BARANYA MEGYE KASTÉLYAI

Almamellék

Biedermann-vadászkastély: Eklektikus-romantikus stílusban épült a 19-20. század fordulóján. A család nyári rezidenciája volt. A vadászkastély ma vendégház. A kastély melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, benne kiépített forrásokkal. Annak idején, hogy amikor a kastély épült, vele szemben azért hagyatta meg az erdőrészt - fái már akkor több mint évszázadosak voltak -, hogy szép kilátást adjon lakóinak. A kastélyt nehéz megtalálni, mert Almamelléktol igen messze északra áll, kb. félúton Szabás és Terecseny között.

Biedermann-kúria: A Biedermann Rezső-féle kisvasút egyenesen a falutól északkeletre lévő Szentmárton pusztára vezet, ahol a család kúriája áll. Báró Biedermann Rezső 1901-ben épített itt kisvasutat, a kitermelt fa elszállítására, kastélya és a település állomása között. Almamellék-Szentmártonpuszta a Kaposvárt és Szigetvárt összekötő 67-es útról közelíthető meg. A kastélyszálló a Zselici-dombság vadregényes természetvédelmi területén helyezkedik el, az ország vadállományban leggazdagabb vidékén, egy meseszép 30 hektáros erdő ölelésében. A csendes erdők övezte tisztáson magasodik a Tomega Vitál Kastélyszálló, mely hajdan Biedermann Rezső báró és családja nyári kúriájaként szolgált.  

Alsómocsolád

Sztankovánszky-kastély: A falu életének legmeghatározóbb földesurai a Sztankovánszky család leszármazottai voltak. A faluba érve elsőként pillanthatjuk meg jobb felől a kastélyt - hatalmas park közepén - 1920 körül Sztankovánszky Pál helyi földbirtokos emeltette. A kastély urai mindig jó viszonyban voltak a falu lakosságával, munkalehetőséget biztosítottak és segítették a mindennapi életüket. A falu mostani címerét is a leszármazottak és a jelenleg is a faluban élők jó kapcsolatának lehet köszönni, mert 1991 szeptemberében ajándékozta a falunak Sztankovánszky Imre. A kastély jelenleg a Pécsi székhelyű DÉLHÚS Rt. tulajdona, aki eredeti formában építette ujjá.

Bakóca

Mailáth-kastély: Megyei gyermekotthon, volt Mailáth-kastély, barokk eredetű. Teljesen átépítve romantikus stílusban a 19. sz. második felében. Az épület látható része vegyes képet mutat: bár nagy része jó állapotban van, egyes helyeken komolyabb hibák vannak (pl. DK-re néző erkélynél). Gyermekotthon volt, ma kihasználatlanul, üresen áll. A régi nemes család, a Keleméri Meltzer család által 1720-tól épített kastély a mai alakját a 19. század hatvanas éveiben kapta, amikor a Mailáth család az angol kastélyok mintájára megnagyobbította. Az utolsó jelentős felújítás 1985-87 között történt, az ajtók-ablakok, a teljes épületgépészet, a tetőszerkezet cseréjével, illetve felújításával. A kastélyhoz eredetileg tartozhatott park is, a terület adott ehhez, de ma már ebből semmi sem látható. Mindössze a helyiek hívják a kastély körüli területet kastélykertnek, ami utalhat az egykori parkra.

Bár

Sauska-"fehér"-kastély: A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Mattyasovszky család "fehér" és "sárga" kastélya műemléki védettséget élvez. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté. A fehér-kastély a volt Sauska-féle, majd Mattyasovszky-Zsolnay-kúria 1800 körül épült, klasszicista, átalakított homlokzatú, földszintes épület. A kocsialáhajtója dór oszlopos, timpanonos kialakítású. Kertje rendezett. Magántulajdonban van.

Mattyasovszky-"sárga"-kastély: A sárga-kastély szinten a 18-19. század fordulójából, szintén Sauska-féle. Klasszicista és copf elemekkel díszített, nagyobb park veszi körül, ugyancsak magánkézben van.

Belvárdgyula

Gyulapuszta: Kastély: Belvárdgyulától kevéssel észak felé, Gyulapusztán áll egy ezidáig ismeretlen kastély. Felderítése folyamatban van.

Bikal

Puchner-kastély: A bikali kastély névadója, a császárhoz hű Puchner Antal Szaniszló, aki a napóleoni háború után Itáliában szolgált majd, 1846-ban erdélyi főparancsnokká nevezték ki és az 1849-es erdélyi hadjáratban többször is összecsapott a magyar seregekkel, később Velence kormányzója lett. A három falut magába foglaló bikali uradalmat az uralkodó 1841-ben adományozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei elismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett és amikor 1849-ben a tábornok fia, Hannibál ellátogatott a birtokra, a kastély épülete már állt, csak az emeleti részen folytak még belső munkálatok. Puchner tábornok halála után Hannibál vette át a birtokot és a park telepítése mellett a kastélyt is átépítette. Az ő idősebbik fiának, Károlynak nagy tervei voltak a kastély bővítésével kapcsolatban, ám korai halála miatt ennek megvalósítása fiatal özvegyére maradt. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező historizáló formáját, addigra fejeződtek be a megkezdett átalakítási munkálatok. A kastélyt 1993-96 között felújították, majd egy évre rá műemlékké nyilvánították. Az egy emeletes épület, U alakú és aszimmetrikus is egyben. A főútról díszes kapun érhető el az épületet és az egykori főbejárat mellett a szépen felújított belső udvar található. A kastély legdíszesebb – főúthoz közel eső - szárnya historizáló hatású, a stílust meghatározó oszlopokon nyugvó díszes erkélyével, pompás ablakaival. Ebben a szárnyban, az irodák mellett korhűen kialakított 2 és 4 ágyas szobák és egy – kívülről is jól elkülönítetten látszó - lakosztály található. A hatalmas díszfákkal övezett utcai oldalt a Puchner család egykori címere díszíti. A recepcióról a társalgón és a szivar szobán keresztül közelíthető meg a monarchia stílusú étterem. A 4 hektáros parkban apartman-házak, konferencia termek, sportpályák, és egy igényes élményfürdő is található.

Boldogasszonyfa

Igmándy-kúria: Klasszicista stílusban épült 1820 körül. Kertje gondozatlan. A falu északi részén áll a főút mellett. Hosszúkás, földszintes épület, melynek két végén egy-egy oszlopos, tripanonos veranda van. Országos jelentoségu muemlék. Jelenleg eléggé elhanyagolt állapotban van. Világháború után baromfikeltetõ üzemként hasznosították. Magánkézben van, így sajnos nem látogatható.

