A középkor és a kora újkor évszázadaitól kezdodoen a 20. század közepéig három nemesi családnak volt rendkívül meghatározó szerepe Putnok történetében: a Putnoky, az Orlay és a Serényi családnak. A Csanád vármegyébol származó Serényiek katonai érdemeiknek köszönhetoen már az 1590-es években birtokokhoz jutottak Gömör vármegye területén.
A III. Ferdinánd királytól 1656-ban grófi címet kapott Kisserényi Serényi András 1677-ben (más források szerint az 1670-1674 közötti idoszakban) vette feleségül Orlay Borbálát, a putnoki várat és a hozzá tartozó uradalmat birtokló Orlay család fejének, Orlay Miklósnak a lányát. A házasságkötés útján megszerzett birtokok egy része ténylegesen csak az 1680-as évek második felében jutott Serényi András kezére, ugyanis a Thököly Imre által vezetett Habsburg-ellenes felkeléséhez csatlakozó, majd a felso - magyarországi fejedelmet a törökországi számuzetésbe is követo Orlay Miklós elkobzott birtokai évekig kincstári igazgatás alatt voltak.
A Serényi András és Orlay Borbála házasságából született Serényi Farkas (1685-1743) 1716 és 1743 között Gömör vármegye foispánja volt. O volt az, akinek a segítségével sikerült újjászervezni a putnoki katolikus egyházat, valamint a várbirtok földesuraként o állíttatta helyre a 17. század háborús viszonyai közepette erosen megrongálódott putnoki várat, amelynek keleti oldalára egy kisebb kápolnát is emeltetett. Ekkortól kezdve azonban a vár már nem látott el komolyabb védelmi funkciókat. Gróf Serényi Farkas legnagyobb érdeme minden bizonnyal az volt, hogy az 1710-es évektol kezdodoen megindulhatott az elozo század végére megfogyatkozott lakosságú, sot bizonyos részeken elnéptelenedett vidékek betelepítése. Az 1750-es évek végéig a családi birtokállományhoz tartozó területekre elsosorban szláv etnikumú lakosokat telepítettek. Máléba (a mai Serényfalva) például a trencsén megyei birtokaikról szlovákokat, Putnokra pedig foleg iparos tevékenységet folytató telepeseket hozattak morvaországi uradalmaikból. Mivel Serényi Farkasnak csak leánygyermekei születtek, így a család magyar ága férfiágon kihalt. Erzsébet nevu lányát viszont a család morva ágából származó Serényi Amand (1715-1770) vette feleségül, ezért Putnok és a többi uradalom is a Serényiek birtokában maradt. Kettejük házasságából öt fiú és három leány született, akik közül a legidosebb fiú, József (1748-1805), majd halála után az o második fia, Nepomuki János (1776-1854) örökölte a birtokállományt, köztük Putnokot is.
Gróf Serényi Nepomuki János a Serényi család magyar ágának egyik legjelentosebb alakja volt: a vármegye politikai keretein túllépve országos méltóságokat is viselt. Császári és királyi kamarás, az erdoügyek fofelügyeloje és a Szent István Rend lovagja is volt. A kortársak úgy tartották számon, mint a bányászat és a törvényalkotás egyik hazai szakértojét. 1828-ban, a pozsonyi országgyulés idején egyik megalkotója volt a magyar felsoház törvénykódexének. Legidosebb fia, Alajos (1812-1893) mindössze néhány évet töltött a putnoki uradalom élén, ám mégis o volt az, aki 1834-ben kastélyt építtetett a teljesen romos állapotban lévo vár helyén.
A Serényiek, miközben már a 17. század utolsó évtizedeitol kezdve Putnok földesurainak számítottak, nem a településen rendezték be családi székhelyüket. Alajos öccse, László (1815-1893) 1845-ben került Putnokra, és o volt az elso, aki állandó lakhelyéül választotta a települést saját maga és családja számára. A már 1835-ben császári és királyi kamarási méltóságot betölto gróf 1855-ben vette feleségül littitzi Bubna Ludmilla morva grófnot. Házasságukból hat gyermek, három fiú és három lány született. Serényi László 1860-ban felújíttatta és klasszicista stílusban átépíttette a bátyja által emelt kastélyt, felesége halálát követoen pedig romantikus stílusban épült kriptakápolnát emelt a tiszteletére. A helyi emlékezet szerint a gróf a családi kripta megtervezését a kor talán legkiemelkedobb építészére, Ybl Miklósra bízta. A közügyek iránti fogékonyságával, aktív közéleti szerepvállalásával, valamint Putnok intézményhálózatának, gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztésével visszavonhatatlanul beírta nevét a település történetébe, egyértelmuen pozitív képet hagyva maga után az utókor kollektív emlékezetében is. Mintagazdaságot hozott létre, téglagyárat alapított, tevékeny szerepet vállalt az úri kaszinó és polgári egylet létrehozásában. 1865-ben indítványozta egy óvoda, 1874-ben pedig egy önkéntes tuzoltóegylet létrehozását. Az o segítségével és közremuködésével alakult meg 1870-1871-ben a putnoki népbank és a mumalom társulat.
1893-ban bekövetkezett halálakor a család földbirtokait két kisebbik fia, István és Béla örökölte. István Dédesen telepedett le és az ottani birtokállományt, míg Béla Putnokot és a putnoki kastélyt kapta az atyai örökségbol. Gróf Serényi Bélának (1866-1919) óriási érdemei voltak abban, hogy a 19. század utolsó és a 20. század elso két évtizedében Putnok történelmének legnagyobb és leglátványosabb fejlodésén ment keresztül. A klasszikus értelemben vett modernizálódás idoszaka volt ez a település történetében. A köztudatba „Putnok Széchényije”-ként bevonuló gróf, bár országos politikai tisztségek – több ciklusban is földmuvelési miniszter, egy rövidebb periódusban pedig kereskedelemügyi miniszter – birtokosa volt, településének fejlesztését elsodleges feladatának tekintette. A villanyvilágítás bevezetése, az állami elemi és a polgári iskola létrehozása, háztartási iskola és kertgazdasági tanszék létesítése, kórházalapítás, járdaépítés, vágóhíd építése, halastavak létesítése, a foutca kikövezése és a Forrás-patak szabályozása jelképezi legjobban ennek a néhány évtizedes történelmi periódusnak a város életében betöltött fontosságát. Serényi Béla a társadalmi jótékonyság különbözo feladataiból is tevékenyen kivette a részét: a rászoruló családokat természetbeni és pénzügyi juttatásokkal is igyekezett támogatni.
1890-ben feleségül vette losonczi gróf Bánffy Rózát, házasságuk azonban válással végzodött. 1902-ben nosült újra, második felesége gyergyószentmiklósi Kövér Kende Pálma lett. A lakosság körében nem csupán tiszteletnek, hanem népszeruségnek is örvendo gróf feleségét, Pálma grófnét ugyancsak rendkívül pozitív személyiségként értékelték a kortársak, kiemelve muveltségét, emberiességét, kellemes modorát és kedvességét. Az 1914-ben elhunyt grófnét az átalakított kriptakápolnában helyezték örök nyugalomra.
Öt évvel késobb, 1919 októberében Budapesten halt meg Serényi Béla, akinek emléke elott tisztelegve tíz évvel késobb Putnok lakossága szobrot állíttatott. A Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített bronzszobrot 1949-ben politikai-ideológiai okok miatt lerombolták. A város önkormányzata 2000-ben határozatot fogadott el egy új szobor felállításáról. A régi szobor talapzatának helyére 2000. május 20-án került Kiss László szobrászmuvész alkotása, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel.