BUDAPEST KASTÉLYAI

I. Budavári Lónyay-Hatvany-villa (Csónak u. 1.)

A Lónyay-Hatvany-villa története egészen a török korig vezetheto vissza. Az épület helyén korábban egy sokszögletu véderomu, az Aranybástya állt, majd Buda ostroma alatt az épület teljesen elpusztult. 1686 után falainak bizonyos részét beépítették az egykori Szent János kapuba. A XIX. század második felében ismét új formát öltött az épület, Ybl Miklós tervei alapján Gróf nagylónyai és vásárosnaményi dr. Lónyay Menyhért (az Andrássy-kabinet pénzügyminisztere, késobbi miniszterelnök) megrendelésére készült el a villa a Budai Várban. Az építkezési munkálatok 1872-ben fejezodtek be. Ezt követoen idoszakosan élt itt többek között gróf Vetter von der Lille Fredinánd altábornagy özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina úrhölgy és báró Baratta-Dragono Alajos, a Felvidéken található poltári tégla-és cserépgyár alapítója is. Báró Hatvany Ferenc (festomuvész és mugyujto) 1915-ben megvásárolta a villát, azonban az elhúzódó átalakítások miatt csak az 1920-as évek elején költöztethette be világhíru, közel 800 mutárgyból álló – javarészt festményeket, szobrokat és bútorokat tartalmazó – mukincsgyujteményét az épületbe. Funkcióit tekintve is igen különbözo szerepeket töltött be a villa, majd az épületet 1944-ben súlyos bombatalálat érte, amelynek következtében az eredeti formájában egyáltalán nem maradt meg. 1946-ban végül a magyar állam kezdeményezésére teljesen lebontották, helyén játszóteret emeltek. A villa újjáépítése 2000-ben indult el, aminek elkokészítésben nagy szerepet játszott Kerényi József építészmérnök. A megvalósításra a BORD Építész Stúdió tervei alapján került sor. A teljesköru renoválás a külso és belso terek újjáépítését egyaránt magába foglalta: a külso korhu megjelenés mellett az enteriorre is nagy hangsúly helyezodött. A villa éveken keresztül bár pompásan, de látszólag elhagyatottan és gazdátlanul magasodott a Duna és Budapest látképe fölé, magában rejtve nagy és kalandos múltjának történetét. 2021 osze óta a Batthyány Lajos Alapítvány tölti meg élettel az impozáns épületet. 1937-es magyarországi látogatása során Thomas Mann is megfordult Hatvany Ferenc otthonában. A 2000-es évek elején kezdodo építkezési munkálatok során szélesköru régészeti munkálatokat és ásatásokat végeztek a budavári telken, többek között ennek köszönhetoen kerültek felszínre az egykori Aranybástya maradványai, valamint Árpád-kori és egyéb török-kori leletmaradványok is, amelyek egy részét – a Budapesti Történeti Múzeum felajánlásának köszönhetoen – az eredeti helyszínen mutathatunk be, egy interaktív minitárlat keretében.

II., Mátyás király nyéki vadászkastélya

A királyi vadászkastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket feltehetőleg a XIV. században Zsigmond uralkodása alatt építették, de ezeket az 1480-as években lebontották. Ezzel egyidőben Mátyás király egy vadászkastély és egy nyaraló építését kezdte meg. A két, egymásra merőleges épület - az előkerült kövek tanúsága szerint - tiszta reneszánsz stílusban készült. Az épületek Mátyás halála után a Jagellók korában is megőrizték jelentőségüket. A kúria a későbbi évtizedekben is kedvelt pihenőhelye maradt a királyi udvarnak. A török idők alatt elpusztult a nyéki település, a királyi épületek romba dőltek, és még a helyük is feledésbe merült. A romok ma Garády Sándor régésznek köszönhetően láthatók újra.

II. Pesthidegkúti Forgách-kúria (Templom u. 8.)

Ma Klebelsberg kultúrkúriaként működik az egykori Forgách-kastély, és tévesen viseli Klebelsberg nevét. A Forgách-kastély közelében valóban található egy romos Klebelsberg-kastély, mely az egykori kultuszminiszter otthona volt. Évtizedes jogvita dúl Klebelsberg Kuno legközelebbi leszármazottja, Klebelsberg Éva és az intézmény között. 2001-ben a Pesthidegkúti Önkormányzat jegyzoje elismerte a hibás névhasználatot, és vállalta, hogy csak Klebelsberg Éva beleegyezésével viselheti az intézmény a Klebelsberg nevet. Klebelsberg Éva ehhez nem járult hozzá, így a Forgách-kastély Klebelsbergekkel való összekapcsolása téves. A helyreállított Forgách-Walla-kúria a Budapest, II. Templom u. 8. sz. alatt található. Építéstörténete levéltári adatok hiányában pontosan nem rekonstruálható. Az épület a stiláris és tipológiai vizsgálat alapján az 1820-40-es évek villa- és kúriaépületeivel mutat rokonságot; déli homlokzatának részletei későbbi, romantizáló periódust feltételeznek. A kúria későbbi sorsáról annyit lehet tudni, hogy a Forgách-családtól előbb a Perl kenyérgyáros, majd a Walla földbirtokos-család szerezte meg, az államosítást követően pedig PIÉRT-raktárként használták. A hosszanti elrendezésű kúria főhomlokzatát magas lábazaton álló oszlopos tornác alkotja, négy toszkán jellegű oszloppal és magas timpanonnal. A déli homlokzat felől pillérekkel alátámasztott, üvegezett folyosó húzódik, hozzá nagy méretű díszterem és folyosó is csatlakozik. Az épület alatt teljes hosszában dongaboltozatos pince húzódik.

II. Pesthidegkúti Klebelsberg-kastély (Templom utca 12-14.)

Kertben szabadon álló, többszörösen bővített, földszintes épület emeletes középrizalittal, a kerti homlokzaton a középrizalit szélességében húzódó négyoszlopos portikusszal és baluszteres terasszal. Eredeti berendezés részben fennmaradt. A kertben korabeli pergola, virágtartó és puttóval díszített kút. Klebelsberg Kunó 1920-ban, feleségével Hidegkúton, a Templom utcában megvásárolnak egy elhanyagolt birtokot. A régi épületegyüttest kastéllyá varázsolták. Különleges értéket képviselt 4000 kötetes könyvtáruk. A parkot természetes formájában, kis patak, híd, rózsakert telepítésével, ritka fák ültetésével díszkertté alakította át. Az egész területet kőfallal vette körül. Minisztersége után Hidegkút (ma Pesthidegkút) lett állandó lakhelye, ahol feleségével együtt él, ír, alkot, és fogadja a kor kultúrpolitikai kiválóságait. A kastély a kúriával ellentétben sajnos a pusztulás határán van. Az interneten hozzáférhető információk alapján bonyolult történet rajzolódik ki arról, kinek milyen felelőssége van az épület tönkremenetelében. Szóba kerül pénz, eladás, cég, állam, lakópark, egyszóval valami biztosan nincs rendben, ha jelenleg ez az épület helyzete. Az egykori örökös szerint (most az állam a tulajdonos) a kastélyban nemrégen még meglévő berendezés, díszes cserépkályhák mostanra eltűntek. 2000 körül még biztosan megvolt a dolgozószoba eredeti berendezése, díszes faburkolatai, és a kályhák is épségben álltak a helyükön.

II. Pesthidegkút-Ófalui Váry-Szabó-kúria (Váry köz 7-9.)

Négy dór oszlopos, középrizalitos, klasszicista stílusú épület, melyhez többlépcsős feljáró vezet. 1830 körül épülhetett. Hátsó oldalán szintén négy oszlop található. Eredetileg a Jankovich-család birtoka volt, később került a Váry–Szabó-család tulajdonába, amely nyaralóként használta. A család állandó lakhelye Buda volt. A ház előtt látható, két oroszlánalakból és egy Ámon-fejből álló szobor együttes egy, a kertből kiásott római sírkő oromdísze lehetett, amely szakemberek szerint a 2. század második feléből származó, minőségi munka. Hosszú ideje üresen áll.

III. Óbudai Zichy-kastély (Fő tér 1.)

A barokk Zichy-kastély főépületét Jager János Henrik és Bebó Károly építette 1746-1752 között. A melléképületek is XVIII. századiak. Alattuk és az udvarban a prépostsági templom XIV. századi maradványai. Óbuda 1695-ben került a Zichy család birtokába. Zichy Péter nevéhez fűződik Óbuda uradalmi központtá tétele, az első kastélyt ő építette a 18. század első évtizedeiben. Halála után fia Zichy Miklós tervei szerint kezdődött meg az új kastély építése, amelyhez a gróf Jager János Henrik kőfaragó mesterrel és Bebó Károly szobrásszal kötött szerződést. A főépület 1752-re készült el, amelynek lépcsőházát és kápolnáját freskók díszítették, berendezése vetekedett a kor főúri kastélyaival. Melléképületei 1754-57 folyamán épültek. Zichy Miklós 1758. évi halála után özvegye 1766-ban életjáradék fejében visszaadja az uradalmat a Koronának. a 19. század folyamán az épület katonai ruharaktárként funkcionál, az 1950-es években szükséglakásokat alakítanak ki benne. A főépület 1974. évi helyreállítása után művelődési ház működik benne. Ma épületeiben található az Óbudai Múzeum, Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum.

III. Kiscelli Schmidt-kastély (Kiscelli u. 108.)

A kiscelli kastély és parkerdő Bp. III. kerületében található épületegyüttes, illetve a hozzá tartozó őspark. A 18. században, barokk stílusban épült templom és trinitárius kolostor a 19. század során a hadsereg használatában állt. 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros tulajdonába ment át, aki kastéllyá alakíttatta át az épületegyüttest (Schmidt-kastély). Napjainkban a Kiscelli Múzeum várostörténeti és képzőművészeti tárlatainak ad otthont. A 15 hektáros parkerdőn turistaút vezet át, itt található a kiscelli kálvária és Golgota-szoborcsoport, valamint a Szent Vér-kápolna. Az új tulajdonos az épület kastéllyá alakításába és a környező erdő rendezésébe fogott. Nagy gondot fordított a barokk épület megmaradt (csekély számú) művészi értékeinek megőrzésére: vállalta, hogy az egykori szentély kupoláját díszítő, Johann Gfall festette freskót kegyelettel fenn fogja tartani”. Ugyanakkor esztétikai jellegű átalakításokat is végzett: a régi, lebontott bécsi hadügyminisztérium copf stílusú kapuját beépítette az egykori kolostorépület déli oldalába. Ma ez a kapu vezet az udvarról az épületbe. A termeket szépmívű bútorokkal rendezte be, az udvart szobrokkal díszítette. 1915-ben az egykori templomtorony földszinti részén kápolnát rendezett be meggyilkolt kedvese, Turcsányi „Mágnás” Elza emlékére. Schmidt Miksa a környéken szép ősparkot alakított ki (ez a mai kiscelli parkerdő), amelyet szobrokkal, sétautakkal, balusztrádos teraszokkal népesített be. A korábbi kolostori kertről nem sok emlék maradt fenn. A Bécsi útról a domboldalra felvezető Kiscelli utca jobb oldalán sokáig állt az angyalkás szobrok sora. Ezek mára eltűntek, pedig a fennmaradt fényképek tanúsága szerint sajátos hangulatot kölcsönöztek az utcának. Schmidt 1935. ápr. 1-i halála után – végrendelete értelmében – a kastély és kertjének tulajdonjoga, valamint hatalmas műgyűjteménye a fővárosra szállt. Az elhunyt örökhagyó akarata az volt, hogy az épületben iparművészeti múzeumot rendezzenek be.

VIII. Józsefvárosi Festetics-vadászkastély (Illés u. 25.)

A XVIII. században már itt állt a Szeleczky család barokk udvarháza. Majd a Festetics család tulajdonába került, és 1803 táján valószínuleg Pollack Mihály tervei szerint alakítottak vadászkastéllyá, klasszicista stílusban. Tetején eredetileg kis kilátótorony állt, melybol látni lehetett egészen a Duna-partig. A padláson máig megtalálható az egykori kilátó szerkezete. A reformkor modernizáló törekvései hatottak az egyetemre, és József nádor hathatós támogatásának köszönhetoen a Füvészkert az 1840-es években hozzájutott a Festetics család józsefvárosi birtokához. A megvásárolt területen Pollack Mihály tervei szerint átépített és bovített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete: itt kaptak helyet a vezetéséhez szükséges irodák is. Azóta is ezt a funkciót tölti be.

XIII. Angyalföldi Fehér-kastély: Ismeretlen időben épült, és pusztult el az épület, mely a 20. sz. elejérol fennmaradt fotókról ismert.

XVI. Rákosfalvi Gizella-kastély (Egyenes u. 5-7.)

A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy részt és ezen alakult ki Rákosfalva.Gizella-kastély, földszintes, 1790 körül, melléképületekkel. Építtető: gróf Festetich János. Domboldalon elhelyezkedő, váltószintes kastély. Az Egyenes utcai oldalon a kertre (Ny-ra) néző főhomlokzat egyemeletes, az udvarra (K) néző homlokzat földszintes. A terveken az udvar felől szemlélve jelölik a szinteket: földszint, pince, mélypince. A két raktusos kastély Ny-i homlokzatát erőteljes középrizalit, K-i homlokzatát portikusz tagolja. Az épületet nyeregtető fedi, a héjazata hódfarkú cserép. Az ablakok álló téglány alakúak, kőkeretesek. A 3+3+3 tengelyes Ny-homlokzatot kőből készült főpárkány maradványa koronázza. A középső tengelyben két konzol tartotta kőerkély található, kovácsoltvas korláttal. A K-i oldal portikuszát négy toszkán oszlop tartja, egészében kőből készült portikusz tagolja. A háromszögű timpanonban címer G. Z. monogrammal. Az udvar É-i oldalán földszintes, két traktusos, fa tornácos gazdasági épület áll, amely eredetileg L-alaprajzú volt. Az É-i irányban húzódó szárny maradványa a három hajós, boltozott istálló öt boltmezőjének romja.

XVII. Rákoskeresztúri Podmaniczky-Vigyázó-kastély (Pesti u. 115.)

Volt Podmaniczky-Vigyázó-kastély, barokk, 1760; udvari homlokzata neobarokk, 1910. Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Maga a kastély három részből áll: A Pesti úttal párhuzamos hossztengelyű főépületből, az erre merőleges, eredetileg különálló melléképületből, valamint a kettőt összekapcsoló ún. összekötő szárnyból. A különálló gazdasági épület, a volt istálló a melléképület végénél, a Pesti úttal és a főépülettel párhuzamosan helyezkedik el. Az épületegyüttest, illetve annak előkertjét a Pesti út felől - amely kb. 2 méterrel mélyebben fekszik - támfalszerű magas kerítés zárja le, melynek oszlopain az eredetileg megvolt nyolc barokk szobrocskából ma négy áll. E kerítés keleti végénél nyílt az eredeti kocsibehajtó- és gyalogkapu, amelyet - eredeti kődíszeinek maradványait megtartva kiszélesítettek. Ugyancsak megvan, részben átalakítva, a hátsó kerítés is, mely a kastély udvarát választja el a kerttől (ma: sportpályától). A kastély főépületrészének alaprajza téglalap. Törtvonalú neobarokk manzárdtető fedi, az udvari rizalit fölött álkupolával. Architektúrája átalakított, neobarokk, a régi kiképzés egyes maradványainak megtartásával vagy utánzásával. A Pesti út felé, északra néző tizenegy tengelyes főhomlokzat 4+3+4 tengelybeosztású; középrizalitját törtvonalú barokk oromzat s benne faragott kőcímer, az oromzat csúcsát pedig kőváza emeli ki. A főhomlokzatéval azonos architektúra fordul át a két ablaknyílást tartalmazó keleti homlokzatra, az összekötő szárny által részben elfedett nyugati homlokzat szabad részére és kis változtatással a déli, udvari homlokzatoldal részeire is. Itt a 2+2+3+2+2 tengelybeosztású homlokzat középső hét tengelyét ión oszlopos neobarokk előépítmény és gazdagabb attika hangsúlyozza, ezen belül pedig a háromtengelyes középrészt erősebben előrelépő, portikusszerű nyitott előcsarnok, felette címeres neobarokk oromzat és álkupola emeli ki. Az előcsarnok alatt a középtengelyben nyíló bejárat megőrizte eredeti faragott rokokó kőkeretét. A főépület nyugati oldalához csatlakozik a jóval alacsonyabb párkányszintű és kisebb traktusmélységű, nyeregtetős összekötő szárny. Homlokzatkiképzése a főépületével azonos jellegű, de a megváltozott méretek miatt eltérő arányokkal. Az összekötő szárnyhoz dél felől csatlakozó, azonos párkánymagasságú, nyeregtetős melléképület nyugati homlokzatának közepétől kissé a Pesti út felé tolódva erőteljes háromtengelyes rizalit lép előre, zárópárkánya fölött attikával, s ezen íves-törtvonalú oromzattal; az épület déli végéhez mind a nyugati, mind a keleti (udvari) homlokzaton szintén erőteljes kiképzésű álkupolás neobarokk toldalékok csatlakoznak. Architektúrája -az udvari homlokzatot kivéve, ahol a neobarokk toldalékokkal egyidős és utólag beüvegezett oszlopos-árkádos folyosó húzódik - az összekötőszárnyéval azonos jellegű. A különálló egykori istálló külseje jellegtelen." Homlokzatán láthatók a korábbi ablakok szemöldökkövei. A kastély három részből áll: A Pesti úttal párhuzamos, középrizalitos főépületből, az erre merőleges, eredetileg különálló melléképületből, valamint a kettőt összekapcsoló összekötő szárnyból. A boltozott istálló a melléképület végénél, a főépülettel párhuzamosan helyezkedik el. Igényes belsőépítészeti részletek. Építtette a Podmaniczky-család, több periódusban, a XVIII-XIX. század folyamán. Neobarokk udvari homlokzatát és manzárdtetejét 1906-1911 között kapta. 1996-ban leégett.

XVII. Rákoskeresztúri Fuchs-kastély (Pesti út 167.)

A Fuchs-kastély egy egykori villaépület Budapest XVII. kerületében , mely ma a Fovárosi Szabó Ervin Könyvtár Rákoskeresztúri könyvtárának ad otthont. Az 1890-es években épült a gazdag rákoskeresztúri kereskedo, Fuchs Ignác megbízásából, saját családja részére. Az épület azonnal helyi nevezetesség lett, a XX. század fordulóján nyomtatott rákoskeresztúri képeslapokon is rendszeresen szerepelt. Az izraelita vallású család házát a második világháború alatt elkobozták, körülötte alakították ki a környékbeli zsidóknak a helyi gettót, a végén pedig nyilasházként funkcionált. A következo rendszerben is állami tulajdonban maradt, állaga lassan leromlott, díszességét a korszellemnek megfeleloen lecsupaszították. Egykori kertjét fokozatosan felszabdalták, az idok során több irodaház is épült benne, vagy köré, amik ma kivétel nélkül állami intézményeknek adnak otthont: a kerületi mentoállomás (és orvosi ügyelet) mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal , illetve a Kormányablak helyi kirendeltségei, valamint a kerületi városháza épületei, ezek dolgozói parkolója, és még néhány üzlet is a Pesti út mentén. A 2000-es évekre roppant elhanyagolttá vált épületet 2005-2006-ban felújították és 2006 júniusában megnyitott benne a Fovárosi Szabó Ervin Könyvtár rákoskeresztúri tagkönyvtára a földszinten, az emeleten pedig a Civil Szervezetek Háza. Ma már az épület egészét a könyvtár használja. A kertjének még megmaradt részét 2010-ben, a Fo tér kialakításakor közparkosították, a Pesti út és a vele párhuzamos Egészségház utca között átjárót nyitva rajta keresztül. Ennek a keretében 2011-ben a Városházához kapcsoltan egy, a kastélykert felé épült bovítés révén egy étterem is helyet kapott itt.

XXII. Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély (Kastélypark u. 9-11.)

A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk muemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, (I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra nézo kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült. A török hódoltság másfél évszázada (1541–1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. A késobb bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibovítéséhez. Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti belso berendezésébol semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. A birtokot kezelo Földmuvelésügyi Minisztérium 1948. július 1-én átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdodött meg, és még ebben az évben megnyílt az elso bútorkiállítás. 1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsoben és belsoben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum. A kastélypark a Déli Vasút megépítéséig hármas terasszal a Dunát kíséro hajóvontató útig húzódott. A valamikor a falu szélén megépült vasútállomást a kert egykori területrészén felújították. A kastélyban forgatták 1972-ben a Bob herceg címu film egyes jeleneteit. Az iparmuvészeti kiállítás a hazai és a külföldi bútormuvesség emlékeit mutatja be korhu berendezési tárgyakkal, szonyegekkel, kályhákkal, kerámiákkal.

XXII. Budafoki Czuba-Durozier-kastély (Plébánia u. 11-13.)

A Czuba-Durozier és Társa konyakgyárat - teljes nevén Czuba Durozier és Társa cs. és kir. udvari szállítók cognac-gyára - 1884-ben alapította Czuba Durozier W. H. és Ulbrich Gyula budafoki bornagykereskedő. Az üzem a századfordulótól a Péter Pál utcában álló kastélyszerű épületben működött, melynek emelése az 1900 körüli évekre tehető. Az épület három oldalával szabadon álló telken áll. A kastélyszerű épület keleti homlokzata egyemeletes, délkeleti sarkán háromemeletes toronnyal, északkeleti sarkán kétemeletes, oromzatos sarokrizalittal. A főhomlokzat változatos kialakítású neoreneszánsz vakolatdíszes keretelésű ablakokkal, szoborfülkékkel, címerdíszes frízekkel és oromzatokkal, valamint kovácsoltvas korlátú erkélyekkel díszes. A főhomlokzat háromemeletes tornyának első emeletén lévő zárterkély ablaka fölötti, kőből készült frízben két, kandelábert tartó szfinx között koronás, liliomos címerpajzs látható. A főhomlokzat sarokrizalitjait összekötő szárny zárópárkánya fölött szakaszolt baluszteres korlát fut. Az épület Péter Pál utcai szárnya egyemeletes, a saroktorony utáni részen egyszerűbb kialakítású. A Péter Pál utcai homlokzat földszinti része simára van vakolva, emeleti részén vakolatdíszes keretelésű ablakok nyílnak. A homlokzat utolsó tengelye a főhomlokzat jobb tengelyében lévő oromzatos rizalittal megegyező oromzattal volt zárva, ezt azonban egy korábbi felújítás során lebontották. A Plébánia utca felőli részt profilozott párkánnyal zárt fal zárja, melyet hasonló kialakítású, ám szélesebb és magasabb, hornyolt kosáríves nyílással áttört kapu zárja. A kapufal két sarkán egy-egy kőoroszlán ül. Az épület Péter Pál utcai szárnyát és a Plébánia utcai felőli kerítésfalat a kert felől az épület udvarát négyzetesre záró egyszerűbb, egyemeletes épületszárny köti össze. A homlokzat egykor kváderezett kialakítású volt, ám fényképekről nem deríthető ki, hogy a kváderezés kőből vagy vakolatból volt-e kialakítva. A homlokzat egykor kváderezett részei ma simára vannak vakolva. A főszárny udvari oldalán fűrészelt falemezekből készült párkánydíszű oromzattal zárt épületrész emelkedik. Az épület udvari homlokzata elé, feltehetően a lakóházzá történő alakításkor, keskeny toldalékot emeltek. Jelenleg lakóház.

XXII. Budafoki Sacelláry-kastély (Anna u. 1-3.)

A szecessziós stílusú kastélyt az 1800-as évek végén építtette Sacelláry György, leánya, Irén számára. A finom eleganciájú műemléket húszezer négyzetméteres őspark övezi, melynek vadgesztenyefái a földbirtokosnő kedvencei voltak. A korábban oktatási intézményként működő épület csodálatos faburkolattal, gipszstukkókkal és Róth Miksa műhelyéből kikerült ólomüveg ablakokkal díszített aulája, nagy- és kistermei a felújítást követően eredeti szépségükben adnak otthont különböző rendezvényeknek. A kastély és parkja kíválóan alkalmas fogadások, tanfolyamok, konferenciák, kiállítások, koncertek, vállalati rendezvények, sajtótájékoztatók, termékbemutatók, kerti mulatságok és esküvők bonyolítására. A Sacelláry-kastély feltehetően az 1893-1898 közötti időben épült, tervezője ismeretlen. Az épület stílusán jól látható a szecesszió korai változata, mely még erősen keveredik a historizmussal. A kastély körül mintegy kéthektáros őspark terül el hatalmas vadgesztenyefákkal, melyeket Sacelláry Irén telepíttetett. A kastély szabadon álló egyemeletes, változatos tömegformálású historizáló villaépület. Az épület főhomlokzata az Anna utca felé eső előkert felé tekint. A nagyrészt eredeti állapotában megmaradt belső tér legértékesebb részletei a faburkolatú előtér és az egykori ebédlő. Ezen terek kialakításában a szecessziós iparművészet számos műfaja a legmagasabb színvonalon van képviselve, a helyiségeket maratott üvegablakok, színes ólomüveg ablakok, beépített bútorok, stukkók, csempedíszes kandallók díszítik. Az épület magas lábazatát pinceablakok sora töri át. A főhomlokzat bal sarkán diagonálisan elhelyezett, az épület tömegéből előrelépő helyiség látható, melynek homlokoldalát és bal oldali homlokzatát szegmensíves záradékú ablak nyitja meg. A diagonálisan elhelyezett földszinti helyiség födémén az első emeletről elérhető terasz található, melynek épített korlátja stukkóbetétes tükrökkel van tagolva. Az épület főhomlokzatának közepén kettős rizalit lép elő, melynek földszintjén négyszakaszos, felülvilágítós, szegmensíves záradékú ajtó nyílik. Az ajtó a legutóbbi felújításkor készült kétkarú betonlépcsőn át közelíthető meg. Az első emeleten két, egyenes záradékú ablak látható a rizaliton. A rizalitot saroktornyok, lőréssort utánzó pártázatok élénkítik, mely motívum az épület egészének párkányszintjén megjelenik. A főhomlokzat jobb sarkán kettős saroktorony látható, melyek közül a nagyobb és vastagabb párkánya alatt a Sacelláry-címer látható. Az épület vakolatsávozásos földszintjén szegmensíves, emeletén egyenes záradékú ablakok nyílnak. Az épület bal oldalhomlokzatának vakolt sávozású földszintjén szegmensíves, emeletén egyenes záradékú ablakok nyílnak. A homlokzat második tengelyében annak síkjából félköríves torony lép előre, melynek földszintjén historizáló ajtó nyílik a belsőbe. A lépcsőházat magában rejtő toronyszerű rész homlokzatán a szintközökben lévő lépcsőfordulókon ablakok nyílnak, melyek közül a földszint és első emelet közötti kettős szegmensíves záradékú, az első emelet és a padlás közötti pedig két félkör alakú szárnyból kapcsolt körablak. Az épület hátsó homlokzata háromszakaszos, melyek közül a szélsők két-két tengelyesek és előrelépnek, a köztes, visszalépő szakaszon széles ablakok törik át szinte a teljes falfelületet. Az épület jobb oldali homlokzatának középrészén kettős rizalit lép elő az alapsíkból. A rizalit földszinti részének szélső szakaszai vakolatsávos falsíkba metsződő két-két ablakkal vannak tagolva, az emeleti részen két-két egyenes záradékú ablak van közös, szegmensíves záradékú tükörbe fogva, melyek felső sarkainál egy-egy átlósan állított üres címerpajzs látható. A középrizalit középső szakasza előtt bástyafokos zárású szélfogó áll, melynek oldalait pillérekkel szakaszolt szegmensíves nyílások törik szét, és amelyben színes ólomüveg betétekkel gazdagon díszített kétszárnyú historizáló ajtó látható. A rizalit középső szakaszának emeleti részén rózsaablakot utánzó stukkóbetét díszíti a többszörösen tört vonalú, historizáló vakolatdíszű oromzatot. A rizalit középső szakaszából kétszárnyú ajtó vezet a földszinti szélfogó tetején lévő teraszra. Az épület egykori magas tetőzetét még az 1930-as évek vége felé alacsonyabbra cserélték, így az egykori kémények ma magasan a tetők fölé emelkednek.

XXII. Budafoki Törley-kastély (Anna u. 5.)

Törley József, a híres magyar pezsgőgyáros építtette 1890 és 1904 között. Az első terveket Ray Rezső készítette az 1890-es években, aki ekkoriban Törley házi építészeként dolgozott. Az épületet az apa halála után azonban a friss építész diplomával rendelkező fiú, ifj. Ray Rezső fejezte be. Az épület mellett található Törley feleségének, Sacelláry Irénnek a kastélya. Az épület nyugat-kelet irányú enyhe lejtőn fekszik, a pezsgőspincék és gyár épületegyüttese felett. Délkeleti végéhez hatalmas torony kapcsolódik, díszítése neogótikus, így középkori hangulatot áraszt. Középkorias a tetőfedés is, mely az angol kastélyok szerkezetét utánozza. Két nagyobb ütemben épült, 1904-re készült el teljesen. Belső berendezése kicsit később készült el, ezért egykori pompájában Törley József már nem is láthatta, mert 1907-ben elhunyt. A vagyont és a kastélyt is Törley unokaöccsei örökölték, akik a megkezdett munkát folytatták. Csak a gazdasági világválság idején álltak meg. Az épület sorsát a második világháború után következő államosítások pecsételték meg, az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Ebben az időben helyreállíthatatlan károkat szenvedett, elpusztult az egykori berendezés és a díszkert. Ideiglenesen itt állomásozott a magyar katonai egység is, a honvédség kivonulását követően a kastély másfél évtizedig magányosan pusztult. 1956 nyarán ide helyezték az 1954-ben alakult Országos Onkológiai Intézet sugárbiológiával foglalkozó osztályát, így a további pusztulástól az épület megmenekült. A költöztetés 1957 elején valósult meg végleg, január 1-jén a Minisztertanács döntése alapján létrehozták a Központi Sugárbiológiai Intézetet, mely a ma is az épületben működő intézet jogelődje. A tánc- és zenetermet helyreállították, mely napjainkban könyvtárként, illetve konferenciák helyszíneként szolgál. Bár jelentős átépítések zajlottak, az épület így is mutatja egykori pompáját. Jelenleg az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetének épülete, területére csak engedéllyel lehet belépni. A budafoki Törley-kastély tervezőjeként a szakirodalom ifj. Ray Rezső Vilmost tartja nyilván. A kastély két ütemben épült, az építkezés 1896 körül kezdődhetett meg, s valószínuleg 1904 végére készült el teljesen az épület. A kastély stílusának és tömegformájának megválasztása nem véletlen: a francia pezsgőt gyártó Törley József kastélyát értelemszerűen a francia vár- és kastélyépítészet emlékei alapján terveztette meg. A nyugat-keleti irányú enyhe lejtésű domboldalon - a pezsgőpincék és a gyár épületegyüttese felett - helyezkedik el az összetett, változatos tömegű épületet. A két periódus külső kialakítása stílusában megegyező. Az épület külsejét bástyaszerű részek, saroktornyok, konzolsoros párkányok, pártázatos mellvédek, díszes bádogos- és vasműves munkák teszik változatossá. Az épületbelső nagyrészt átalakított, az eredeti kialakítást őrzi a főlépcsoház, valamint a klasszicizáló stílusban kialakított földszinti zeneterem. A nyugat-keleti irányú enyhe lejtésű domboldalon - a pezsgőpincék és a gyár épületegyüttese felett - helyezkedik el az összetett, változatos tömegű épület. A két periódus külső kialakítása stílusában megegyező. Az épület külsejét bástyaszerű részek, saroktornyok, konzolsoros párkányok, pártázatos mellvédek, díszes bádogos- és vasműves munkák teszik változatossá. A kastély bejárata fölött a Törley-címer két oldalán egy-egy alakos faragású római kő van befalazva. A kastély stílusának és tömegformájának megválasztása nem lehetett véletlen, a francia pezsgőt gyártó Törley kastélyát értelemszerűen a francia vár- és kastélyépítészet emlékei alapján terveztette meg. Eredeti állapotban maradtak fenn az épület kovácsoltvas lámpái, kandeláberei, korlátai, zászlótartói és kapui.

XXII. Budafoki Francois-kastély (elpusztult)

A François Lajos és Társa pezsgőgyár tulajdonosa által a 19. sz. végén épített kastély és a hozzáépült pezsgőgyár az 1944. július 27-i bombázásban annyira megsérült, hogy le kellett bontani.

XVIII. Pestszentimrei Krepuska-kastély (Szálfa utca, elpusztult)

Dr. Krepuska Géza magyar orvos, egyetemi tanár, a modern magyar fülgyógyászat megalapítója volt, aki az orvosi munkássága mellett növénynemesítőként is érdemeket szerzett. Bár Krepuska nem foglalkozott politikával, mégis egy fontos esemény fuzodik a nevéhez: az egyetlen Magyarország javára megítélt határrevízió Trianon után, 1924-ben. Az Antant-delegáció angolt tisztje gyógyíthatatlan fülbetegségben szenvedett, akit Krepuska megoperált. A sikeres mutét után hálából, az angol tiszt közbenjárására két színmagyar település (Somosko és Somoskoújfalu) visszakerült Magyarországhoz, Somosko vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt. Az 1890-es évek végén dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár 17157 négyszögöles területet vásárolt a Lövy család birtokából (mai Szálfa-Erdosáv-Vezér-Tiszavirág utcák által határolt terület), amelyen országos híru szolészetet hozott létre, és 1898-ban itt építette fel emeletes présházát. A szolo feldolgozásához, a bor tárolásához megfelelo épületre volt szükség. A lorinci Krepuska-birtokon talált sóder döntötte el, hogy – Magyarországon eloször – zsaluzott betonfalú épületet emelnek. Benkó Béla építész, Krepuska sógora 1898-ra elkészítette a két emelet mély betonpincét, majd a szolészet házát. 1924-re lakást alakítottak ki a foépületben, ahova Krepuska Géza egyik lánya, Erzsébet költözött be a férjével, Fritsch Ottóval és ötéves Lajcsi fiukkal. A kastélyt szép park vette körül. A kis medencés szökokút a Krepuska gyerekek-unokák kedvelt játszóhelye volt. 1944-ben véget ért ez az idilli helyzet. Gránáttalálat érte a Krepuska-kastélyt, a fából készült díszes veranda szinte teljesen megsemmisült. Szerencsére Krepuska Géza nem érte meg Erzsébeték 1951-es kitelepítését és azt, hogy a fiai „önként” felajánlották az államnak a birtokot, mivel akkora adót vetettek ki, amit nem tudtak megfizetni. A birtok a kastéllyal együtt a Vecsési Állami Gazdaság tulajdona lett. 1951–53 között Fritsch Lajos vezette az itteni gazdaságot, s a kastélyban lakhatott. 1959-ben a Szabadság Tsz 167 087 forintért jutott hozzá a kastélyhoz és a szologyujteményhez. A kastély épületében szeszfozdét rendeztek be, a szolot hagyták elpusztulni. A felbomlóban lévo téesz az 1990-es rendszerváltás táján eladta a kastélyt, kizavarva a benne lakókat. Nem sokkal ezután felgyulladt az épület. A megmaradt betonfalak könyörgon meredtek az ég felé. Muemlékké az állapota miatt nem nyilvánította az illetékes felügyeloség. Így teljes pusztulásra lett ítélve Magyarország elso beton lakóháza, hazánk és Pestszentimre ipartörténeti emléke. Az erősen romos állapotú kis kastélyt nemrég lebontották, helyét is beépítették.