Bóly

Batthyány-kastély: A település közepén, a Hősök terén található a műemlékvédelem alatt álló kastély és az épület mögött elhelyezkedő hatalmas park. A Batthyány-birtok mai kastélyának helyén - Bóly központjában - a XVIII. században vadászkastély állt, amelyet 1805 és 1807 között építettek át klasszicista stílusban. A finom eleganciájú épület díszei az ablakok fölötti mintázatok, illetve a kissé előreugró, timpanonos középrizalit. Az előtte lévő kis kert növényei már ízelítőt adnak a külön bejáraton elérhető, a kastélyhoz tartozó 27 holdnyi területen 1809-ben létesített egykori kastélypark hangulatából. A ma 11 hektáros közpark természetvédelmi terület, a sétautak leglátványosabb kísérői az évszázados fenyők és platánok. A parkban több sportpálya és egy szabadtéri színpad is található. A török hódoltság után a birtoka Batthyány családé lett. Ők építették a 18. században a kastélyt, barokk stílusban. Sajátos építészeti elem a főbejárat két oldalán a kerítést pótló vizesárok. Később a Montenuovo hercegi család tulajdonába került. A bólyi kastély pazar berendezésének számos darabja Mária Lujzától származott, aki azokat Napóleontól kapta ajándékba. A kastély utolsó tulajdonosa Montenuovo Nándor, rendkívül tehetségesen gazdálkodó, szociális érzékkel is megáldott ember volt, aki uradalmát modern gazdasággá alakította át. Feleségével, Solymos Ilona bárónővel a bolyi kastélyban élt. A II. világháború alatt a család európai hírű gyűjteményét a Vörös Hadsereg elhurcolta, máig sem került viszsza. A kommunista hatalom Montenuovo Nándort koholt vádakkal bebörtönözte. A fogságban egészsége megrokkant, és rövidesen meghalt. A második világháborút követően a kastélyt leválasztották a parktól. A kastély jelenleg mozgássérült gyermekek nevelőotthona. A leválasztott park ma közpark, amelyben sportpályákat és azok kiszolgáló épületeit helyezték el. Szerencsére a fák sértetlenek maradtak, a fa- és cserjeszint fajgazdag. Itt található az ország legnagyobb ezüsthársa és kocsányos tölgye. A park legidősebb fái több száz évesek, lehetséges, hogy a park helyén álló egykori erdő maradványai.

Bükkösd

Petrovszky-Jeszenszky-kastély: A településen két kastélyt is találni. A Petrovszky-kastélyt Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban az írásos emlékek alapján. Ugyanakkor szintén hiteles adatok szerint egyes kutatók úgy vélik, hogy a kastélyt Horváth Dániel építtette vejének, P. Józsefnek és leányának, Horváth Krisztinának. A kastély barokk stílusú, U-alakú. A késői barokk jegyeit viseli magán, sőt, egyes részei már copf-jelleget is mutatnak. Az épület főkapuja feletti erkély hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő. Egyedülálló az oldalszárnyakhoz képest nagy tömege miatt, amely tipikusan barokkos. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága. Az épület Fischer von Eriach (Mária Terézia híres építésze) terve szerint készült. Az itt élő idős emberek szerint a kastély egyik ura (egyik Jeszenszky Ferenc) igen szeretett kártyázni, hazardírozni. Egy alkalommal, amikor a kártyajáték során igen jelentős összeget veszített, (pénz hiányában), azzal elégítette ki adósságát, hogy a kastély néhány ablakát fizetségül befalaztatta. Máig látszanak ezeknek az ablakoknak a helyei az épület főbejárati homlokzatában. A kastély az államosításig a mindenkori Jeszenszkyek tulajdona volt. Utolsó ura (úrnője) az 1919-ben elhunyt Jeszenszky Ferenc Jenő özvegye, Kántorjánosi Mándy Thyra, ki férje halála óta vezette a gazdálkodást. 1953-tól leánynevelő otthonként működött. 1971 óta koedukált (egy 1996-os brosúrában olvashatjuk, hogy az épület állaga a megyei nevelőotthonok közt a legrosszabb). Az épületet 1982-ben felújították ugyan a Műemléki Felügyelőség ellenőrzésével, azonban más nagyobb karbantartási munkálatokat nem végeztek azóta a kastély állagmegóvása érdekében. 1982-ben a földszinti átjárókat márvány burkolattal fedték be, a külső homlokzat felújításra is sor került. 1997-ben a Baranya Megyei Közgyűlés határozata alapján (a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel közösen) a nevelőotthont felszámolták. Ma magánkézben van.

Jeszenszky-kastély: Az ősi kastélyt1788-ban Jeszenszky Antal építtette. A kastélyt az ő leszármazottjai, örökösei bírták az államosításig. Az idők során többször is átépítették, melynek eredményeképpen tovább bővült. 1790-ben egy tűzvész során a kastélyt Jeszenszky Antal ismét felépíttette. Jelentős a 19.sz. első felében Jeszenszky Nepomuki János kastély felújítási munkálata is, melyek során belső átalakításokat végeztek, elsősorban az ÉK-i szárnyban. A 19.sz. harmadik negyedére eshetett ismét egy átalakítás, hiszen a padlásról mázatlan terrakotta épületdíszek kerültek elő e korból. Jeszenszky Zoltán idejében kerülhetett Megyefára az a hasáb alakú, fehér mázas, valószínűleg a pécsi Zsolnay-gyárban készült cserépkályha, amelynek töredékét szintén a padláson találták meg. Jeszenszky Lajos igen vagyonos ember volt. Házassága alkalmával (1900-ban) bővíttette, részben átépíttette a kastélyt. Ekkor épült az udvari, É-i bejárat, a NY-i sarkon az emeletes torony, a D-in pedig a tereferélőnek nevezett, oszlopos, nyitott pavilon. Az egyelőre ismeretlen építész értő kézzel nyúlt a régi úrilakhoz, amelyet a kor ízlésének megfelelően, elegáns, villa-szerű formára alakított át. Sonkoly Károly írásában ezt olvashatjuk: ”A régi úrilak pusztulása a II. világháború végén kezdődött. A környékre bevonuló orosz katonák a bútorok egy részét kiszórták az udvarra, s ekkor semmisült meg a családi levéltár anyagának egy része is." 1949-ben a kastélyt államosították, s először az Ásványbánya igazgatósága használta. Később a megalakult Állami Gazdaság központja lett, majd a Szigetvári Cipőgyár kihelyezett üzemének adott otthont. 1985-ben mégis nagy előrelépést jelentett a kastély állagmegóvása érdekében az, amikor műemléki védettség alá helyezték. 3-4 hektáros a patak hosszában elnyúló angol kert. A kastély előtt mozgalmas előkert található, örökzöldekkel, fenyőkkel, öreg fákkal. A parkon belül kisebb tó terül el, mellyet a patak táplál. A bekerített parkon túl, a templom felé is régi növényegyüttes látható, mely egy régi, nagyobb parkra utal. Jelenleg gazdátlanul, üresen áll.

Csertő

Festetics-kastély: Szigetvár keleti határában a 67-es főútra fordulva 4 km után érjük el a csertői elágazót, ahonnan már látszik a falu, valamint a kastély és a falu határában elhelyezkedő, az Almás patakból mesterségesen duzzasztott halastó. A kastély és a hozzákapcsolódó park közvetlenül a tó partján helyezkedik el, és szervesen illeszkedik a település építészeti képébe. A település 1830-ban a Festetics család birtoka lett. A klasszicista Festetics-kastély 1836 körül épült. A belsőben figyelmet érdemel több stukkós helyiség. 30 hektár védett őspark tartozik hozzá. Királyi adománnyal kapta meg 1767-ben a Somssich család (Somssich Antal, majd halála után ifj. Somssich Antal) Csertőt, és a családé volt a település 1834-ig. A kastély történetében az első periódus feltehetően a Somssichok birtokszerzésével hozhatjuk kapcsolatba. Ebben az időszakban kisebb késő barokk kúria épült, ahol a Somsichok földszintes lakóhelyét gazdasági épületek egészíthették ki. Az udvarházat az 1782-85 között készült I. katonai felmérés is feltünteti, a mai kastély helyén, a déli és északi szárny előzményeként jelöl épületeket. Csertőt 1834-ben gróf Festetics Antal vásárolta meg. A legkorábban ismert Festeticsek horvát eredetűek, a zágrábi püspökség gazdasági tisztviselőiként tevékenykedtek majd 1625-ben magyar nemességet is kaptak. A kastély második periódusa gróf Festetics Antal birtokszerzése utánra tehető. Gróf Festetics Antal nagy építtető volt. Dégen kastélyát, Pesten a Zrínyi utcában és a Zrínyi és Nádor utca sarkán építtetett házakat Pollack Mihállyal. A csertői kastély tervezőjét nem ismerjük, de a kastély alaprajzi kialakítása és a homlokzat architektúrájának egyszerűsége alapján megállapítható, hogy a tervező elsősorban az építtető kívánságát valósította meg. Az U formájú épület a II. katonai felmérés (1829-66) és a III. katonai felmérés (1872-74) térképein egyaránt megfigyelhető. A kastély harmadik építési periódusa gróf Festetics Imréhez köthető, aki apja halála után 1877-ben nagybátyja: Dénes gróf révén, az általa alapított hitbizományként kapta meg Csertőt. Gróf Festetics Imre 1881-ben építette át a kápolnát, 1886-ban a kastélyt neoreneszánsz stílusban grazi építőmesterekkel, amit a melléklépcsőház pihenőjének ablakfülkéjében elhelyezett építési tábla is bemutat. A kastély épületét magába foglaló telek szabálytalan alakú, a beépített sík részek kivételével a terület enyhén lejt dél-kelet irányba, amerre a tó található. A kastélyhoz tartozó teljes terület természetvédelmi területnek minősül a parkban található növényritkaságok miatt, ezért az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a parkot történeti kertnek minősítette. A tervek szerint szálloda lett volna belőle, de jelenleg gazdátlan, üresen áll.

Drávafok

Bittó-kastély: A hagyomány szerint a kastély építtetője, a Pozsony vármegyéből származó Bittó család, baráti kapcsolatban állt a korszak egyik kiemelkedő építészével, Ybl Miklóssal, aki a kastély terveit készítette. A kastély 1896-ban épült fel. A mindkét tengelyére szimmetrikus alaprajzú földszintes épület két egyemeletes, homlokzatok síkja elé kiülő rizalit ritmizálja. A kubusokból szerkesztett mozgalmas tömegű kastély rizalitjának földszintjén elválasztott négy félköríves ablak: a szélsők ívek. A hosszabb homlokzaton a Palladió-íves középrész előtt bábos korláttal közrefogott négy ión oszloppal alátámasztott fedett terasz található. A keskenyebb oldalhomlokzatokat Colosseum-motívum uralja, a széleket alacsonyabb félköríves szoborfülkék alacsony tetőkkel fedett épület. Körülötte angolparkot alakítottak ki, mely szokás szerint átment a természetes vegetációba. Sajnos a drávafoki kastély sorsa a legszomorúbb a Dráva menti kastélyok sorában. A második világháború harcai során az épület súlyos sérüléseket szenvedett és utána sem került helyreállításra, csaknem teljesen lebontották, minek következtében csak emléke maradt meg az egyik legszebb baranyai kastélynak. Az erdő teljesen eluralkodott a parkon. A Bittó családnak egy kis kúriája is áll a faluban.

Fodor-kúria:Zrínyi M. u. 2. A Fodor családnak egy kis kúriája áll a faluban, annak nyugati szélén, parkban. Korszerűen felújították. Itt gyerekeskedett az 1843-ban született Fodor József, akit a magyar közegészségtan alapítójaként tartanak számon.

Dunaszekcső

Jankovich-Bésán-kastély: A Jankovich-kúria a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A XIX. század második felében új szárnyrészekkel bővült, és homlokzata is átalakult. Később itt kapott helyet az általános iskola. A II. világháború után elkobzásra került a Jankovich-Bésán család 14 szobás kastélya, annak kertje, gazdasági épületei is (a mai iskola és környezete).

Gödre

Biedermayer (Szily)-kúria: Sásdról Kaposvár felé haladva a szágyi elágazás után hamarosan a ma már Gödréhez tartozó Gödreszentmárton nevű pici településhez érkezünk. A védetté nyilvánított parkrészlet az egykori Biedermayer-kúriához (Szily-kastély) tartozott. Megmaradt értékei közül nevezetes az út jobb oldalán lévő vadgesztenyesor, a központi irodaépület körüli nagymératű lucfenyők, valamint a juharfélék 16 változata. Kiemelkedik egy különösen hatalmas és rendkívül szép mezeijuhar példány. A tsz az épület körüli részt folyamatosan ápolja. Az út bal oldalán, az épülettel szembeni parkterület már inkább erdő benyomását kelti.

Görcsöny

Benyovszky-kastély: A Benyovszky-kastély a kastélyparkkal a régi falu közepén áll; a Batthyány család építtette a 18. században. A birtokot Benyovszky Móric egyik oldalági leszármazottja Benyovszky Lajos közel 300 ezer koronáért vásárolta meg 1860. november negyedikén. Benyovszkyné Ocskay Erzsébet, aki világlátott asszony hírében állott, állítólag személyes tapasztalatai alapján a bécsi Burg császári rezidenciájának mintájára rendezte be, illetve alakítatta át a kastélyt, amely a Monarchia szokásos őszi, 1901. szeptemberi hadgyakorlat idején I. Ferenc József és fia, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd görcsönyi szálláshelyéül szolgált. A fogadótermet kék színűre festették, a nagyterem bútorzatát egyenesen Bécsből küldették ide - állítólag Mária Terézia egykori berendezéseinek részeit képezték. A megérkezett garnitúrákat újrakárpitozták, átaranyozták. A falakra a család ősi fészkéből, Pozsonyból és Nagylégből hozatott olajfestmények kerültek. A világítást százgyertyás csillárral ill. acetilénnel oldották meg. Ferenc József szobájának berendezése egyébként rendkívül egyszerű volt. Benyovszky Lajos 1907-ben bekövetkezett halála után az örökség Rudolfra szállt, aki itteni területeit többnyire bérbe adta, és inkább csak édesanyja meglátogatására utazott nagylégi birtokáról olykor Görcsönybe, a kastély mását viszont megépítette Nagylégen (Csallóköz, ma Szlovákiához tartozik). A szerb megszállók a kastély számtalan értékét elhurcolták, vagy elpusztították. A Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság bukása után Rudolf testvére Benyovszky Móricz átvette a görcsönyi uradalom kezelését, felügyelőt és számvevőt állítva élére, megszilárdítva gazdaságát. A szovjet megszállás földúlta a kastélyt, de viszonylag épen maradt. Üdülő is lett, de a kilencvennégy-szobás épületet hagyták lepusztulni. 1965-ben szociális otthon lett, ma is az. A park halastavát 1966-ban alakították ki.

Helesfa

Zsolnay-Mattyasovszky kastély: A védett kastélyparkot nehéz megközelíteni és felfedezni. A dombok közt, a falutól távol, körülbelül 4,5 km-re kis dombtetőn található. Legcélszerűbb gépkocsival Helesfa-Dinnyeberki községen keresztül megközelíteni. A kastély Helesfa és Dinnyeberki között, a Nádasdytelepen található. Az egykor Esterházy latifundium bérlői a Nádasdyak építették eklektikus stílusban az igen kicsi kastélyt. A régi épületet már több új épület veszi körül, ezekben ma szociális otthon működik. A kertben botanikai érték nem található, csak néhány egyedileg is szép és értékes idős fás növény hívja fel magára a figyelmet. Ezek: gyantás cédrus, a mamutfenyő, van egy hatalmas tulipánfa is, egy méreteiben lenyűgöző, 150 évesre becsült tiszafa, amely országos viszonylatban is a legméretesebb egyedek közé tartozik. Szép példányok még a szelídgesztenye, a magnólia és a fekete dió is. A valamikori régi bejárati út tengelyében álló díszes fából készült kútépítmény tartozéka volt a jelenleg magas posztamensen álló fehér márvány oroszlánszobor. A szobrot Ferenczy István készítette 1841-ben és a Nádasdy család hozatta ide 1874-ben az egyik Kossuth-párti családfő emlékére. Itt található hazánk legnagyobb méretű gyantás cédrusa. Magassága 21 méter, törzsének kerülete 286 centiméter. Az egyik mamutfenyő is a hazai legnagyobb példányok közé tartozik 27 méteres magasságával, 416 centiméteres törzskerületévelés 15 m széles lombozatával. Különleges fák között (mamutfenyő, gyantás cédrus) oroszlánszobor őrzi a grófi család emlékét. A látványos angolpark a falu feletti dombon terül el. A kis kertben kertépítészeti érték ma már nem sok, kivéve a domináns nagyméretű növényeket. A homlokzat előtt nagy tiszafák, Piceák, Chamaecyparisok találhatók, s valamennyi közül kiemelkedik a mamutfenyő.

Hidas

Kajdacsy-kastély: Az egykori birtokos, a Kajdacsy család emeletes klasszicista kastélya 1820 körül épült a katolikus templom mellé, a település legfontosabb utcájára. Jó tömegű, téglalap alaprajzú épület, nyeregtetővel, egyemeletes. 2+3+2 tengelyes főhomlokzatán a középső 3 tengely középrizalitként kiugrik a fal síkjából. E három tengely középső nyílászárója a földszinten a bejárati ajtó, fölötte az emeleten pedig erkélyajtó. A bejáratot ugyanis oszlopos erkély keretezi, melyre az emeletről lehet kilépni. A bejárat közvetlenül az utcára nyílik. Az emeleti középső 3 tengely záródása félköríves, az összes többi egyenes. A kastély mögött kisebb park van, eredetileg nyilván angolkert, elképzelhető, hogy valamikor folytatódott a természetes táji környezetben. Ma polgármesteri hivatal.

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

Püspöki kastély: Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben - a korábbi kápolna helyére – klasszicizáló késo barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. A 18. század második felében a település lassan újra benépesült, miután Klimo György pécsi püspök német családokat telepített le a területen. (A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, tekintettel arra, hogy a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevu település is. A falut 1941-ben Hosszúhetényhez csatolták, és közigazgatásilag azóta is oda tartozik). Hetyey Sámuel pécsi püspök 101 évvel a felépítése után, 1898 márciusa és júniusa között teljesen felújíttatta a kastélyt. Hetyey püspök a kastélytól délre, a Zengo-hegy északi oldalán jelentos nagyságú, mintegy hat katasztrális holdnyi földterületet vásárolt meg, amelyet a nyári rezidenciához kapcsolt. 1905 októberében nevezték ki gróf Zichy Gyulát pécsi püspökké, o folytatta a következo évtol a püspökszentlászlói nyári rezidencia fejlesztését. Zichy püspök a kastély déli (fo)homlokzatának timpanonjában a kastély építésében, illetve felújításában legfontosabb szerepet játszó három püspök Zsolnay-féle pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középen gróf Esterházy Pál László, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere kapott helyet. Virág Ferenc püspök 1954. január 17-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a kastélyt használatra átengedi az Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatának otthon céljára. A Közületeket Elhelyezo Bizottság 1954. január 20-án megtárgyalta az ügyet, és átadta az épületet az egyházi szeretetszolgálatnak szociális otthon létesítése céljából. A kastélyon a második világháború utáni években csak kismértéku változtatásokat hajtottak végre: a cserépkályhákat kicserélték központi futésre, néhány szobában új padlóburkolat készült, a fürdoszobákat pedig modernizálták. A szeretetotthon végül 1954. április 9-én nyitották meg; kezdetben harminc novér költözött ide. Az itt lakók életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel oket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verocére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt "megfeleloen" felkészítették a házi orizetben lévo fopap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit oriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az orzésére Pécsrol kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grosz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi orizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkor már meglehetosen leromlott volt, nem egészen egy hónap múlva, november 2-án Felsopeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettojüket; ott Mindszenty 1956. október 31-ig, a forradalom idején történt kiszabadulásáig tartózkodott.

Királyegyháza-Rigópuszta

Biedermann-kastély: A park a község belterületéből Rigópuszta irányába vezető közlekedési úton közelíthető meg. A vasúti átjárótól déli irányban 900 méterre található, az út keleti oldalán. Síkvidéken, lakott területtől távol eső park, délnyugati részén nyitottabb, inkább udvarszerű résszel. Az egykori Biedermann-kastély ma szociális intézménynek ad otthont. A terület rendezett képet mutat. A faállományban lombhullató fajok, főleg hársak és örökzöldek egyaránt előfordulnak, míg a cserjék esetében inkább az örökzöldek dominálnak. A fák egy része borostyánnal fertőzött, de az öreg egyedek így is impozáns látványt nyújtanak. Egyedülállóan szép a terület északi részén, a kastélyhoz vezető valamikori út két oldalát szegélyező hamisciprus fasor. Említést érdemelnek még a termetes malonyai tuják és a vörösfenyők is. A cserjék közül a kúszóboróka állomány különösen tetszetős. A gyepet rendszeresen nyírják. A kiszáradt fákat eltávolítják, és helyettük újakat ültetnek. A kastély és a melléképületek jó állapotban vannak. A közlekedési utak burkoltak, a park berendezései megfelelően karbantartottak. Kár, hogy a szökőkút nem működik. A területet az északkeleti, konyhakerttel határos rész kivételével drótkerítés veszi körül. 

Kisasszonyfa

Istvánffy-várkastély: A falu legfontosabb látnivalója az Istvánffy család egykor vizesárokkal körülvett várkastélya. Itt a várkastélyban született 1538-ban Istvánffy Miklós nádor, történetíró is. A helyiek Tyoszics-kastélynak hívják. A kastély sokáig romladozó teherként nyomta a tulajdonos önkor-mányzat vállát. Sokáig igyekeztek felújítani, de végre sikerült!

Kisvaszar

Esterházy-kastély: A települést a 18. század első éveiben, donáció útján kapta meg Esterházy Pál herceg, akinek egykoron 2483 hold erdőbirtoka volt itt. A kastély mára teljesen elvesztette eredeti ornamentikáját. Nagy parkban áll, az eredeti angolkert feloldódott a természetes vegetációban. Közelében gazdasági épületek álltak. Ma magánkézben van, nem látogatható.

Komló

Jánosipuszta: Engel-kastély: Szép fekvésű csendes, parkosított dombos területen helyezkedik el a háromszintes közel 1.700 m2 hasznos alapterületű kastélyépület, valamint a közel 600 m2 hasznos alapterületű (kazánház, garázs, mosókonyha, raktár stb.) gazdasági épület. A kastély parkjának nagy része külön helyrajzi számon, a kastélyépülettel szemben található. A komlói szénbányászat elindítója, Engel Adolf (1820-1903) építette 1900-ban. A környék talán legkevésbé ismert látnivalója. 1900-ban épült vadászkastélyként, cselédlakásokkal, gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf a 19-20. század fordulóján a vidék kiemelkedő és meghatározó személyisége volt (mellszobra a komlói múzeum előkertjében áll). Nevéhez fűződik a komlói bányászkodás elindítása, a vasútvonal megépítése valamint elemi iskola működtetése. Halála előtt három évvel emelt épület szűk előkertjével párhuzamosan idomul a Kisbattyán felé vezető úthoz. A minimális fogadóterület ellenpontjaként viszont az épület mögött vadgesztenyefákkal telepített terjedelmes park terül el. Az épület kastélyra utaló jellegzetessége csak nyomokban található meg. A főhomlokzat három kiugró traktusa fogja közre az első és második szinten lévő loggiákat. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg felújítás elott áll, szociális otthonná alakítják át, az eredeti külső építészeti jegyek megőrzésével.

Liget

Puch-kúria: Igen leromlott állapotú, az összedőlés fenyegeti, mivel megrepedt a homlokzati fala. A kastélyt szép fenyők és értékes hársfák veszik körül.

Magyartelek

Országh-kastély: A kastély parkban szabadon áll, alaprajza T alakú. Főhomlokzatát oromzatos középrizalit ékesíti. Négy ión oszlop tartja a timpanont. A település legfőbb látnivalója. Nagy, védett park veszi körül. A település közepén védett parkban áll a klasszicista stílusú Országh-kastély. A korábbi évtizedekben a helyi termelőszövetkezet irodaházaként működött, állaga leromlott. Országh Lajos klasszicista kastélyát 2004-ben magánszemély vette meg.

Mecseknádasd

Püspöki kastély: Klimo György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel - a délre néző domboldalon - a barokk stílusú nyaralót. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították. A XX. században oktatási intézményként használták az épületet. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba. A kastélyt - Klimo György utóda, Szcitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét. Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastélyhoz arborétum is tartozott, melynek pusztulása a Pécs-Budapest közti út megépítésével kezdődött. A út kettészelte a gyönyörű kertet. Mára a hatalmas területet felölelő egykori kert jelentős részét beépítették, gyakorlatilag felismerhetetlen, milyen park terült itt el valaha. A kastély kerítéssel lezárt, rossz állapotban van, ablakait betörték.

