ERDÉLY - ARAD MEGYE KASTÉLYAI

Acsuca (Aciuta)

Hollaki-kúria: A település 1910-19 között az Ácsfalva nevet viselte. A falubeli volt Hollaki-kúria a 18. században épült. 1784-ben a parasztok megostromolták, ezután klasszicista stílusban épült újjá. Ma az általános iskola működik benne. A vármegye 1808-ban vizsgálatot rendelt el, ugyanis gr. Hollaki Antal 27 falubeli gazda kinnlevőségével gyarapította allodiális birtokát , és vég nélküli robotot várt el a lakosoktól. A parasztok a vármegyétől vártak segítséget, és megüzenték, hogy amíg a vizsgálat le nem zárul, semmiféle robotot nem hajlandóak végezni. Az elrendelt szembesítésen a földesúr nem jelent meg. Ezután a lakosok a szolgabíró és az alispán jelenlétében felajánlották, hogy pénzen megváltják a robotot. A gróf ez elől elzárkózott. Később a vármegye arra vonatkozó ötlete is meghiúsult, hogy a robot idejét szesszióként szabályozzák, mert nem tudtak megegyezni a pontos mértékben. Végül a kiszálló főispán, Hollaki István győzte meg rokonát, hogy egyezzen ki jobbágyaival heti egy nap robotban.

Angyalkút /Kisfalud/ (Fántánele)

Kövér-Appel-kastély: A 19. sz. első felében épült, klasszicista stílusban.

Porcia-kastély: A 19. sz. első felében épült, klasszicista stílusban. A századfordulón gróf Porcia Lajosé és nejéé: Fábián Elláé volt mindkét kastély.

Apatelek (Mocrea)

Solymossy-kastély: A Borosjenő felé vezető út mellett áll az 1834-ben, klasszicista stílusban épült Solymossy-kastély. Rossz állapotú; 1957 óta elmegyógyintézet működik benne. Park veszi körül.

Bokszeg /Bogszeg/ (Bocsig)

Karageorgevici-kastély: Az első írásos emlékekben e település Bakszeg, Bakolszeg és Bakonyszeg név alatt jelenik meg. 1932-ben Karagheorghevici néven volt bejegyezve. Alexandru Karageorgevici, Szerbia volt királya trónfosztását követően 1858-ban országát elhagyni kényszerült és ide menekült.1860-ban építette a ma általános iskolának helyet adó kastélyát. Az épület ma is őrzi eredeti formáját. L alakja van, az utcai oldalát három hatalmas boltíves díszített ablak uralja. Ezek voltak ugyanis a hajdani szalon ablakai.

Borosjenő (Ineu)

Haller-várkastély: Ma négy saroktornyos várkastély látható, iskola van benne. A 14. század folyamán a Losonczi család birtokába kerül. 1387-ben Losonczi István szörényi bán már innen keltezi egyik levelét, 1447-ben káplánjuknak, Széchényi Antalnak adományozzák a Jenő városában lévő Szentháromság kápolna rektorságát. 1438-ban Albert magyar király kudarcba fulladt török hadjárata után a Murád szultán megtorló hadjárata elől menekülő szerbek telepednek le a városban. 1554-ban János Zsigmond elfoglalta a német helyőrséggel védett várat, majd 1565-ben Dézna és Világos váraival együtt Bebek Györgynek adományozta. Gyula eleste után, 1564-ben Jenő is török kézre kerül. 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalta vissza Báthori Zsigmond számára, aki 1601-ben Toldi Istvánnak adományozta. A vár és tartozékai három évvel később már Petneházy István jenei főkapitányhoz, tőle pedig, még főkapitánysága idején, legkésőbb 1616-ban Bethlen Gábor birtokába került. Lippával együtt előbb Rákóczi Zsigmond és Báthori Gábor fejedelmek, majd a trónkövetelő Ghiczy András is felajánlotta a Portának a vár újbóli átadását, ezt azonban a törökök ekkor még visszautasítottak. Bethlen Gábor fejedelemségének azonban egyik feltétele volt a két vár átadása. Hosszas diplomáciai manőverek után azonban, Lippával ellentétben ekkor még sikerült megmenteni Erdély számára. 1616-tól Jenő lett Erdély nyugati határvidékének második legfontosabb végvára. A vár a 17. század második harmadában Belényesi Gálffy György és Haller Gábor főkapitánysága alatt épült ki és nyerte el mai formáját. 1658 augusztusában a II. Rákóczi György ellen haddal vonuló Köprülü Mehmed portai nagyvezér öt napos ostromzár után gyakorlatilag harc nélkül foglalta el a várat. A várat feladó helyőrség parancsnokait, Diószeghy Kristófot és Újlaky Lászlót Rákóczi fejedelem Nagyszalontán, illetve Várad piacán lefejeztette. 1660-ban, a Borosjenőn átvonuló Evlia Cselebi török utazó a következoképpen írja le az erősséget: E városon belül, a várban csinos kis váracska (...). Négy szögletén deszkatetejű négy erős torony van, mely falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van, ennek árka is tele van folyóvízzel. A török uralom 1693 május 29-ig tartott, amikor Heissler osztrák tábornok seregei erős ágyúostrom után bevették a várat. 1693-tól osztrák császári katonaság lakta. Mária Terézia 1746-ban szüntette meg a vár katonai jellegét, az itt állomásozó helyőrséget az aradi várba vezényelve át. A katonaság kivonulása után a vár az uradalom birtokosainak kezébe került. A hosszú évek alatt megcsonkult épület használható részeit a birtok gazdasági alkalmazottainak lakhelyéül alakítottak át. 1870-től újra kincstári tulajdon és honvéd-laktanya lett egészen 1901-ig. A vár délnyugati oldalán álló egykori török mecsetet 1693 után katolikus templomként használták egészen a város plébániatemplomának 1858-as megépítéséig. A lugosi görög-katolikus püspökség tulajdonába került épület a gondozatlanság következtében elromosodott, majd az 1950-es évek elején a helyi lakosság lebontotta.  
A szabályos négyszög alaprajzú, sarkain hengerbástyákkal, keskeny, lőrés-szerű ablakokkal ellátott épület 1870-ben, Aczél Péter főispán átépítései nyomán nyerte el mai alakját. Az épületben 1904 és 2002 között szellemi fogyatékos gyermekek számára létrehozott nevelőintézet működött. A mára rendkívül rossz állapotba került, felújításra váró műemlék épületet a tulajdonos borosjenői önkormányzat 2012-ben koncesszióba adta egy múzeumok, kiállítótermek felújítására szakosodott cégnek.  

Bánhidy-kúria: Egy századforduló környéki fotón, mint Solymossy László kastélya szerepel, Borosjenő és Apatelek között, így nem egyszerű azonosítani. Az Apatelek melletti Solymossy-kastély mindenesetre máshogy néz ki, így azt kizárnám, hogy azonos lenne vele. Marad a lehetőség, hogy ez egy borosjenői, vagy a szomszédos sikulai kastélyépület volt, ami már nem létezik.

Borossebes (Sebis)

Königsegg-Waldstein-kastély: 1806-tól az uradalom a gr. Königsegg-Rottenfels családé. Az 1814-ben épült Königsegg–Waldstein kastély épületében ma a városi könyvtár működik. 1847-ben az uradalmat, vele a kastéllyal Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg. 1891-ben az egész uradalmat gr. Wenckheim Frigyes vette meg, ő volt az utolsó tulajdonosa.

Bulcs (Bulci)

Mocsonyi-kastély: A Mocioni (Mocsonyi) család kastélya a Maros menti, egykor hatalmas, ma már kevésbé látványos parkban áll. A birtokot 1858-ban vásárolta gróf Mocioni Antal, aki ezt követően felépíttette a kastélyt. Tőle fia, Zénó örökölte. II. Károly király gyakran látogatott ide vadászni. Az államosítás után e kastély is tsz központ lett.

Buttyin (Buteni)

Kastély: Ma romos állapotban van, tető nélkül. Buttyin közelében, Borossebes felé menet, közvetlenül a főút mellett, saját majorságában található.

Dézna (Dezna)

Wenckheim-kastély: A település 1802-től a Török, majd a Wenckheim családé lett. A Wenckheim-birtokon működött az akkori Magyarország egyik első modern halgazdasága. A család kastélya a faluban állt, parkjában pisztrángtenyésztés folyt. A 19. század első felében épült klasszicista Wenckheim-kastély gyermeküdülőként működik.

Doroszlófalva (Draut)

Kúria: Szépen felújított, földszintes kúriaépület nagy parkkal, valószínűleg a századforduló környékéről.

Gurahonc /Honctő/ (Gurahont)

Boros-kastély: A falu a Remekházi Remold család kihalása után a Boros család tulajdonába került. Id. Boros Béni a település jótevőjeként közmegbecsülést vívott ki magának. 1919 után ifj. Boros Béni Magyarországon telepedett le, birtokát részben eladta, részben a román állam sajátította ki. A Honcisor jobb partján, id. Boros Béni 19. század közepén épült, klasszicista kastélyát a mérnök által létesített, 4,2 hektáros, 2500 fajnak otthont adó arborétum veszi körbe. 1935-ben lett a román államé, amely mintagazdaság központjává tette. 1969-től új fajokat honosítottak meg. 1970-ben a patak áradása egy részét elpusztította. Területét később, a patak folyása mentén 8,5 hektárral bővítették. Jelenleg a nagyváradi egyetem környezetvédelmi tanszéke kezeli.

Gyorok (Ghioroc)

Domany-kúria: A falu fele magasságában, annak keleti szélén, a legszélső út (a főút) jobb oldalán, főhomlokzatával az útra nézve áll. Zömök, klasszicista stílusú kúriaépület, 2+3+2 tengelyes főhomlokzattal, melynek a közepén találjuk a bejárati ajtót. A középső hármas tengelyszekasz előtt jócskán eltúlzott méretű, négyoszlopos portikusz amelyre a bejárati ajtóval szemben vezet fel kőlépcső sor. Az épület zömök, L alaprajzú, feltehetően lakásként funkcionál.

Iltő (Ilteu)

Lo-Presti-kastély: Román lakosságú falu, mely egykor a báró Lo-Presti család uradalmához tartozott. Lo-Prestiről az a hagyomány maradt fenn, hogy itt levő kastélya pincéiben vadállatokat tartott; hálószobájából sülyesztőn éjjelenkint lejárt hozzájuk fáklyafény mellett. Ugyanő fatalpú hegyi-vasutat épített.

Kápolnás (Cápálnas)

Mocsonyi-Teleki-kastély: A Mocsonyi-Teleki-kastélyt Mocsonyi Sándor földbirtokos építtette 1860 körül. 1964-ben felújították, jelenleg pszichiátriai szanatóriumként működik. 1934-ben a kastély vendége volt P. L. Fermon, aki így írt házigazdáiról, az entomológus és limerickgyűjtő Teleky Jenőről és feleségéről, Mocsonyi Tinkáról: "Jenő gróf, az egyik legrégibb erdélyi magyar arisztokrata család sarja, akár a legutolsó falusi kisnemes, teljes szívvel osztozott a háború utáni általános magyar sértettségben, bár nemigen juttatta kifejezésre; Tinka grófné viszont, ha alkalom adódott, diszkrét ékesszólással az ellenkező oldalon foglalt állást. Valahányszor egyikük valamilyen ellentétes véleményt hangoztatott, a másik négyszemközt megmagyarázta a vendégnek, hogy az szamárság."

Kisjenő (Chisineu-Cris)

Habsburg-kastély: József főherceg kastélya volt a kúria méretű épület, feltehetően a birtok intézője lakhatta, esetleg vadászatra használhatta olykor a főherceg. A település központjában, a római katolikus templom mellett áll.

Konop (Conop)

Cicio-Pop-kúria: A ma általános iskolának helyet adó kúria a 18. század végén épült a falu keleti peremén, klasszicista stílusban. Leghíresebb birtokosa Stefan Cicio-Pop, a 20. század elején az Arad vármegyei román nemzeti mozgalom egyik vezetője volt. Főhomlokzata az utcára néz, enyhén kiugró középrizalit és pilaszterekkel tagolt ablakok jellemzik. Bejárata az udvari homlokzaton van, amelyen végigfut egy dór oszlopsor, mögötte keskeny terasszal. Egykori parkja is ezen oldalon helyezkedett el.