XVII. Rákoscsabai Bogáti-kastély (Rákoscsaba u. 34.)

A Bogáti-Hajdú villa egy a 19. század végén épült vadászkastély Budapest XVII. kerületében, Rákoscsabán. Az épületet Bogáti-Hajdú Imre táblabíró emeltette az akkor még önálló település Rákoscsaba határában valamikor az 1890-es években, eredetileg romantikus stílusban, amit neogótikus elemekkel díszítettek. A villa egy akkoriban mocsaras, süppedos talajra épült, ezért a Loire-völgyi francia kastélyok mintájára a házat lábakra helyezték. A kialakítása okán „süllyedo kastély” becenévvel illetett épületet a második világháborút követoen államosították, miközben állaga a karbantartás hiánya miatt gyors romlásnak indult. A szimmetriatengelyben a fohomlokzat elé ugró csúcsíves-árkádos elocsarnok és az emeleti terasz valamint az oldalszárnyak attikafalai is elbontásra kerültek, mielott az 1960-as évek elejére teljesen elhagyatottá nem vált. Ennek ellenére fobb építészeti elemei és tagozatai ekkor még megvoltak.1965-ben aztán a Budapesti Várostervezési Intézet tervei alapján teljesen „felújították”, melynek következtében maradék stílusjegyeit is elvesztette; a délnyugati négyzetes tornyot elbontották, hasonlóan a hátsó homlokzat tornyaihoz, a középrizalit pártázatos attikájához vagy a terasz és a külso lépcsok falazott mellvédjéhez. Több ablakot is befalaztak, a teto kovácsoltvas díszeit is lebontották, a homlokzati vakolatarchitektúrát szinte teljesen megsemmisítették és az épületet egyszeruen fehérre festették. A radikális külso átalakításhoz radikális belso átépítés is társult, a belso tereket úgy formálták át, hogy abból három, komfort nélküli szociális lakást alakítottak ki. Noha a villa azóta gyakorlatilag folyamatosan lakott volt és a rendszerváltás után is az maradt, a házhoz „felújítás” óta alig nyúltak, így az általános muszaki állapota az eltelt több, mint negyven év alatt újra erosen leromlott, amivel a benne élok sem sokat törodnek. Az épület fovárosi helyi védettség alatt áll. A rendszerváltás után Rákosmente Önkormányzatának tulajdonába került és máig is önkormányzati tulajdonban áll a benne található lakásokkal együtt.

XVI. Cinkotai Beniczky-kastély (elpusztult)

A kastélyt Beniczky Péter építtette a XVIII. század végén. A kastély egykori műkincsei közül külön említést érdemelnek Judith, Deborah és Lucretia szobrai, melyeket gróf Batthány Lajos miniszterelnök hozott magával Olaszországból s ezek gróf Batthyány Ilona magántulajdonát alkották. A Beniczky-Batthyány-kastély a második világháború alatt teljesen elpusztult.

XVII. Rákoscsabai Laffert-kastély (elpusztult)

A mai piactér helyén állt a község egykori földesurainak, a Laffert bárók kastélya. Az 1800-as évek elején épült, többször bovített kastélyt az 1940-es években lebontották. Az 1883-ban felvett kataszteri térképen jól látszik az U alakú kastély, mögötte az angolpark, és a kastély elott lévo parkosított terület. A II. világháború alatt a kastélyban katonai menekülttábor muködött. Magyar katonák a már leromlott állapotú kastély udvarán. 1941. január 29-én meghalt a kastély utolsó lakója báró Schell Gyuláné sz: Antos Ilona. A menekülttábor 1943-as bezárása után a kastély elbontásra került, helyére 1944-ben közparkot terveztek, de az élet mást hozott.

Margitszigeti Habsburg-nyaralókastély (elpusztult)

A margitszigeti Szt. Klára templom-rom és a hozzá épített József foherceg villa (ép.: 1796., terv: Hild János, késobb Nádor-szálloda) 1944-ben leégett.