Mohács

Püspöki kastély: Egyemeletes 22 ablakos épület tornácos udvarral. Az építkezést a régi mohácsi vár köveinek felhasználásával kezdték. Az építkezés nagyobb lendületet Berényi püspöksége idején vett. Erre utal a díszes barokk főbejárat felett elhelyezett Berényi-címer is. A kastély építésének különböző szakaszai voltak, időnként építettek hozzá, szárnyrésszel bővítették. Az utolsó nagyobb bővítés és egyúttal renoválás Esterházy Pál püspöknek volt köszönhető.

Molvány

Grassalkovich-kúria: A kúria az 1800-as években épült klasszicista stílusban. A felújításra szoruló épület alapterülete 450 négyzetméter , több helyiséget és két nagyobb termet foglal magában. Az épület 1970-ben részben fel lett újítva, de állaga azóta romlott. Tetőszerkezete jó állapotban van. A kúria köves úton jól megközelíthető helyen található, bekerített 1.2 hektáros területen. A portával rendelkező bejárattól az épületig és körülötte szintén köves úton közlekedhetünk. A kúria körül összesen 550 négyzetméter területű, különböző hasznosításra alkalmas melléképületek és kazánház található. A területhez csatolható közvetlen mellette elterülő 2 hektár terület. Közelében 8,7 hektár egybefüggő területen két irányból is megközelíthető rét és legelő is új tulajdonosát várja. A kúriától néhány száz méterre kb. 1 hektár területű tó is található.

Mozsgó

Batthyány-Biedermann-kastély: A falu közepén áll a Batthyány-Biedermann kastély, amely jónéhány faritkasággal büszkélkedő 10 holdas parkban, természetvédelmi területen fekszik. Az 1848-as szabadságharc elbukása után a mozsgói uradalom akkori résztulajdonosa Batthyány Kázmér is fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Angliában élő testvére Batthyány Gusztáv, mint résztulajdonos a mozsgói birtokot - tekintettel a bécsi Biedermann bankár családnál lévő nagy összegű kölcsönökre - eladásra ajánlotta fel. 850-ben a mozsgói kastélyban Biedermann Simon volt az úr. A nagy vagyonú, jeles gazdálkodói érzékű új tulajdonos - a birtokból hamarosan mintagazdaságot teremtett. Fia, Biedermann Ottó - akkor már pápai lovag - feleségül véve a horvátországi daruvári Tüköry - vagyon egyik örökösét, a régi urasági kúriára is kimondta a lebontást. Az első Biedermann kastély 1896-ban épülhetett Lechner Ödön tervei alapján. 1917-ben tűzvészben a kastély leégett, majd a lechneri tervek alapján teljes egészében helyreállították. A helyreállítás azonban csak részleges volt, amennyiben a belsőnek mintegy egyharmadát nem készítették el. 1945 után községi művelodési intézményként, kollégiumként működött, 1950-től traktorvezető-képzőként működött. 1960-tól szociális otthonként működik. Parkja, amely a XVIII. századi Batthyány-féle első rendezés szerint ősfáival, természetes területi domborzati kialakításával, a parkon átfolyó Sovicza-patak megduzzasztásával készített dísztavával a Biedermann-család  díszparkjaként került kialakításra. A kastély 1896-ban történt megépítése új park kialakítását tette szükségessé. A parknak kedves dísze - még mai hiányos állapotában is, - a már említett Sovicza-patak által alkotott dísztó. A park ujjáépítésekor a tervező a tó közepére hangulatos szigetet épített, nyugati oldalán szépen ívelt Japán híddal . A napozóval szemben a sziget partja mellett oszlopokon álló hattyúház volt a tó hattyúi számára. A tó északi partjáról a vízbe vert tölgygerendákra épült fürdőház nyúlt be öltöző-vetkőző-helyiségekkel, tornáccal és csónakkikötővel. A sziget partjairól hatalmassá nőtt szomorúfüzek fürösztötték ágaikat a tóban. Úgy a fürdoház, mint a sziget közepén álló uzsonnázó gomba náddal fedetten védett az égető naptól. A tó építményeit sajnos a traktoros-vezető képzésben részesülők szétbontották. A környező park ősfáival és az 1896-ban telepített új díszfákkal, gesztenyefasorával, díszcserjékkel, kilátókioszkjával messze környék híres szépségű parkja volt. Lechner Ödön tervei szerint épült a kastély, amelyben ma szociális intézmény működik. A kastély védett parkjában van az ugyancsak Lechner Ödön által tervezett családi kripta.

Nemeske

Nádasdy-Stephanich-kúria: Nemeske a 18. sz. végén lett a Nádasdy és a Stephanich családok birtoka. A kúria is ekkor épült, klasszicista stílusban. L alaprajzú, szabadon álló, parkkal körülvett úri lak, a falutól északnyugatra, Görösgalpusztán található. A Nádasdy családé volt, később a Stephanich családhoz került.

Pellérd

Brázay-kastély: Brázay Kastély neoklasszicista stílusban épült, helyi védettségű épület. Brázay Kálmán építtette, a település központjában áll. A kastély a 19. század végén épült. Az ingatlant 1992-ben felújította az Önkormányzat. Jelenleg iskola működik benne. Említésre méltó a kastély körülbelül 5 hektáros parkja a romantikus ihletettségű mesterséges barlanggal és csónakázó tóval. A kastély és a park az 5801-os számú közlekedési út mentén találhatók. A közvetlen kapcsolat gyalogos felüljáróval biztosítható. Jelenleg az épület jó muszaki állapotban van. Hasznosítására EU-s pályázati források vehetők igénybe. A kastély maga 6668 m²-es telken áll. Itt szállt meg 1901 őszén Ferenc József és kísérete. Magyarország Geográphiai Szótárában így jellemzi a létesítményt: "Ékesíti a helységet az uraság csinos kastélya és jó ízléssel készült angolkertje, ahonnan a vidékre ritkaszép kilátás esik egy mesterséges barlanggal, nyaralóval." Felülről nézve kettős T alaprajzot formál. Földszintes, tornyos, kis belső udvarral rendelkező úri lak. Eredeti kovácsoltvas kerítés díszíti. Természetesen a kastélyt eredeti állapotában nem lehetett közvetlenül iskolaként működteteni. Ekkor még az iskola balszárnyában (ma tornaterem) gabonaraktár volt, s a jobbszárnyát még évekig tisztasági fürdő és hivalasegédi szolgálati lakás fogalalta el. A főépület D-i részében alakították ki az igazgatói szolgálati lakást. "Így írnak a kortársak 1887-ben : Az urasági kastély egy 40 holdas franczia kertben fekszik, hol mintegy 5 kh kiterjedésű tó két szigetet képez. E szigeteken, vallamint a park egyéb részeiben terebélyes fák ritka példányai, szomorú füzek, fenyők, déli növények, pálmák díszelegnek."