Köved (Cuied)

Nákó-kúria: 1820-ban vásárolta meg a falut a koronától Nákó János, és 1895-ig maradt a családé. Ez idő alatt épült fel eklektikus kúriájuk, melyet 1895 után a Korek család szerzett meg.

Kürtös (Curtici)

Kászonyi-kastély: A Kászonyi család 1750 után vásárolt itt birtokokat. A Kászonyi-birtokot később a Fribeisz család örökölte.  A késő  barokk  Kászonyi-kastély (1769) a város közepén, parkkal körülvéve fekszik. Mezőgazdasági kombinát székháza működik benne. Szalonja egyedülálló, kör alaprajzú.

Sármezey-kastély: Klasszicista épület volt, közelebbit egyelőre nem tudtam meg róla.

Lippa (Lipova)

Missics-kastély: Ion Misici (Missics János, 1861-ben és 1865-68-ban a lippai kerület országgyűlési képviselője) egykori kastélya a 19. sz. első felében épült. 1930-ban Sever Bocu alakította át saját céljaira. Ma a városi múzeum működik az épületben, ahol az Eleonora Costescu és Vasile Varga gyűjteményéből származó festményeket állítják ki.

Marosaszó (Ususau)

Baillet-kúria: 1845-ig kincstári birtok volt, ekkor azonban Baillet de Latour Tivadar kapta adományul. A községbeli kúriát gróf Baillet de Latour Tivadar építtette s ez később Deheleán Vazulé lett.

Marosberkes /Birkis/ (Birchis)

Mocsonyi-kastély: Valószínűleg már elbontották.

Marospetres (Petris)

Salbek-kastély: 19. sz-i klasszicista egyemeletes épület.

Mácsa (Macea)

Csernovics-kastély: A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy 18. sz-i épület felhasználásával a 19. sz. első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862-86 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók. Sajnos a kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében.

Menyháza (Moneasa)

Andrényi-villa: Menyháza híres volt fürdőjéről, ennek megfelelően a település számos villával, nyaralóval büszkélkedhet. Ezek egyike az Andrényi-család kétszintes villája, bájos toronnyal, szecessziós homlokzattal. A báró Andrényi család, aradi nagykereskedo család volt; a báróságot csak a Monarchia utolsó éveiben kapták. Óriási összegeket fordítottak jótékonyságra, ezért és szerény életvitelükért nagy népszeruségnek örvendtek egykor Aradon.

Ménes (Minis)

Ortutay-kastély: Megjelenése alapján eklektikus, kéttornyos, villaszerű kastélyépület, a századforduló táján épülhetett.

Monostor (Mánástur)

Woracziczky-kastély: Gróf Woracziczky Henrik 1891-ben építtette eklektikus stílusban. A századfordulón gróf Woracziczky Jánosé volt. A kastélyban érdekes levéltár és okiratgyűjtemény volt, pl. báró Izdenczy András nagykövetnek a XVIII. század elejéről származó útleírása, melyet akkor írt, mikor a portánál követségben járt. A kastélyt mára lebontották.

Woracziczky-kúria: Klasszicista stílusban építtette báró Izdenczy József 1834-ben. A századfordulón ez is gróf Woracziczky Jánosé volt. Ez ma is megvan, parkban áll a falu ÉNY-i szélén.

Nagyhalmágy (Halmagiu)

Bethlen-kastély: 1764-ben az uradalom a Bethlen család kezére jut. Ők kastélyt építenek, egy vastag falú, emeletes építményt, a későbbi Nagycsárda, amely Avram Iancut is vendégül látta.

Németság (Sagu)

Atzél-kastély: A falut 1781-ben Atzél István és Vörös Ignác vették meg a kincstártól. A községbeli kastélyt báró Atzél Antal és Lajos építtették, de későbbi tulajdonosa, gr. Szapáry Istvánné, szül. br. Atzél Konstanzia 1906-ban átalakíttatta és megnagyobbíttatta és a községen kívül szép, kényelmes tisztilakot is építtetett.

Odvos /Odvas/ (Odvos)

Konopi-kastély: A Konopi-kastély 1800 után épült, egy a 17. század második feléből való udvarház alapjaira, klasszicista stílusban. A jelenleg rossz állapotú épületet park veszi körül.

Pankota (Páncota)

Dietrich-Sulkowski-kastély: A város központjában található az 1840-ben barokk stílusban épített Dietrich-Sukowsky kastély. A főszárny utca felőli része gazdagon díszített, a tetőrészen alkalmazott színes pikkelyszerűen lerakott kerámia lapocskák vonzák a tekintetet. A kastély nagy termekkel, hatalmas nappalival, és a mindeki által csodált vasmunkájáról híres ajtaival és ablakrácsaival ejti bámulatba a látogatót. A hajdani Losonczy bírtok előbb a Gyulay, Rajnáld, majd a modenai herceg tulajdonába került. Tőle vette meg 1822-ben báró Dietrich József, akitől Sukowsky József herceg örökölte. Könyvtártermében koncertezett Liszt Ferenc. 1980-ban fölújították. Jelenleg a település Polgármesteri Hivatalának ad otthont.

Peleskefalva (Plescuta)

Kúria: A falu közepétol kissé É-ra áll. A kzvetlenül mellette álló új épületben muködik az önkormányzat. Egyelőre még bővebb információm nincs róla.

Seprős (Sepreus)

Czárán-kastélyok: Három klasszicista Czárán-kastélya közül az egyikben a községháza, egy másikban az óvoda működik.

Sikula (Sicula)

Solymossy-kúria: Egyelőre ez is ismeretlen, mint a borosjenői Solymossy-kastély, annyi bizonyos, hogy nem akadtam a nyomára, illetve, hogy a fennmaradt 1895-1900 közötti fotón még jó állapotban volt. Az sem zárható ki, hogy a borosjenői Bánhidy (Solymossy-)-kúriával azonos, csak míg az ott szereplő fotón az épület főhomlokzata látszik, itt az oldala. Remélhetőleg ez valamikor tisztázódni fog.

Simánd (Simand)

Cernovici-kastély: Simánd, ez az Arad megyei település a Cernovici-kastély hírével állítja meg az arra járókat. A nemesi rangú Cernovici család neve az ortodox egyház alapításával fonódik össze. A kastélyt a XIX század első felében építették neoklasszikus stílusban. Egyszintes, téglalap-alapú épület. Úgy az első, mint a hátsó bejáratát nagy, dór stílusra emlékeztető oszlopok övezik. Az épület parkja maradványában áll.

Soborsin (Sávársin)

Forray-kastély: A királyi kastély eredetijét egy 1680 körülről származó vadászlakot felhasználva Forray András építtette klasszicista stílusban, 1830 körül fejezték be az építkezést. A 19. század második felében eklektikus átalakítást kapott, vélhetően gróf Hunyady Károly, máltai lovag megbízásából. A Hunyadyak 1848-49-ben a magyar szabadságért harcoltak. Az erdőszélen, díszes parkban létrehozott kétszintes rezidencia viszonylag egyszerű külsőt mutat. Elöl kocsifelhajtó, hátul a park felé attraktív lépcsősor, oszlopok, erkély és timpanon díszíti. A kastélyt valaha medvebőrökkel, kitömött állatokkal, vadásztrófeákkal díszítették. 1943-ban I. Mihály román király vásárolta meg. A kommunizmus után 2001-ben kapta vissza az államtól. Díszparkjában 350 éves tölgyek, 170 éves tiszafák és diófák láthatók. 2005-től kezdve látogatható.

Sofronya (Sofronea)

Purgly-kastély: A kastély a Purgly családé volt 1889-ben, nagy park veszi körül, ahol egy termálfürdő is működik (30 C fokos vízzel). A család legismertebb tagja, Purgly Magdolna Horthy Miklós felesége volt.

Szépfalu /Schöndorf/ (Frumuseni)

Sármezey-kúria: Sármezey Árpád helyi birtokos építtette a falun kívül, 1896-ban.

Talács (Talagiu)

Kúria: 1849-ben már állt, mivel akkor Avram Iancu akciója következtében megsérült. Ma iskola. A falu É-i széle és központja között, a foút mellett áll. Építészeti jellemzői 18. századi klasszicista eredetre utalnak.

Temesfűzkút (Fiscut)

Fröhlich-Kintzig-kúria: A községbeli két úrilak közül az egyik Fröhlich Gusztávé volt; később Kintzig Margit és Dénes tulajdona lett.

Rotth-Kintzig-kúria: A másikat Rotth László építtette, ez Kintzig Gézáé lett.

Temesújfalu (Neudorf)

Zselénszky-kastély: 1798-ban Eötvenesi Lovász Zsigmond építette a kastélyt, mely ekkor még csak földszintes volt. E kastélyban lakott Eötvenesi Lovász Zsigmond vendégeként, 1809 augusztus 17-étől 1809. október 1-én bekövetkezett haláláig, I. Ferenc király nővére, Mária Anna Ferdinanda főhercegnő, kit a temesújfalui kegyurasági templom szentélye alatt levő Eötvenesi Lovász-család sírboltjába temettek el. A szentélyben, a főhercegnő emlékére, Miksa főherceg, a későbbi mexikói császár, fehér kararai márvány sírkövet állíttatott. 1812-ben Eötvenesi Lovász Imre, utána özvegye, 1846-ban pedig Eötvenesi Lovász Amália férje gróf Zelenski Lászlóné lett a birtokosa, majd később a Lovász-család birtokai gróf Zelenski Róbertre szálltak. A kastélyt 1848-ban az erdélyi   mócok feldúlták és kirabolták. A kastély 1884-ig lakatlan maradt, de ekkor gróf Zelenski Róbert átalakíttatta, és kétemeletesre építtette fel. A kastélyban tartózkodott 1903. szeptember 3-tól szeptember 7-ig Ferenc Ferdinánd trónörökös is. A kastély főúri berendezései között 2000 kötetes könyvtár, régi olasz mesterek festményei, régi metszetek, bútorok, ötvösművek voltak találhatók. Mára elpusztult.

Tornya (Turnu)

Marczibányi-Justh-kastély: Egyemeletes, zömök, klasszicista kastély volt, főbejárata előtt túlméretezett négyoszlopos portikusszal, mely timpanonos oromzatot tartott. Elpusztult.

Újarad (Aradul Nou)

Nopcsa-kastély: 1800–1850 között épült Nopcsa-kastély, jelenleg szakközépiskola. A romániai műemlékek jegyzékében AR-II-m-B-00568 sorszámon szerepel.

Világos (Siria)

Bohus-kastély: A várdomb alatt van a klasszicista stílusban épített Bohus-kastély. 30 szobája és egy dór oszlopokkal díszített bejárata van. 1824-38 között épült, jórészt a vár köveinek felhasználásával. Itt írta alá Görgei Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt 1849. aug. 2-án. Ma Ioan Slavici és Emil Montia emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgei íróasztala is.

Vinga (Vinga)

Gyürky-kúria: Elpusztult. A kisméretű Gyürky László-féle kúriával nem foglalkozunk.

Zimándújfalu (Zimandu Nou)

Kintzig-kastély: Az egykori Tövisegyháza kastélyát Kintzig János (1870– 1939), osztrák báró 1903-ban építtette fel, szecessziós stílusban. Az épület centrumát kétszintes galériás csarnok foglalja el. A kastély napjainkban kiváló állapotnak örvend, kisebb átalakításokat szenvedett el csupán. Még ma is impozáns park övezi. A Simándot Zimándújfaluval összekötő út mellett áll, kb. 7 km-re délre Simándtól, és kb. 2,5 km-re északra Zimándújfalutól. A nagyobb távolság dacára, mint simándi, vagy alsósimándi kastélyt is említik olykor. Ennek oka valószínűleg, hogy Tövisegyháza, Alsó- és Felsősimánddal egyesülve hozta létre Simánd falut.