbe, a manók tartományába,
Ljosalfaheimbe, a jámborok vidékére, Mannheimbe, az emberek
világába, és végül Helheimbe, az alvilágba, amely felett Hel
uralkodott.
Egy-egy dal egy világot mutat be, a kompozíciót egy prológus és
egy utószó fogja közre. A bevezető Ginnungagap, azaz a világ
keletkezése előtti üresség. Itt lakozott az óriás Ymer, aki
megöletett, a testéből föld, a véréből pedig tengerek
keletkeztek. Ezután Odin utazását követhetjük, amint
tudásszomjtól hajtva próbálja megszerezni a rúnák titkait. Maga
a rúna szó is titkot jelent, ami még rejtélyesebbé teszi a
történetet. Odin megtudja, hogy ezek a jelek nem csupán szavakat
rejtenek, hanem mágikus jelentéssel bírnak. Ezek sokféle
alakokban léteztek különböző hagyományokban, de az északi a
legismertebb jelenleg, habár sokszor tévesen összemossák a
hasonló, de jelentésben eltérő jeleket.
A további dalok sorban bemutatják a fent említett világokat:
Midgard, Asgard, Jotunheim, Schwarzalbenheim (német nyelvű nóta,
Svartalfheim), Ljosalfheim, Muspellheim, Nifelheim, Vanaheim és
végül Helheim, az alvilág, Hel istennő otthona. A rúnák titka
Odin kezébe kerül, a zárótétel a Secret of the Runes pedig
befejezi a történetet.
A Therion tagjai szerint legnagyobb hatásaik között Richard
Wagner zenéje, főleg librettói szerepelnek, a dalszövegekre is
nagy hatással volt a német mester zsenije. Szerintem nem
véletlenül mondják, hogy a korábbi évszázadok zeneszerzői
napjainkban biztos rockzenészek lettek volna. Aki meghallgatja
ezt a lemezt, szerintem nem is kételkedhet ebben. Egy-egy dalt
kiragadni lehetetlenség volna, csak egyhuzamban érdemes
végigélvezni az egy órányi muzsikát (szigorúan bónuszdalok
nélkül). Ugyan még csak öt éve látott napvilágot, már most
alapműnek tekinthető.
Számlista:
01. Ginnungagap (prológus)
02. Midgaard
03. Asgaard
04. Jotunheim
05. Schwarzalbenheim
06. Ljusalfheim
07. Muspelheim
08. Nifelheim
09. Vanaheim
10. Helheim
11. Secret of the Runes (epilógus)
Therion diszkográfia:
1991 Of Darkness…
1992 Beyond Sanctorum
1993 Symphony Masses: Ho Drakon Ho Megas
1995 Lepacha Kliffoth
1996 Theli
1997 A’arab Zaraq – Lucid Dreaming
1998 Vovin
1999 Crowning of Atlantis
2000 Deggial
2001 Secret of the Runes
2002 Live in Midgard (live album)
2004 Syrius B
2004 Lemuria
2007 Gothic Kabbalah
|