Pécs

Batthyány-kastély: A kastélyt a Batthyány család a XVIII. század elején építtette korai barokk stílusban; reformkori tulajdonosa gróf Batthyány Kázmér volt. Az épület 2002-ben lett felújítva, műemlékvédelem alatt áll. Pécs délkeleti csücskében, az Üszögimajorban található.

Rózsafa

Bodorfapuszta: Perczel-kastély: 1913-ban, feltehetően Pilch Andor pécsi építész tervei szerint készült, a kései historizáló és a kései szecessziós stílusok jegyeit ötvöző kastélyépület. A Rózsafától NY-DNY-i irányban lévő puszta területét régen kettéosztó, és a külvilággal összekötő É-D-i (pontosabban É-ÉNy-D-DK-i) irányú földút Ny-i oldalán fekszik. A szabálytalan négyszög alapformájú, 2 ha 8960 m2 területen a koros fák - köztük díszfák - az itt volt park maradványai. Északi sávján egy Ny-ra leágazó földút ide eső szakasza húzódik. Ezzel szemközt, az É-D-i út K-i oldalán, a vele párhuzamosan futó vizesárok előtt, egy kőkereszt áll. A kastély telkének kb. a közepén ásott kút található, amely régen bizonyára motoros szivattyúval működött. Ma már nem ad vizet, állítólag betemették. A lakott külterületi helyen az egyetlen, működő közmű a villany. A pusztát Ny-ról kis erdő (Bodorfai erdő) határolja.
Az egykori park K-i részén, az É-D-i földúttal párhuzamosan áll a földszintes kastély. Hossztengelye É-ÉNy-D-DK-i, de az alábbiakban, az egyszerűség kedvéért, úgy írjuk le, mintha É-D-i hossztengelyű lenne. Beépített alapterülete 583 m2. Falazatainak anyaga nagyméretű tégla, a külsők és a belsők is vakoltak. Tömegalakítása, homlokzatarchitektúrája a kései historizáló és a kései szecessziós stílusok ötvözését mutatják. Az alápincézetlen épületnél külső járószinttől valamivel magasabb a belső padlószint, amit lábazati rész építésével értek el. Ez az enyhén lejtős terep miatt a D-i részen magasabb. A jó tömegalakítású épület hosszúkás téglalap formájú tömbjét szimmetrikus elhelyezésben, középen, és a két végén, a nyeregtetős összekötő szárnyaknál nagyobb párkánymagasságú, ráadásul még attikafalakkal is megemelt, középső és sarokpavilonokkal bővítették. Ezek a hosszú homlokzatoknál közép-, és sarokrizalitokként jelentkeznek. Hangsúlyos megjelenésüket fokozzák magas manzárdtetőik. A ház eredetileg is szürke műpala héjalást kapott. Említést érdemelnek a míves bádogosmunkával készült, ovális nyílásokat keretező, padlásablakok, amelyeket újabban elloptak. A kastély hosszú homlokzatai hasonló megjelenésűek. A középrizalitok nyílásai félköríves záródásúak, a többiek vízszintesek. Utóbbiaknál a fenti stílusötvözet jegyeit mutató, vakolt keretelések és szemöldökpárkányok láthatók. A Ny-ra néző, 13 nyílástengelyes (2+2+5+2+2) főhomlokzatánál van a főbejárat. Szimmetrikus nyíláskiosztásának harmóniáját csak az É-i összekötőszárny egyik, másodlagosan ajtóvá átalakított ablaka bontja meg. Ezen az oldalon a sarokrizalitok erősebben kiugranak, mintegy oldalszárnyak kezdeményeiként. A hangsúlyosabb megformálású, magasabb, díszesebb középrizalitot erőteljes sarokpillérek szegélyezik, és jellegzetes timpanon zárja le. Ennek mezőjét függőleges lizénák tagolják, szélső sarkai levágottak. A mező közepén a Perczel család címere látható, amely az I. Lipót által, 1697-ben adományozott armálisukban szereplő címerképet követi. A falba beépített dombormű anyagát csak közelről lehetne pontosan megállapítani. Készülhetett kőből, de műkőből, v. akár mázatlan Zsolnay-kerámiából is, amire több példát ismerünk a korból. Az 5 nyílástengelyes középrizalit előtt kocsifelhajtót alakítottak ki, kétoldalt lejtőkkel, amelynek már csak a maradványa látható. Teljesen elpusztult a kocsifelhajtó Ny-i oldalának íves vonalú, alacsony, téglából épült támfala is, amelynek tetejét kőlapokkal burkolták, két végére pedig - a nyomokból ítélve - lámpákat, v. vázákat állítottak. Viszont, a bejárat felett még megvan a szép, kovácsoltvas konzolok tartotta, előtető, csak üvegezése hiányos. A túlsó, K-re, a földútra néző, 14 nyílástengelyes (2+3+4+3+2) homlokzat hasonló, de itt a sarokrizalitok csak kissé ugranak előre. A középrizalitnál csak 4, félköríves záródású nyílás van. Előtte az egykori, alacsony, nagyméretű terasz maradványait már takarja az elburjánzott növényzet. A timpanon mezőjében itt is a Perczel-címert helyezték el, de a már hiányos dombormű rajza kissé eltér a másiktól. Ez a korábbi, még II. Rudolf-féle, 1582-es armálist vette mintául. A 3 tengelyes D-i oldalhomlokzat középső ajtaja - a belső folyosó tengelyében - még az eredeti mellékbejárat. A személyzet számára létesült, előtte lépcsővel.

Sellye

Draskovich-kastély: Műemléki védelem alatt áll a barokk stílusú Draskovich-kastély. A Batthyány család építette barokk stílusban, és a XVIII. század közepén nyerte el mai formáját. Az uradalom, így a kastély is az 1800-as évek elején nászajándékként került a Draskovich család birtokába, mikor Draskovics Károly frigyre lépett Batthyány-Strattmann Erzsébettel. Az épületben kapott helyet a mezőgazdasági szakmunkásképző kollégiuma, így nem látogatható, viszont nyaranta szálláshelyként szolgál. A kastély kertje védett. A török kiűzése után az ország újjáépítését nagy vagyonú külföldi arisztokraták kezdték meg. Ebből a kora barokk periódusból, melynek kiemelkedő emléke a ráckevei és az edelényi kastély, kevés épület maradt ránk, melyet később ne építettek volna jelentősen át. A sellyei kastélyt Savoyai Jenő a Batthyány család számára építtette az 1700-as években. Az egyemeletes kastély egy négyzetes udvar körül épült fel. Földszintje sávos faltagolású. Északi és déli homlokzatán egy-egy háromtengelyes, keleti és nyugati szárnyán egy-egy nyolctengelyes középrizalit emelkedik. A főhomlokzat előrelépő középrizalitjai, melyeket az önálló manzárdtető még inkább hangsúlyoz hosszirányú tengelyt adnak az egyébként négyzetes alaprajzú épülettömbnek. Homlokzatát enyhe kiülésű, két szintet átfogó pilaszterek tagolják, ablakai felett íves szemöldökpárkányok, a középrizalit emeleti ablakai felett pedig ökörszemablakok láthatók. A kastélyt manzárdtető fedi, melyet ovális, a tetosíkból kiemelkedő, nyeregtetővel fedett bevilágító-ablakok tesznek mozgalmassá. A kora barokk építészet jellegzetes jegye a zárt tömbszerű tömegforma, mely nem nyílik meg a kert felé, a belső udvar felé ugyanakkor árkádokkal áttört homlokzattal néz. Belső, gazdag díszítéséből faragott fa lépcsőháza és stukkódíszes boltozatai maradtak ránk. A kastélyt védett park veszi körbe. Az épületben a háború után mezőgazdasági szakiskola és kollégium működött.

Somberek

Sauska-kastély: A néphagyomány elátkozott kastélynak tartja, mivel úgy mesélik, hogy felépítése során a földesúr egyik jobbágyát halálra kínoztatta és befalaztatta. Ma szociális otthon. A kastélyt a 19. század elején építtette a Sauska család. A település É-ÉK-i szélén áll.

Somogyhárságy

Zichy-kastély: A Zichy kastély 1939-ben épült, körülötte parkot alakítottak ki. A vidék legismertebb birtokosai a Festetichek és a Zichyek. A kishárságyi részen álló Zichy-kastély magántulajdonban van. A kastély parkját a híres szarvasi arborétum egykori kertésze alakította ki, mivel az ottani földbirtokos család egyik tagja, Bolza Marietta ide jött férjhez.

Szentegát

Biedermann-kastély: Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt. A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és közvetlen mellé egy kis vadászkastélyt is épített. A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került. Parkjában Biedermann-sírkápolna - eklektikus. A település középpontjában helyezkedik el a mára már magántulajdonba került- kastély és az azt övező park. Külön területen helyezkedik el a kastély együtteshez tartozó mauzóleum épülete. Az uradalomhoz tartozó épületállomány: a volt cselédlakások, az intéző háza, a valamikori uradalmi intézmények ma lakóépületek.

Szentlőrinc

Esterházy-kastély: Az Esterházy kastély, mely 1696-ban épült, az egykori uradalmi tiszttartó lakással együtt (mely a 18. sz. közepén épült és lakóházként valamint magánmúzeumként működött) műemlék. 1717-ben átalakították, később még többször átépítették, bővítették épületszárnyakkal. Az L alaprajzú barokk kastély földszintes kialakítású, főhomlokzatás díszes portikusz, mely egyben kocsifelhajtó is. Az eredeti kastélybelső eltűnt, átalakult. A hajdani birtokközpontot ma is nagy fák veszik körül. A múzeum rész az országban egyedülálló, a 19-20. sz. fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenleg a Városi Polgármesteri Hivatal épületeként szolgál.

Szigetvár

Andrássy-kastély: A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. A négy olasz bástyaszerű és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül. A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig. Az északi oldalon kazamaták húzódnak. A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik. A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után. A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával. A kőkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörő hosszú boltozott kapualj vezet a várba. A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját. Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható. A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell. A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre. A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot. Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével. Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra. A kastély a vár területén belül helyezkedik el. Különböző állandó és időszaki kiállítások vannak benne. Az egész nemrégiben lett felújítva, szép állapotban van minden.

Zsibót-Domolos puszta: Polák-kastély: A zsibóti szőlőhegyen túl, Domolospusztán egy horgásztó közelében található az 1870-ben, Gleim berlini építész által tervezett kastély, amely ma szállóként működik.

Turbékpuszta: Perczel-kúria: 1850-ben épült klasszicista stílusban, a Szigetvártól 4 km-re lévő Turbékpusztán. Valójában már a Becefa nevű falucska ÉNY-i részéhez tartozó területen áll. Alapterülete 370 m2, építőanyaga kő és tégla. 22,5 ha-os parkjában még számos ősfa található. Későbbi tulajdonosa a gróf Vermes család.

Vásárosdombó

Esterházy-kastély: A település déli részén található a volt Esterházy-kastély, amelyben a Skóciai Szent Margit Gondozóotthon működik. Parkja természetvédelmi terület, mely előzetes egyeztetés alpján látogatható. Vásárosdombó előtt az út mellett található a ma szociális otthonként működő kastély és a körülötte lévő park. A védett érték inkább kultúrtörténeti jelentőségű. A park a francia és az angol stílusú kertek ötvözete. Növényanyagának többsége hazai eredetű, a fa- és cserjefajok faj- és fajtaszáma közel száz. A hazai fajokon kívül néhány különleges egzóta is van, például egy olyan ezüsthársváltozat, amelynek leírása a szakirodalomban sem található. A park tartozékát képezi a kerítésen kívül, a park északi oldalán lévő út mindkét oldalát szegélyező hársfasor.

Vejti

Daróczy-kastély: A falu déli szélén, a főút nagy kanyarjának jobb oldalán áll, egykori parkjának elvadult maradéka között, főhomlokzatával az út felé fordulva, nagyon rossz állapotban. Lebontásáról is szó van. Történetéről egyelőre nem tudok semmit.